Czegléd, 1907 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1907-03-17 / 11. szám

XXIX-ik évfolyam. CZEGLÉD viselők is megjelentek. A tornacsarnok zsúfolásig megtelt s először is Ries Ferenc igazgató melegen üdvözölte a magas vendégeket, Kossuth Ferenc kereskedelmi minisztert, városunk képviselőjét és társait, valamint a szép számmal összegyülekezett közönséget s az ünnepélyt megnyitotta. A Himnusz eléneklése után Bán László VIII. o. t. tanuló elszavalta Petőfi Sándor „Nemzeti dal“-át s dr. Borók Imre tanár a március 15-iki eseményeket méltatta hazafias érzéstől áthatott szép beszédben. „A bujdosók éneke után L Tóth Kálmán VIII. o. t. Farkas Imrének „A vén cigány“ című költeményét adta elő, majd ismét az ifjúsági énekkar elénekelte a Kurve gúnydalokat, Fischer Mihály VIII. o. t. pedig elszavalta Váradi Antalnak „Petőfi a Hortobágyon“ című költeményét. A Rákóczi-induló elénekléses igazgató zárószavai után Kossuth Ferenc köszönetet mondott az intézet igazgatójának és tanári karának a valóban hazafias ünnepély által szerzett élvezetért. Innen a képviselők a közönség zajos éljenzése mellett kihajtottak a vasúti állomáshoz és az 6 óra 20 perckor induló gyorsvonattal visszautaztak a fővárosba, míg a főgimnázium növendékei zászlók alatt tanáraik vezetésével és a nagyszámú közönség kíséretében bevonultak zárt sorokban az Árpádtéren levő Kossuth-szoborhoz, hol a Himnusz eléneklése után Pap László VIII. o. t. szép beszéd kíséretében letette az intézet koszorúját. Az ünneplő közönség a Kossuth nóta hangjai mellett oszlott szét, este pedig legtöbb társas egyesületben, így a Kaszinóban, az Ipartestületben stb. közvacsora volt, melyek csak a késő éjjeli órákban értek véget. Végezetül dicsérettel emlékszünk meg a Nartenféle Bioskop vállalat ama szép tettéről, hogy nevezett nap estélyén a Kossuth szobrot nemzeti színű villámfénnyel szépen kivilágította, továbbá az Ipartestületi Dalkarról, mely kifogástalan művészi énekével nagyban hozzájárult az ünnepély fényének emeléséhez. v árosunk és az államvasúti beruházások. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, városunk országgyűlési képviselője a lefolyt héten nyújtotta be az országgyűléshez a magyar kir. államvasutak részére szükséges beruházásokról szóló törvényjavaslatot. Az ország forgalmi és kereskedelmi viszonyára nagyjelentőségű művek és reformok keresztülvitelére hatvan millió koronát kér az országgyűléstől e javaslat. Nemcsak az egész ország várta már régóta nagy reményekkel ezt a javaslatot, vártuk mi czeglédiek is, mint amely a mi forgalmi viszonyainkra szebb jövő hajnalát jelentheti. Mi, czeglédiek kétszeres várakozással néztünk e javaslat elébe, mert mi — elmondhatjuk — csak mostoha fiai voltunk a mindenkori kormányoknak ; megboszultak bennünket elveinkért, amelyet semmiféle anyagi előnyök árán sem voltunk hajlandók feladni. A mi forgalmi viszonyaink rettenetes elhanyagolt állapotban voltak mindmostanáig. Mikor az első vasúti vonalat, a Budapest-Czegléd-szolnokit megépítették, akkor készült nálunk a vasúti pályaház. Később, a szegedi vonal kiépítése folytán fejlődött állomásunk. Aki még emlékezik azokra az időkre, bizony elszomorodva gondol vissza, milyen hatalmas forgalom, mily nagy arányú élénkség uralkodott akkor a vasúti állomásunkon. Később az újszászi vonal kiépítésével tönkretették a mi vasúti forgalmunkat. Az állomásunkat díszítő csarnokot is elhordták Szolnokra. Az idők folyamán — bár időközben a vasút az Osztrák államvasutak kezéből a m. á. v. tulajdonába ment át, — semmi sem történt forgalmunk emelése, állomásunk bővítése érdekében, bár ezt a megnövekedett ipari, kereskedelmi üzletforgalom lassan kint égető szükséggé tette. Állomási épületünk pusztult, romlott, teljesen szűk s a modern viszonyoknak éppen meg nem felelő lett. Bizony Isten, szégyelnünk kellett magunkat miatta. Ennek az állapotnak most véget vet az új törvényjavaslat. Az indokolás szerint ugyanis Czegléd állomás berendezése nem felel meg a megnövekedett igényeknek. A múlt évben ezen baj