Ceglédi Függetlenség, 1942 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1942-12-06 / 49. szám

2 oldal A tisztán tartott száj meggátolja fogai romlását. A mindennapi fogápolás tehát az egészség fontos parancsa. Chi©ro dönt fogpaszta Miklós napja Igen kivételes eset az, hogy egy nép annyira szívébe zárja vezetőjét, hogy annak névnapját nemzeti ün­nepnek tartsa. Csak a legkiválóbbak jutottak el eddig. Ilyen kivételes v­itéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kor­mányzója is, akinek névnapját min­den magyar ember nemzeti ünnep­nek tartja. Horthy Miklós volt az, aki a nemzetet a legnagyobb alélt­­ságából feltárta és ugyancsak ő volt az, aki ezt az álélt nemzetet naggyá tette. Ezért lett Horthy Miklós nem­csak kormányzója a magyar nemzet­nek, hanem minden magyarnak egy­­ben édesapja­ is. Országlása alatt minden magyar érezhette, hogy ő nemcsak vezetője, hanem édesapja is minden magyarnak. És amikor a névnapját üli meg lelkesen a nemzet, nem az uralko­dóra, nem az országvezetőre gondol, hanem az édesapára. Arra az apára, aki éppen nemrégiben veszítette el fiát, de aki ez alkalommal is az volt, akinek lennie kell: a magyar nemzet vezetője! Nem törte le a gyászos esemény, hanem éppen ellenkezőleg: új erőt adott neki. Ilyen lelkes szeretettel csak Kossuth Lajoson csüngött a magyar nép. És amikor most a névnapját üljük, talán semmivel sem fejezhetjük ki jobban szeretetü­nket, mintha azt mondjuk: éljen HORTHY apánk!_______________ Bizalom a gazdákban Az ország kenyérgabonaellátásában mu­tatkozó hiányok arra késztették a kor­mányt, hogy újra szabályozza a kenyér­­gabona és árpa beszolgáltatását. A sza­bályozással egyidejűleg csökkentette az el­látatlanok kenyérfejadagját és az önellátók kenyérgabona-fejadagját. A beszolgálta­tandó kenyérgabonának a cséplés során megállapított mennyisége ugyanis távol­ról sem elegendő, a vetőmag és kenyér­gabonaszükséglet fedezésére. Mindent el kell követnünk, hogy az ennek folytán je­lentkező nehézségeket valaminő módon áthidaljuk. A kormány mindig bízott a gazdatársadalomnak a közérdekekkel szem­ben tanúsított megértésben. A mostani rendelet is feltételezi ezt, amikor a vég­rehajtást a gazdákra bízza. A magyar gaz­dának tudnia kell, hogy magatartásától függ az ország sorsa. Vessen számot min­denki lelkiismeretével és teljesítse az újabb beszolgáltatási kötelezettséget becsületesen. Ma még mindenki felajánlhatja készle­teit anélkül, hogy az eddig elmulasztott kötelezettségéért büntetésben részesülne. Segítse elő mindenki az elszámolóbizott­­ságok működését, ne kerüljön sor arra, hogy a közellátási miniszter által ki­küldött tisztviselők, vagy a csendőrök és rendőrök a felülvizsgálat során azt­ álla­pítsák meg, hogy valaki még most sem tett eleget kötelességének, mert annak már súlyos következményei­­ lesznek. Ez már elkobzással és büntetéssel jár. A Cérnautalványosztás lesz december 6-án délelőtt 10—12 óra között az Ipar­testületben. Tudja-e hogy ... A Volga és Don vidékén véres veszt­eségeket szenve­dett a nagy gyalogos és páncélos erőkkel támadó szo­vjet sereg. — Decemberben 700 ezer pár cipő készítésére kapnak anyagot a kisiparosok; — Három évv alatt 52 millió pengőt fizettek ki a családi pénz­­tárak