Czegléd, 1913 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-15 / 24. szám

2. Most az iskolai év végén felhívjuk a szülők figyelmét, hogy gyermekeik tovább taníttatását csak akkor tűzzék célul, ha van reményük, hogy az iskolai tanulmányo­kat nagyobb megerőltetés nélkül be is tudják fejezni. Akinek a tanuláshoz sem hajlama, sem kedve nincs, lépjen az ipari vagy kereske­dői pályára, amelyen kellő szorgalom mel­lett nemcsak anyagi javakat, de tekintélyt is lehet szerezni. S jegyezze meg jól min­denki, hogy bármely foglalkozású ember megérdemli a tiszteletet, csak hivatását lelkiismeretesen töltse be. * Tanulmányi kirándulás az Aldunára. Főgimnáziumunk negyedik nagyobb tanulmányi kirándulását Marillára, Stájer­­lakaninára, az Aldunára, Herkulesfürdőre s Temesvár és Szeged nevezetességeinek megtekintésére rendezi. Ezen a kirándulá­son Haerter Ádám és Sárkány József ta­nárok vezetésével a III.—VIII. osztályok­ból 35 tanuló vesz részt, akikhez még 6 vendég csatlakozik. A 6 napig tartó tanul­mányút költsége személyenként 50 korona. A kirándulók jövő vasárnap (22.) 9 óra 31 perckor a Temesvár felé induló gyorsvonattal (III. oszt.) indulnak el s este 7 óra 10 perckor érkeznek személyvona­ton Oraviczabányára, honnan estére kocsin a sűrü fenyvesek között fekvő klimatikus gyógyhelyre, Marillafürdőre jutnak Hétfőn (23.) pompás hegyi útón gya­log (5. km.-es út) az aninai vasművek, kokszkemencék és vasérc feldolgozásának megtekintésére Stájerlakaninára mennek, honnan délután 5 óra 26 perckor az anina­­oraviczai hegyipályán elragadó festői vidé­ken szédítő mélységek és istenkísértő me­redek sziklafalak fölött, merész völgyáthi­dalásokon és alagutakon át alvásra Oravi­czabányára érkeznek. Kedden (24.) reggel 7 órakor indul­nak a kirándulók Báziásra, hol hajóra szállva szemlélhetik Alduna természeti szépségeinek csodálatos látképeit: a Babo­kcai sziklaszirtet, Galambócz várának rom­jait, a Traján-út meglevő nyomait, majd az Alduna világhírű nevezetességen, a Ka­zán-szoroson áthaladva a balparton haladó Széchenyi műutat megfigyelve Orsovára érnek, honnan csolnakon rándulnak át a múlt hónapban annektált Ada Kaleh szi­getre egy kis török világ tanulmányozá­sára. Alvásra az Allion-hegy tövében fekvő Korona-kápolna megtekintése után a vasúti szállodában térnek. Szerdán (25.) indulás reggel 5 óra 16 perckor Herkulesfürdőre, hová egy félórai kocsikázás után érkeznek. Kénes vagy pedig konyhasós kénes vizében ,meg­­fürödve, kisebb kirándulásokat tesznek a tanulók a Damogledben fekvő „Rabló-bar­­lang“-hoz, az „Izzasztó barlangihoz (56°-os meleg), a Cserr­a sellőihez. Herkulesfürdő, melyet már a rómaiak is előnyösen ismer­tek, ma már világfürdő, vendégeinek há­romnegyed része külföldi, mit nemcsak csodás hatású forrásainak köszönhet, hanem világvárosias berendezésének és felséges fekvésének, amik a fürdőt elsőrangú nya­ralóhellyé tették. Csütörtökön (26 ) a magyar fürdők gyöngyének megtekintése után reggel 5 óra 52 perckor indulnak a kirándulók Te­mesváriba, hol délután megnézik a város nevezetességeit, a Hunyadi-kastélyt, a Dél­magyarországi Múzeumot, a róm. kath. püspöki székesegyházat, a Dózsa-emlékmű­­vet, a város ligeteit, köztük a Scudier par­kot s esetleg egy gyárat is. Pénteken (27.) indulás Temesvárról reggel 4 óra 23 perckor, érkezés Szegedre, az Alföld metropolisába, 7 óra 36 perckor. A város, mely az 1879-iki árvíz után rom­jaiból újra épült, Magyarország egyik leg­szebb városa. Világvároshoz méltó széles utcái, pompás körútjai, gondozott terei, monumentális épületei, ízléses szobrai, mo­dern palotái méltán az ország második vá­rosává teszik a 110.000 lakost számláló Szegedet. A város nevezetességeinek: a Széchenyi-térnek, a Stefánia-sétánynak, a Kultúrpalotának, a Tiszapartnak, a Vízto­ronynak, a zsidótemplomnak és Csillag­börtönnek s Szeged kiránduló helyének , Új-Szegednek megtekintése után d. U. 5 óra 7 perckor haza indulnak a tanulók, hogy este 8 óra 37 perckor a czeglédi ál­lomásra­­érkezhessenek. M I 11 3 5 6? -- A Pest megyei Pénzintézeti Tisztvise­lők Szövetsége f. évi június hó 22-én délelőtt 10 órakor a czeglédi Nemzeti Szálloda éttermé­ben tartja választmányi ülését, majd délelőtt 11 órakor a városhá­za közgyűlési termében megtartja évi rendes közgyűlését. A választmányi ülés és a közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Főtit­­kár jelentése az 1912 —13. évről. 