Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-07-15 / 57. szám

— Andrássy és a zsidókérdés. A zsidókérdésről nyilatkozott gróf Andrássy Gyula az Uj Magyar Szemlében. Andrássy a legmérsékeltebb politikus volt világéleté­ben s mindig elméletekkel dolgozott. A zsidó­kérdésről az a felfogása, hogy annak meg­oldása állami érdek. A zsidóság nem ma­radhat meg a gazdasági és politikai, pénz­ügyi stb. téren eddig volt vezető helyzetében. Ez országos követelmény, mert a zsidóság annyira elhatalmasodott nálunk, hogy kül­földön már kezdték összetéveszteni a zsidót a magyarral, vagyis minden magyart zsidó­nak tartanak. Ez elhatalmasodás egészség­telen, gazdaságilag káros,­ tovább fenn nem tarthatók. Becsületes keresztény magyar ke­reskedők, közvetítők stb. kellenek s le kell szorítani a zsidóságot az egyetemi pályákról is. A jeles politikus a közhangulatot is olyan­nak ítéli, hogy e kérdések gyökeres megol­dásával már nem soká vár. Ebben van a legnagyobb igaza. — Az őrlés szabályozása. A közélel­mezési miniszter szabályozta a folyó évi termésből származó termények feldolgozásá­nak feltételeit és a következőképpen intéz­kedett : Bármily terményt megőröltetni csak a községi elöljáróság, által kiállított őrlési tanúsítvány alapján szabad. A malom a be­hozott gabonából őrlésért és hántolásért an­nak 15 százalékát, darálásért és egyéb fel­dolgozásért 12 százalékot köteles minden félnél­ egyformán felszámítani. Felszámíthat továbbá a malom pótlasza őrlésnél 3 száza­lékot, darálásnál 2 százalékot, ezenfelül to­vábbi levonásnak semmi címen helye nincsen. Az őrlési pótdíjak július hó 15-ével megszűn­nek, őrlésnél legalább 75%-os kiőrlés köte­lező. A kizárólag parasztőrlést (liszt és korpa együtt) végző malmok továbbra is végezhet­nek ilyen őrlést. Vámőrlésnél a megállapított kiőrlési százalék keretén belül tetszés szerinti lisztfajták állíthatók elő. A községi elöljáró­ság minden a község területén lakó egyén­nek tartozik őrlési tanúsítványt a fel tetszése szerinti mennyiségről és a kívánt malomra a hivatalos időben bármikor díjtalanul kiállí­tani. A gőzüzemű malmok, ha fűtőanyagjuk nincs, az őröltető féltől fűtőanyagot követel­hetnek, a mindenkori maximális ár megtérí­tése ellenében éspedig: őrlésnél és hánto­­lásnál a behozott gabona súlyának szénben legfeljebb 25%-át, fában legfeljebb­­30 %-át, darálásnál pedig ennek felét. Kereskedelmi őrlést a malmok csak a közélelmezési mi­nisztérium engedélye alapján folytathatnak, de csak az esetben, ha vámőrléssel egyál­talában nem foglalkoznak. Kereskedelmi őr­lésnél sem a kiőrlési százalék, sem pedig az egyes lisztfajták előállítása nem esik kor­látozás alá. A közélelmezési miniszter sza­bálytalanságok esetén bármely malom üze­mét beszüntetheti, a rendelkezések betartá­sát szigorúan ellenőriztetni és azok megsze­gését erősen büntetni fogja. — A „Haller István“ nevét viselő jóté­kony asztaltársaság f. hó 12-én igen jól si­került vacsorát rendezett, melynek tiszta be­vétele, mintegy 2300 K az árvák stb. javára gyümölcsözés végett takarékba helyeztetett. — Menetrendváltozás. Bpest nyugoti— Czegléd—Békéscsaba és Debreczen között a hetenként háromszor oda és vissza közlekedő vonatok f. hó 15-től kezdve, vasárnap kivé­telével naponta közlekednek. A kérdéses csabai vonat érkezik d. u. 5 óra 29 pkor, indul 5 óra 44 pkor, a debreczeni d. u. 3 óra 36 pkor, indul 3 óra 51 pkor, visszajőve­ az előbbi irányból d. e. 10 óra 43 pkor, indul 10 óra 58 pkor, utóbbi irányból d. u. 4 óra 28 pkor, indul 4 óra 43 pkor. Megváltozott továbbá a Kecskemétig közlekedő vonat in­dulása is, amennyiben az Bpest nyugatiról már hajnali 5 óra 30 pkor indul. Czeglédre reggel 7 óra 40 pkor érkezik, 7 óra 56 pkor indul és Kiskunfélegyházáig fog közlekedni. E