a sokgyermekes munkásoknak. — Szombaton befejeződtek a légoltalmi cso­portparancsnokok és helyettesek részére rendezett — mintegy 600 ember — tan­folyamok. — Egyik laptársunk azt írta, hogy 70 vagon burgonyát kapott a város. Erre hétfőn reggel százak rohantak a Gazdasági hivatalba, ahol semmit sem tudtak a 70 vagonról. Az egész állomány 8, azaz nyolc mázsa volt. Való az, hogy 70 vagon burgonyát csak igényelt a vá­ros. — A héten már nagyobb mennyiségű tűzifa érkezett a városba; — A karácsonyi éjféli misét az idén délután mondják. A délutáni misén is áldozhatnak a hívek. — Pozsonyban magyar főiskolai diákotthont avattak fel; — Két hadnagy avatást köz­vetít a rádió a kormányzó név ünnepén; — Németországban csak az vásárolhat új mezőgazdasági gépet, aki a hasznavehetet­len régi gépét ócskavasként beszolgáltatja; — A bolgár kormány megtiltotta a dió ki­vitelét; — Ma, vasárnap a Kormányzó II. névünnepe— lobogózzuk fel házainkat; — A városi orvosokat ezentúl belügyminiszter nevezi ki; — 1024 szovjet páncélos pusz­tult el 10 nap alatt­ .— Nemrégiben tök­magért szappant ajánlottak, újabban tök­magból diópótlót állítanak elő. Csodálhat­­juk-e ezek után, hogy a tökfejek elbiza­­kodottak és azt gondolják, hogy most már mindenre jók — még gondolkozásra is?; — Az évenként szokásos szünet ide­­jére a gyárak nem fognak szenet kapni; — Olaszországban és Törökországban egyaránt kedvező a narancs- és gesztenye termés; — Angliában csak árpa- és zabliszttel kevert búzalisztből szabad kenyeret sütni; — Svédországban a vendéglős üzemek csak hámozatlanul hozhatják forgalomba a bur­gonyát; — Németországban csak külön en­gedéllyel lehet rádiót vásárolni; — 1256 ponyvaregény 12 és félmillió példányszám­ban jelent meg az elmúlt évben Budapes­ten; — December 9-én jár le az öt hold­nál kisebb zsidóingatlanok szabadkézi ela­dási engedélye; — Felfüggesztették a vá­gómarha-igénybevételi rendeletét; — Csü­törtöki napokon egyelőre nem lehet cso­magot feladni Budapestre; — A magyar ipar ma csaknem egészében fedezi hon­védelmi és bo­lgári szükségletünket; — »Helyes, ha áruhiány esetén a kereskedő régi­ vevőit előnyben részesíti«. A köz­ellátási hivatal megállapítása szerint: »nincs olyan jogszabály, amely általános érvényű árukiszolgáltatási kötelezettséget jelent«; — A most folyó háború vitézei kapják a kisebb zsidóbirtokok 70 százalékát; — A közellátás és termelés új rendjéről és egyéb időszerű mezőgazdasági kérdésekről tár­gyalt a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Ka­mara közgyűlése Kecskeméten. — Már­cius 27-től április 4-ig rendezik meg jövő évben a Mezőgazdasági Kiállítást. — Az egyik ceglédi szakaszvezető, aki jelenleg Szabadkán van, Ferenc­ napja alkalmával oly sokszor mondta, hogy »Isten éltesse«, hogy a végén alig találta meg a házszámot védelmi törvényünk értelmében honvédelmi munkába állítható minden 14—74 életév közötti magyar állampolgár, nemre való tekintet nélkül. Ami a magyar nők hont­­szerető munkáját illeti, ismételten le kell szögeznünk, hogy ez alatt a munka alatt nem frontszolgálatot kell érteni. A ma­gyar nők munkáját kizárólag az úgyneve­zett belsőfront igényli, mégpedig minden gazdasági és ipari üzem, kereskedelem,­­kisipar, kórház, laboratórium, közigazga­tás — egyszóval minden gazdasági és szellemi foglalkozási ág, amennyiben az esetleg frontszolgálatot teljesítő férfimun­kaerőt pótolni kell. Tehát a haza csupán a belső front és a hiányzó férfimunkaerő pótlására veszi igénybe a magyar nők hon­védelmi szolgálatát. Nem arról van szó, hogy esetleg­ újon­nan kreált üzemekben munkára állítsuk be a magyar nők tömegeit. Tömeges jelentke­zésre csak azért van szükség, hogy nyilván­tarthassunk minden olyan magyar munkás­kezet, amelyet a hiányzó férfi-munkás­kéz helyettesítésére alkalmasnak tartunk. Ebből következik, hogy az önkéntesen je­lentkezett magyar nőket nem fogjuk eset­ig egyik napról a másikra munkába állí­tani, csupán akkor, ha a férfi munkaerők pótlására szükségünk van rá. Nyilvánvaló, hogy elsősorban szakmun­kásokra van szükségünk. Minden fajta szakmunkást nyilván kell tartani. Tekin­tettel azonban arra, a körülményre, hogy a női szakmunkások nagy tömegeikben általá­­ban már úgyis állásban vannak, szüksé­ges, hogy a szakképzetséggel nem bíró­nőket szakmunkásokká képezzék ki. Ezek a kiképzések a Női önkéntes Hon­védelmi Munkaszervezet tanfolyamain tö­r­ténnek. Az önkéntesen jelentkező magyar nők abban az előnyben részesülnek, hogy ki-ki olyan foglalkozási ágban nyerhet kikép­zést és esetleges elhelyezést,amely fizikai és szellemi rátermettségének, érdeklődé­sének, családi viszonyainak legjobban meg­felel. Másik figyelemreméltó előny, hogy az önkéntesen jelentkezettek, amennyiben rá vannak utalva, már a kiképzés időtar­tama alatt is anyagi támogatásban, neve­zetesen »költségmegtérítésben« részesülnek. Tehát minden magyar nő úgy tanulhat ki egy bizonyos mesterséget a Női önkéntes Honvédelmi Munkaszolgálat keretein belül, hogy­­ a tanulásért fizetnek neki. A tan­folyam elvégzése utáni ped­ig, amennyiben beosztást nyert, rendes fizetést kap mun­kahelyén. Magyar nőikhoz A Női önkéntes Honvédelmi Munka­szervezet toborzása országszerte megindult. Az első hónapok eredményeként százezres tömegben jelentkeztek a magyar nők és részt kértek az országot védő munkából. A magyar vidék magatartása különösen példamutató volt: a legelhagyatottabb ma­gyar falvak, a legküzködőbb ids magyar városok leányai-asszonyai lelkesedéssel és önfeláldozással ajánlották fel segítségüket, kezük munkáját és agyuk tudását a haza szolgálatára. Sok helyen azonban, ahol a szervezés még csak indulóban van, az önként je­lentkezni óhajtó magyar nők nem nyertek teljes képet a Női önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet jelentőségéről, illetve arról, hogy ezen a nagyirányú szervezkedésen belül miképpen kapják meg­ elhelyezésü­ket, milyenek a jelentkezési feltételei és milyenek a munka­lehetőségek. Ezekről a kérdésekről a Női önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet Propaganda Osztálya a kö­vetkező tájékoztatást adta ki: — Köztudomású, hogy az 1939. évi hon­ Valótlan hírek a sertés­hizlalásról A sertéshizlalás engedélyezésével a köz­­ellátásügyi miniszter azt a célt akarja el­érni, hogy minél több legyen az önellátó háztartások száma és mindenki számára lehetővé váljék a saját maga és a család­ja számára szükséges zsiradék és sertés­hús beszerzése. A közellátásügyi miniszternek ezt az