Állami Kossuth gimnázium, Cegléd, 1907
I. Czegléd a török alatt. Bevezetés. Alig néhány éve, hogy egyik magyar történetírónk így ír Czegléd városáról: „Czegléd egyike ismertebb és nevezetesebb alföldi magyar városainknak. Múltjáról mégis alig tudunk valamit. Nem akadt még író, aki vele foglalkozni érdemesnek tartotta volna.“) És valóban, míg hazánk majdnem minden valamire való városának, sőt községének meg van a maga monográfiája, míg a szomszéd Kőrös, Kecskemét már régen megíratták történeteiket, addig Czegléd város történelme még mindig megírásra vár. Maguk a czeglédiek is alig ismerik városuk történetét s nem egy ceglédi polgárral találkoztam, kinek szent meggyőződése, hogy Czegléd a múltban oly jelentéktelen hely volt, melynek voltaképen nincs is története. Pedig téves e hit, nagyon téves. Czegléd nemcsak a jelenben egyike nevezetesebb városainknak, hanem fontos szerepet játszott a múltban, nemcsak 1848—49-ben, nemcsak a Rákóczi korszakban, hanem a török hódoltság alatt is, azon korban, mellyel jelen munkámban foglalkozni akarok. Nagyságra nézve, Budától és Pesttől eltekintve, a harmadik helyen állott a megyében. Hogy van tehát, hogy mégis ennyire ismeretlen Czegléd múltja ? Mióta czeglédi lakos lettem, magam is foglalkoztam e kérdéssel s őszintén bevallva restelltem is, mikor például x) Ilésy János a „Századokéban XXXV. évf. 1901. 740. lap. 1*