vonat vasárnaponként Budapest nyugatiról késve, 7 óra 30 pkor indul s a régi menet­rendben érkezik Czeglédre, innen nem megy tovább,­­ Olcsóbb a bor. A bőrárak az el­múlt héten néhány koronát estek, sőt a borjúbőr 12 koronával lett olcsóbb. — Katonai behivások. Az 1895—98. évi születésű besorozott hadkötelesek közül újab­ban ismét 160 ifjút hívtak be tényleges (egy évi) szolgálatra. Aki a behivójegyre nem vo­nul be, szigorúan megbüntetik s tőle minden kedvezményt megvonnak. A bevonulásra halasztás nincs, azonban indokolt esetben a csapat parancsnoka adhat szabadságot. — A helyi pénz. Tavaly közkézen fo­rogtak a Szalkai-bankók, mint a szovjet al­kotása. Kénytelen-kelletlen mindenki elfo­gadta, minthogy a forradalmi törvényszékkel senkinek sem volt kedve közelebbről meg­ismerkedni. Szalkaiék bukása után a város törvényes képviselete is az aprópénzhiány következtében forgalomban hagyta ezeket a szükségpénzeket s értéküket is meghatározta, még pedig a fele összegben. Az ügy a vár­megyére került s a megyei közgyűlés meg­semmisítette a város határozatát, kimond­ván, hogy a rendes közigazgatásnak a szov­jetpénzek forgalmára nincs semmi befolyása. Most mi lesz. — Lefelé. Eddig a háború óta minden­nek felfelé ment az ára. Felfelé ment a munkabér is. Az emberek egy­másra licitál­tak, de mindig csak felfelé. Ez­óta most történt meg először, hogy lefelé is licitálnak. Ez pedig a cséplőgépeknél történik. A csép­­lést a cséplőgéptulajdonosok im­aguk törik le s egymásra ígérnek olcsóbb ajánlatokkal. Ez a csodaszámba menő esemény felemlí­­tés nélkül nem hagyható. Bár minden téren követőkre találna. A csemői vonaton a közlekedés már valósággal életveszélyességhez jár kö­zel. A túlzsúfoltság egyenesen megmérhe­tetlen. Ha az érdekeltek, nem mozognak, leg­alább az elöljáróság tenne felterjesztést, hogy vagy több vonatot, vagy több kocsit járassanak. Valamikor már csak kifelé me­hetnénk a háborús állapotokból. — Húsvizsgálati díjak. A földmivelés­­ügyi miniszter elrendelte, hogy a húsvizsgá­lati díjakat legalább tízszeresére emeljék fel. Ezt a magas hús- és jószágárak és a meg­élhetési viszonyok változása teszi szüksé­gessé. Az ügyet a holnapi közgyűlés tárgyalja, hogy a díjakat a viszonyokkal összhangba hozza, így a városnak is több bevétele lesz s az állatorvos is részesül megfelelő díjazás­ban. Viszont egy jószág után még így is oly keveset kell fizetni, hogy az a húsárak eme­lésére alapul nem szolgálhat. Nyisztor elvtárs: A népbiztosok bűn­­perének budapesti tárgyalásán kedden került a sor Nyisztor György népbiztosra. Nyisztor Györgyöt Czegléden is megismertük véres­­szájúságáról. Beszédet is mondott a piacon s abból megtudhattuk, hogy a proletárdikta­túra érdekében ölni is kész volt. Bűnsoroza­tára bizonyos együgyüséggel válaszol a tár­gyaláson s úgy tünteti fel magát, mintha ő lett volna a Kun Béláék fékezője. Nekünk czeglédieknek éppen az ellenkező benyomá­sunk van Nyisztor elvtársról, s reméljük, hogy elveszi méltó büntetését. — Nem lesz cukor? Mire járt,, hogy őszre a cukor forgalma teljesen szabad lesz, mert elegendő mennyiségű termelésre volt kilátás. Most a Gazdasági Tudósítóból arról értesülünk, hogy bizonyos előre látott ne­hézségek következtében a cukor árusítása korlátozott marad. Vagyis nem lesz cukor, mert azt tapasztaljuk régóta, hogy amit ha­tóságilag kezelnek, az nincs, mert ha volna, az ahoz értő kereskedelem kezelné és for­galmazná. — Cséplési szén. A cseh kormánytól kapott 30.000 tonna cséplési szén szállítása megkezdődött. Remélhetőleg Czegléd is meg­kapja belőle a szükséges mennyiséget. Sokan nem várhatták meg a szén megérkezését s szalmával fűtött géppel csépeltettek, miért is több tüzeset fordult elő. — Aratási szabadságok. Azt az érte­sülést