intézkedését akarják most egyes rémhírter­jesztők megakadályozni azzal, hogy va­lótlan híreket terjesztenek a beszolgálta­tandó zsiradék mennyiségéről, a magánosok által hizlalt sertések lefoglalásáról, azok­nak közvágóhídon való levágásáról és le­­nyúz­á­sáról. Mindezekkel a rémhírekkel szemben a Közellátási Hivatal közli, hogy azoknak se­nki hitelt ne adjon, mert a sertéshizlalás­­ról kiadott rendelet ma is érvényben van és marad is. A magánfogyasztásra kerülő sertések levágását szabályozó rendelet pon­tosan előírta, mennyi zsiradékot kell a hizlalóknak beszolgáltatni. Ez a meny­­nyiség az első sertésnél 3 kg., a továbbiak­nál 6 kg. Ezenfelül semmiféle egyéb le­adási kötelezettség nem lesz. Azok a hírek is valótlanok, hogy a sertést a közvágó­hídon kell levágni, továbbá meg kell nyúzni és a bőrét beszolgáltatni. A ma­gánvágásoknál ilyenfajta megkötöttségek nincsenek. A rémhírterjesztőknek tehát senki hitelt ne adjon és leghelyesebben teszi, ha azo­­kat a hatóságok kezére juttatja. A Nőegylet Leányköre honvédeink javára 1942. december 6-án d. u. 5 óra­kor a központi Gyü­lekezeti­ Ház nagy­­termében műsoros délutánt rendez. Aki szereti a honvédet és jól akar szórakozni, jöjjön el. Nem bánja meg. Adomány. A Városi Árvaház részére Zana József és dr. Dobos Ferencné 1—1 kosár almát adományoztak. CEGLÉDI FÜGGETLENSÉG ÜZEN A HARCTÉR! A héten érkezett tábori levelezőlapokból ismét közlünk néhányat. Müller László -­honvéd (Tábori posta szám: 223/10.). Nagyon sokszor csókolja menyasszonyát, Gaál Ilonkát (Cyco-u. 12 szám), üdvözli és tiszteli édesapját, édes­anyját, Juliskát és a kis vcskóst. A csoma­got megkapta. Juhász Ferenc honvéd (Tábori posta szám: 223/78.): Mélyen tisztelt Sárik úr! A »Ceglédi Függetlenség«-ben olvassuk, hogy a ceglédi Bajtársaink többször üd­vözletüket küldik ceglédi ismerőseinek, mi is kérjük, hogy szíveskedjük közölni a »Ceglédi Függetlenség«-ben üdvözletünket a ceglédi ismerőseinknek. Jól érezzük ma­gunkat, nincs semmi bajunk mindnyá­jan egészségesek vagyunk: Baranyi Miklós özv., Angyal Pál, Dankó István,, Juhász Ferenc jó egészséget kívánok édesapámnak, Juhász Sándornak fia, Ferenc mindnyájan jó egészséget kívánunk az orosz frontról. Vári Mihály érvvezető (Tábori posta sz., 223/56.). A beküldött versek közül egyet itt közlünk. SÖTÉT AZ ÉG. I. Sötét az ég, dúl a vihar, magyar honvéd ázi­k. Ott valahol a távolban. Sztálin-lámpa látszik. A Rátának búgó hangja elhullik messzire. Az első vonal küzdője nem néz ilyesmire. II. Rohamsisak van a fején, keze pihen a [fegyverén.] Szovjet akna, géppisztoly tűz, most legyen [a szived helyen.] Sóhajtása messze elszáll, géppuska ad vá­n .____._______ [liszt rögtön.] Magyar honvéd messze harcol valahol az [orosz földön.] III. Hajnal halad Kelet felől, alul tűz piros az ég, Magyar honvéd széjjel tekint, sehol sincs [már ellenség.] S arra gondol, majdha egyszer magyar [földön tekint szét.] ölelő két karjai közt csókolhatja kedvesét. — Református istentiszteletek sorrendje 1942. december 6-án. Nagytemplomban d. e. fél 10 órakor: Bükki Zsigmond, fi. u. 2 órakor: Czeglédy Sándor. Újvároson d. c. 9 órakor: Éliás József. IX. kerület­ben: d. c. 9 órakor: Czeglédy Károly Zöldhalomban d. c. 3 órakor: Bükki Zsig­mond. Kistelekben d. e. 11 órakor: Éliás József. Budai út ,i. u. 3 órakor: Czeglédy Károly. — Kultúr­ mozgó műsora. December 5, 6 és 7-én: »G. P. U.