3. Pénztári je­lentés a vagyon­kimutatás tárgyalása és az 1913. évi költségvetés előterjesztése. 4. Számvizsgáló bizottság jelentése és a felmentvény megadása. 5. Alapszabály-módosítás. 6. Egy számvizsgáló bizottsági tag választása. 7. Új tagok felvétele. 8. Esetleges indítványok. A közgyűlés után a czeg­lédi Nemzeti Szálloda éttermében társasebéd lesz. Ebéd után társas kirándulás és juniális az István­­ligetben. — Tornaverseny. Ma, vasárnap délután 5­­ órakor tartja gimnáziumunk szokásos évzáró tor­naversenyét a gimnáziumi játéktéren. Az ünepélyre, melyen a szolnoki »Milleniumi dal- és zeneegylet« hangversenyez, ezúton hívja meg az intézet veze­tősége az érdeklődőket. A verseny sorrendje: 1. Felvonulás. Himnusz. Közös szabadgyakorlatok zenére. 3. Diszkoszdobás VII — Vili. o. Távolugrás V—VI. o. 4. Fabotgyakorlatok zenére IV. o. 5. magasugrás IV—Vili. o. 6. Szertornaverseny lo­von és nyújtón IV—Vili. o. Síkfutás I — Vili. o. 8. Buzogánygyakorlatok zenéje VII. o. 9. Füles­­labdaverseny a szolnoki és czeglédi 10-es csapat között. 10. Díjkiosztás. Szózat. Beléptidij: ülőhely 60, állóhely 40 fillér. — T. Hadfik Anna Czegléden. T. Hadrik Anna asszony, a budapesti Nagy Endre kabaré drámai erőssége, mint az előző években, az idén is művészkörútra megy a Tátrába s a felvidéki nagyobb városokba. Az idén tátrai tournéja előtt egy napra lerándul Czeglédre is, ahol a Központi Szálloda kerthelyiségében mutatja be a czeglédi közönségnek műsorát. Az előadás f. hó 17-én dém életet, a tiszti mulatságokat, az éjjeli zenét, melyben sűrűn zokogott föl ablakához egyik-má­sik fiatal tiszt szívének epedése. De mióta bátyja beteg lett, egyszerre véget vetett a mulatságok­nak. Egyszerre megszakított minden kapcsolatot a társasággal. Nem távozott a beteg ágya mel­lől egyetlen egy napra sem. Hiába hívták mulat­ságokra, kirándulásokra, lóversenyekre. Hűsége­sen otthon maradt a bátyja mellett és visszauta­sította a legcsábítóbb meghívásokat. Eleinte sehogy sem tudtak lemondani a fia­tal tisztek a szép Celineről. És minthogy a lányka állandóan vonakodott a mulatságaikon megjelenni, úgy akartak a dolgon segíteni, hogy ők annál sű­rűbben fordultak meg a beteg őrnagy házában. Csakhogy lassacskán kiérezték, hogy a be­teg­ házában épenséggel nem helyénvalók ezek a sűrű látogatások, meg aztán Celine, akit a bátyja szinte egészen lefoglalt, különben sem igen szen­telhetett nekik időt, így hát aztán lassacskán el­maradoztak valamennyien. Azaz, hogy még­sem valamennyien. Kontay főhadnagy bizony ezentúl is eljárt szinte minden második napon. Pár per­cet szentelt a beteg őrnagynak és a szolgálati ügyekről referált neki. Aztán pedig szívesen en­gedett a nők marasztalásának és az ő társasá­gukban időzött még egy ideig. Kontay főhadnagy nagyon szemrevaló ka­tona volt. Az egyenruháért bolonduló asszonyok kedveltje. Pompás megjelenésével, előkelőségével, igazi férfiszépségével egy csapásra meghódított minden meghódítható asszonyi szivet. A kis Celine is titkos remegést érzett, vala­hányszor a daliás katonatisztet megpillantotta. És fiatal galambszivének rejtett bánata volt, hogy míg a többi fiatal tiszt szinte egymást legázoló versengéssel küzdött egy mosolyáért, rokonérző szaváért, addig nem állott be a versengők közé és épenséggel nem árult el különös hódolatot az őrnagy húga iránt. Annál föltűnőbb volt tehát, hogy mikor az őrnagy házából a tisztek apránként mind elmara­doztak , Kontay főhadnagy szívós kitartással je­lent meg szinte nap-nap mellett Makóváryéknál. Celinet­ ezek a sűrű látogatások édes, gyönyörű­séges reményekkel töltötték el és mindig valami meleget érzett a szive tájékán, valahányszor Kon­tay főhadnagy látogatását jelentették. Valami bol­dogító sejtés rakta be fészkét szivébe és mintha egy kis dalos madár kezdte volna ott szárnyait bontogatni. (Folytatjuk.) CZ­E *2 ED 24. szám. Nem lesz többé nedves lakás! Nem lesz többé nedves pince! mert a „BIBER“ absolut vízhatlan szigetelő, lehetővé teszi mindennemű nedves és vízállásos helyiségek tökéletes szárazzá tételét. ..BIBER­-rel bármely kőműves végezhet szakszerű­ szigetelést. A „BIBER“ megoldja a beton és vasbeton vízhatlanítási kérdését is. Prospektust használati utasítást és minden A „BIBER-MŰVEK“ egyedelárusítója egyéb felvilágosításit készséggel ad: Groszmann Jakab fakereskedő Czegléd.

Next