megszüntetésére történt ugyan kísérlet, többek közt egy új sűtőház épült, de ezen munkálatokra engedményezett 500.000 korona csak a legszükségesebb létesítményekre volt elegendő. Most már megkapjuk az új felvételi épületet is és igy a közel jövőben eltűnik a régi ócska piszokfészek állomásunkról s helyébe új, modern, palotaszerű épület jön, mely vetekedni fog a nagy vidéki városok pályaházaival. A másik fontos dolog, amely városunkat érdekli, a Czegléd-szolnoki vonal második vágányának kiépítése, amelyet a javaslat szintén a legközelebbi teendők egyikének jelez. Ez ugyan már az elmúlt tíz év beruházási programmjába is fel volt véve, azonban, miután senki sem sürgette, de mellettünk sem állott senki, a pénzt másra fordították s az építás elmaradt. Most azonban reméljük, hogy ez a terv mielőbb keresztül fog vitetni. Kereskedelmünk, de különösen forgalmunk emelésére ez a második vágány a jövőben messze kiható fontosságú lesz. Ennyi az, ami Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, képviselőnk, forgalmi politikájának kétségtelenül értékes munkájában a legközelebbi évek teendői közül városunkat érdekli. A mi szempontunkból felette becses és nagyjelentőségű ez az imént, ismertetett két alkotás. Régi óhajunk, kívánságunk teljesül ezzel s városunk forgalmára, népségére nagy befolyással lesz. A legközelebbi öt évben még további 3 millió koronát szándékozik Kossuth forgalmi célokra fordítani. Nem szoktunk olyanokért küzdeni, amit meg nem érdemlünk s mihez nincs jogunk. De törekvésünk, jogos igényünk, nekünk az évtizedeken át mellőzött ceglédieknek úgy hisszük az lehet, hogy reméljük és óhajtsuk, hogy ebből is jusson városunknak valami intézmény formájában. Mostanában úgy is hirlett, hogy üzletvezetőséget, vasúti műhelyt is kapunk; ha ez lesz, örömmel és megelégedettséggel fogadjuk. Reméljük, hogy ezután nem leszünk mostoha gyermekei a jövendő kormányoknak sem. Kossuth Ferencnek, városunk képviselőjének pedig köszönetünket és hálánkat jelenthetjük ki ezért a mostani jogos régi óhajunk teljesítéséért. MI ÚJSÁG? — Kossuth halálának évfordulója. Tizenhárom éve immár, hogy hazánk szabadságának nagy Apostola, Magyarország függetlenségének önzetlen harcosa, az egykori kormányzó, ki 45 évig ette a száműzetés keserű kenyerét, megtért övéihez, Itália ege alatt nagy lelke visszatért Alkotójához. A magyar nemzet valódi édes Atyját siratta. Kossuth Lajos volt az, ki milliókat hazához juttatott s ő mégis hazátlanul, idegen földön hunyta le örök álomra szemeit. A nemzeti kegyelet haza hozta őt, magyar földben alussza örök álmát s a nemzet évről-évre elzarándokol a szent sírhoz, hol minden az ő nagy tetteiről, lankadatlan fáradozásairól, önzetlen szabadságszeretetéről és hazafiságáról beszél. A nemzet majdnem minden községben emléket emelt a nagy hazafinak s itt rója le a nagy évfordulón kegyeletét. A czeglédi nők szerdán délután 4 órakor teszik le a megemlékezés és kegyelet koszorúját. E célból a városháza tanácstermében fél 4 órakor gyülekeznek, innen kivonulnak az Árpád-térre a Kossuth szoborhoz, ahol az Ipartestületi Dalkar énekel. Tálasy Ilonka úrleány szaval s Fabianek Vilmosné úrnő beszéd kíséretében leteszi a szobor talapzatára a koszorút. A kegyeletes ünnepélyen legyünk jelen minél nagyobb számmal s méltóképen ünnepeljük meg a gyászos évfordulót. — Tanári vizsgálat. Dr. Nádai Pál tanárjelölt, dr Neumann Izidor ügyvéd fia, lapunk munkatársa, a budapesti tanárvizsgáló bizottság előtt a tanári szakvizsgálatot letette. Üdvözöljük. — Szabad Lyceum. A Czeglédi Szabad Lyceumban a múlt vasárnap dr. Osztern Salamon tanár tartott előadást a nők modern társadalmi reformtörekvéseiről. Ma délután Békési Gyula és Farkas István tanároknak az újabb magyar regényírók című tanulmányát fogja Farkas István tanár felolvasni. Ez lesz az idei ciklus utolsó előadása. — Áthelyezés. A magyar kir. államvasutak igazgatósága Kállay Etelka m. á. v. pénztárkezelőnőt Czeglédről Budapestre, a nyugati pályaudvarhoz helyezte át. — Köszönet. A vallás és közoktatásügyi