«. E film világosságot ivet a hírhedt orosz terrorszervezetre, mely­ben az orosz nép szenvedései elevenedik meg. Német-, Magyar- és Olasz-híradó. — December 8, 9 és 10-én: »Elkésett le­vél«. Dráma a mult világháborúból, egy szerelemről, mely minden igaz szivet meg­­dob­ogtat, megkönnyeztet. Olasz- és Német­­híradó. —­ December 11, 12 és 13-án: »ítél a dzsungel«. Főszerepben: Isa Miranda, Gustav Diessl. Magyar­ híradó. — A Horthy Miklósné akció keretében kapjanak támogatást a hadbavonultak csa­ládtagjai. Még nagyobb áldozatkészséget kíván az akció támogatása a társadalomtól. A Főméltóságú Asszony téli segélyakciójá­val kapcsolatban a honvédelmi miniszter a hadbavonultak családtagjainak segélye­zését is ennek az akciónak keretében utalta. Sikere tehát kétszeres jelentőségű és ezért társadalmunk megértő áldozatválla­lását a múlt éveknél jóval szélesebb ará­nyokban várja. Gondoljunk harctéren küzdő honvédeink szeretteire, a gondokkal küzdő szegényeinkre, adjunk anyagi tehetségünk­höz mérten a nemes célú akcióra. — Komoly dolog az elsötétítés. Sajnos, még mindig akadnak könnyelmű embe­rek, akik az elrendelt kötelező légoltalmi intézkedések betartását nem teljesítik lelki­­ismeretesen. Főként az elsötétítés körül tapasztalható ez és többen a szigorú rend­­dőri büntetésből tanulják meg azt, hogy az elsötétítés komoly dolog. Az elsötétíté­sért mindenki maga felelős és a feledé­­kenységgel meg a nemtudással nem lehet védekezni. Hiába sötétít el a többi lelki­­ismeretesen, ha a szomszéd nem veszi elég komolyan a dolgát. Igenis,­­ ha másként nem tanulja meg valaki az elsö­tétítést, tanulja meg a szigorú büntetésből. A légoltalmi intézkedések betartása közös magyar és emberi érdek. — Mi újság a pesti színházakban? És rengeteg szebbnél-szebb kép, ez a Délibáb legújabb száma. Ára csak 20 fillér.­­ Szirénapróbák. Minden szombaton déli 13 órakor szirénapróbát tartanak. — Korlátoz minták postai december 8-i, üzleti forgalo feljebb 500 m látványokból, címezetlen a bél, továbbá bőr. A korlát gos természe­tekra, vásári sekre, tőzsde karácsonyi és — Miniszt dohányboltosé termében a­­ napokon közé állapított déli óráig nyitva nyithatnak ki szeptember 31 és kisközségek március 31-is mind a köz, nyithatnak ki — Éjszakai a szőlőhegy , különböző hat dühös állapot saság került másiknak kit villámgyors v rekedésről be de mindegyik telmet« jelent — Ingatlan Magyar Antal 15.000 P. M Mihálytól 244 P. Sárik Istv társaitól háza 5.500 P. Tét, László és ne 2.000 P. Csel Danka Istváni Imre és neje­­ helyet, 522 P Danka Istváni Miklós Pálné helyet, 300 P. Pataki Mária é P. Osgyáni F. nejétől 2000­­ Gyula és neje nejétől házat P. Kerekes Isi Istvánnétól 2 István-düllőbei neje vettek ki 1094 n.-öt szí­vási József és és nejétől hí 4.500 P. Mes Hettich Ferei sz. alatt, 5.01 Józsa Máriát« alatt, 6.500 I­tek Gál János telekben, 3.001 Sárik Józsefné Hörömpő Fel nejétől 1103 1.500 P. özv. Jánostól 2 h. máson, 8.000 Szakter Istvs és társaitól 1 „ÜRÖMI T. 2­73. —-------­Dec péntek. sz. M. Simor 1 [Kiss Fer­­ec kedd, M­TI Előadások */«8. vásár­«

Next