nyertük, hogy aratásra és cséplésre nemcsak az önálló mezőgazdákat s ezek családtagjait, hanem főként mezőgazdasági munkásokat is részesítenek szabadságban. A szabadságolásoknál elsősorban az idő­sebb évfolyamok jönnek tekintetbe a Gépipari szakiskola. A kereskede­lemügyi miniszter vidéki városokban mező­­gazdasági gépipari szakiskolát szándékozik felállítani. Városunk­ gazdálkodó lakossága előszeretettel foglalkozik a gépekkel s talán nem volna érdektelen, ha az iskola nálunk állíttatnék fel. A Gazdasági Egyesület min­denesetre tehetne lépéseket ez irányban. — A cséplőrész. A kormán­y a bér­­cséplésnél a cséplőrész megállapítását az érdekelt felek szabad megegyezésére bizta Azonban felhatalmazta a vármegyék alis­pánjait, hogy szükség esetén a megye egész területére, vagy egyes részekre a cséplőrészt megállapíthatja a gazdasági felügyelő, három cséplőgéptulajdonos és három csépeltető meghallgatása után. — Benzinpótlás. Az országos benzin­­inség nem csökkent s az aratás, után­a benzinmotorcséplőgépek nem indulhatnak. Egy budapesi gyár azonban egy olyan szer­kezetet készít, amelynek segítségével faszén­tüzeléssel bármely benzines gép üzembe hozható. Faszén pedig van elég és olcsó is, ezért a benzinmotorokhoz ezt a szerkeze­tet, mely nem egyéb, mint szivógázgenerá­­tor, be lehet szerezni s a gép üzembe hoz­ható. — Lengyelország harca. Lengyelország határaiért és területéért nehéz harcot vív a vörös orosz medvével. A harcba mind a két fél belefáradt, s Leninék is béke után kívánkoznak. E célból fegyverszünet jött létre a két fél között. A harcot szorongva nézte egész Európa s most a megkötendő béke biztosítja Lengyelország és Európa nyugalmát. — A Nemzeti Hitelintézet részvényei jegyezhetők a városháza 6. sz. helyiségében. Ez­­ az első keresztény nagy pénzintézet, amely a keresztény magyarság gazdasági életének szolgálatába lépett befizetett 60 millió korona alaptőkéjét 120 millióra emeli fel, hogy a nagy tőke erejével és biztonságával szolgálja az ország nagy pénzügyi érdekeit. A bank befizetett­ alaptőkéjének túlnyomó részét a vidék adta s most ismét a vidék erejére tá­maszkodik. Kiadó Hi­tit A teljesen jókarban levő, eladó Megtekint- IIIIIIU hete 1., Szegfű­ u. 8. (Mitrus-féle ház. —■ Ugyanott mindenféle kocsifényező és mázolómunka el­­vállaltatik. Tisztelettel Pa­scsai Jenő kocsifényező­mester. T­ótílo .fe­l­ső rendű ezrenként 1470 korona, r­igid­­us n­od . . mo Megtekintthető és megrendelhető Bálint Györgynél II., Liliom­ u. 3. sz., valamint Hotter István Rákóczi­ utcai üzletében. írt­a Farkas Pálnak Botond-dülőben !”*“. .(Kengyel) lévő 50 kat. hold földje feléből kiadó. Értekezni lehet Bercsényi-utca 27. sz. alatt. A legolcsóbb házhelyek kaplant 200 |_j-#les nagyságban IV., Hajnal-u. 8. sz. alatt (a szolnoki-úti ref. temető mellett), ahol még öntött vas­ke­rkek és méhrajok szintén olcsón megvehetők. Hávoforfác IV. kerSzolnoki­ u. 38. sz ház k­a&CtaUao. eladó. Értekezni lehet ugyanott F* 1 H fS mot­ern szövet-ablakfüggöny, szőnyeg, villanycsillárok cselédágy, asztalok, szé­kek és egyéb bútorok, továbbá egy nagy utazókosár és kocsikenőcs. Prohászka József, Pesti­ út 74. Városi hirdetések A város tulajdonát képező, Szőkehalom nevezetű 48 kat. hold 60­5-ös területű ingatlan a rajta levő épületekkel együtt folyó hó 20-án d. e. 11 órakor a gazdatanácsnoki hivatalban nyilvános szóbeli árverésen a legtöbbet ígérőnek haszonbérbe kiadatik. A bék­és folyó év okt. 1-től 1926. szept. 30-ig tart. A feltételek megtudhatók a gazdatanácsnoki hivatalban a hivatalos órák alatt Tudja már­­ h©gy aug. Hó 7-én lesz a «»Magyar zenekultura” es­télye fővárosi művészek­­ fellépésével az Urániéban Nyomatott Simon és Garab­­Nemzeti Nyomdavállalatá­­nál, Czegléd, Eötvös-tér.

Next