miniszter Czegléd város közönségének siketnéma gyermekek taníttatásáért, illetve a kecskeméti siketnéma intézetének támogatásáért köszönetét f fejezte ki. A ceglédi Katii Kör a szabadság hajnaliát, március 15-ikét ma vasárnap ünnepli meg saját helyiségében felolvasással és szavalattal Az ünnepélyre az elnökség szívesen látja az érdeklődőket. Ünnepély után pedig közvacsora lesz. — József főherceg alapítványa. A legmagyarabb , főherceg dandárparancsnokká neveztetvén ki, azon alkalomból, hogy az első hondvédhuszár ezredtől távozik, az ezrednek 50 ezer koronás alapítványt tett azon célból, hogy vagyontalan és szülők nélküli közlegények ez összeg kamataiból a szolgálati idő leteltével 50 korona segélyt kapjanak. A főherceg a búcsúestélyre fenséges nejével Kecskemétre fog utazni. — Öngyilkosság. Egy ifjú élet fáklyája aludt ki erőszakos kézzel, egy, a pályája kezdetén álló ifjú vetett véget életének. Szomorú jelenség, hogy a kitől a társadalom még oly sokat várt s a ki ifjú menyasszonyát lett volna hivatva boldogítani, egy elborult percében könnyelmű kézzel tépi szét azt a szent köteléket, mely őt kedveseihez köti, eldobja magától azt az életet, melyet Isten adott s melyet következésképen csak a Mindenhatónak volna hatalmában visszakövetelni. Nem mondunk ítéletet, hisz ki tudja, mily nyomott lelkiállapot késztette a szerencsétlen ifjút végzetes tettére, de ifjaink egy részének könnyelmű gondolkozására ez az eset szomorú világot vet. Szűcs István kir. adóhivatali gyakornok,életének 25-ik évében kedden reggel 7 órakor váratlanul elhunyt. Gyilkos Iolya némita meg a szív dobogását, amely pedig hivatva lett volna még egész kört a boldogság melegével elárasztani. Temetése f. hó 14-én délután 2 órakor ment végbe nagy részvét mellett. Nyugodjék békében ! — A czeglédi ipartestületi betegsegélyző pénztár ma egy hete tartotta évi közgyűlését, mely alkalommal tudomásul vették az elnökség által előterjesztett jelentést és zárszámadást. Ma délután pedig ugyancsak az Ipartestület I helyiségében lesz a segédek nagygyűlése, melyen I 1907 évre 40 tagot küldenek ki. — A AS-as öreg honvédeket a város március 15-ikén megvendégelte s abban a szerencsében részesültek, hogy a szabadság nagy apostolának fiával egy teremben ebédelhettek. A városi tanácsnak emez eljárása csak elismerést érdemel, azon-ban nem volna-e helyesebb, hogy ha azoknak, kik a segélyre rá vannak utalva, inkább az ebéd árát utalványoznák ki. Abból az összegből öreg honvédeink családjuk körében is csaphatnának egy kis lakomát, aminek ők talán jobban is tudnának örülni. Horváth Ádá Kecskemét városának egykori képviselője, később tiszti főügyésze szombaton a fővárosi Rudasfürdőben kézcsuklóin fölvágta ütőereit s beszállították a Rókus kórházba. Sebei nem életveszélyesek. A jobb sorsra érdemes ember a kecskeméti jogakadémiának volt tanára, majd a kecskeméti II. kerületnek országgyűlési képviselője. Eötvös Károlynak és gróf Károlyi Gábornak egyik legkedvesebb embere volt. A függetlenségi pártnak nem egyszer volt vezérszónoka s többször járt Turinban Kossuth Lajosnál is Képviselőségének utolsó szakában heves szerelemre gyűlt egy férjes asszony iránt s mert ez nem viszonozta szerelmét, búskomor lett és szomorúságát borba fojtotta. A ciklus végével már Kecsemét nem küldte a parlamentbe, hanem megválasztotta tiszti főügyésznek, de hivatalával itt sem törődött s egy alkalommal a rovancsolás több ezer korona hiányt fedezett fel. A hiányzó összeget megtalálták ugyan Horváth lakásán s a törvényszék fel is mentette, de a kúria elítélte egy évi börtönre. — Jóváhagyás. A belügyminisztérium jóváhagyta Czegléd város 1904. évi árvapénztári számadását. — Sebők Béla könyv és papír kereskedésében egy elárusító nő kedvező fizetési feltételek mellett felvétetik- 11. szám. Rengeteg mennyiségű gyári maradék áron alul, remek öltönyöket készítek férfi szöveteket már 12 írttól vettem kezdve. Kitűnő szabás! Tisztelettel MT A legjobb munka! RETESZ MANÓ. Nagy választék és olcsó árak mindennemű kész öltönyökben.