Czeglédi Hiradó, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1920-01-29 / 9. szám

2. oldal A választásokat vezető elnök kijelentése szerint példás rendben és a legdicséretre­­méltóbb önfegyelmezettséggel folyt le az egész aktus. Egy-egy kis zsörtölődés volt ugyan több ízben is amiatt, hogy egyik-másikat a vá­lasztási urnáktól vissza kellett utasítani amiatt, hogy az illetők nem voltak felvéve a választók névjegyzékébe. A méltatlanko­dásokon kívül azonban különösebb inciden­sek e miatt sem történtek. A hétfőn este 9 órakor lezárt választások eredményét, a leadott szavazatok össze­­számlálását minden kerületi bizottság még azon éjjel elvégezte. Másnap reggel a kerületi adatokat a vá­lasztási elnök összegyezve összeállította s kedden délben az eredményt a városháza erkélyéről kihirdette a várakozó sokaságnak. A választás, illetve a szavazatoknak rész­letes megoszlása kerületenkint a következő : Haller István kultuszminiszter ezek alapján 3233 szótöbbséggel Czegléd város nemzetgyű­lési képviselőjéül kiáltatott ki. A választásokkal felszított izgalmak tehát már most elülnek. két­ szavazók száma leszava­zott érvény­telen Dr. Dobos­ra szavazott Hallerra szavazott 1. 1322 1231 45 452 734 II. 1020 977 38 98 841 III. 1452 1372 43 259 1070 IV. 988 949 15 335 599 V. 967 921 17 363 541 VI. 930 870 22 365 483 VII. 658 635 15 217 403 Vili. 1072 999 29 431 539 IX. 984 920 17 416 487 X. 904 841 21 305 515 XI. 743 638 16 186 436 XII. 726 6246 344 274 XIII. 500 3987 176 215 XIV. 452 3477 148 192 12717 111722 298 4095 7329 életében, mint halálában letéteményese azok­nak a gondolatoknak, amelyeket az emberi­ség jobb része mindenkor vallani fog s kinek neve újból fel fog törni sírjából és nagyobb hatalom lesz, mint volt valaha. Kossuth Lajosnak és a czeglédi küldöttségnek talál­kozása oly mély nyomokat hagyott a zarán­doklók lelkében, hogy az évforduló napja ünneppé lett Czegléden, sőt hogy ez az em­lék tovább is fennmaradjon, új tagokkal pótolják a halálejtette hézagokat. A Turin­­ban járók régi emlékeinek felújítására és a beválasztottak idevonatkozó ismereteinek gyarapítására bemutatom azt a levelet, amely özv. Kossuth Ferencné úrnő szívességéből birtokunkban van, melyben Dobos János, a küldöttség ékesszavú szónoka fiának, Dobos Gézának a következő közvetlen hangon számol be turini útjáról : .Édes fiam, Geiza! Jól meg­nézd a bőrüket, vájjon az enyimek­e, mert én magam is kétes vagyok benne, hogy én irom-e, vagy úgy diktálom valakinek. Azt tudod, hogy Turinban voltam, hogy Kossuthot láttam, szemébe néztem, ajkain csüngtem, vele beszéltem, de azt nem tudod, hogy utamat mi előzte meg, hogy mennyit vívtam magammal, környezetemmel, míg azután mentem, amerre sorsom és az ár ragadott volt. Már Pesten, még az­nap este elhagyott minden testi erőm, vissza kellett volna térnem a gyávák közé és semmivé lenni erkölcsileg, meg kellett volna adni magamat s elmaradásommal elvenni a küldetés költészeti fényét. Én pedig a­helyett hogy visszamentem volna, mélyeb­ben fúrtam magamat a vaskocsi egyik zugába. Másnap, harma­dnap Horvátországon Krajnán át gyönyörű idő, egészen Steinbrückig, reggel Nabrazináig, hol a fel­támadott Bóra összerázott. Este későn érkezve Mila­nóba, egy hideg padlásszoba félszemű hun­ f­orgatása közben fagytam agyon. Nem bírtam paplan, bunda alatt felmelegülni, kitört a hideg, a világ elveszett és én elbúcsúztam gyermekeim­ől, hazámtól, néztem hanyatt fekve a félablakon rám mosolygó kék égre. Másnap este értem Turinba, hol már annyira rosszul voltam, hogy Janinak virasztani kellett ágyamnál, de azért fel­keltem másnap és én is kimentem Baracconéba őt látni, üdvözölni. Tört hangom, reszkető beszédem meg­tette rendkívüli hatását — zokogtunk mind, ő is, mi is. Én egy korszakre rogyva, hálát adtam Istennek, hogy beszéltem. Másnap haza indultunk, Velencét nem néz­tem meg, egyenesen Laibachnak tartva, meg se álltam, míg a czeglédi omnibus kapum előtt le nem tett. Itthon családom nem akart megismerni, megrémült beesett arcomtól. Először is megfürödtem, a halál- vagy dög­szagot lemosva testemről, nyolc napi folytonos út és koplalás után, végre elpihentem, de még most se pihentem ki magamat. Itthon megindult a szóbeszéd, megkondult a hírharang és azt hirdeté, hogy meg van indítva ellenem a kereset, hogy befognak, mert Kossuthot kormányzónak, még­pedig Magyarország kormányzójának mertem címezni... Mind nem igaz !.. hazugság! Egyszerű beszédem mindenfelé megtette hatását. Azt más rajtam kívül nem írhatta, nem mond­hatta volna... Meg vagyok elégedve. Kivált meg vagyok elégedve azon, hogy a lenézett magyar élet, és magyar tenger vezette a két nagyszerű hullámot, mely meg lehet új irányt adott a bagaria világnak.“ Eddig szól a levél! A Turinban járók még emlékezhetnek a megható jelenetre, mi pedig késő utódok ismereteink alapján el tudjuk képzelni azt a feledhetetlen történelmi perce­ket, melynek keretében ez a találkozás végbe­ment. De hiába remélte Dobos János, hogy a találkozás után megváltozik a „bagamia világ", Kossuth Lajos vágya és a czeglédiek akarata nem valósulhatott meg, az esemé­nyeket feltartóztatni nem lehetett, a sorsdöntő lépés, Bosznia okkupációja megtörtént és ez idő múltával törvényszerűen magával hozta a mai világfelfordulást. A 48-iki szabadság­­harc leveretése ugyanis megakadályozta a magyarságot abban, hogy önálló, a magyar érdekeknek megfelelő és saját erőviszonyaink­kal arányban álló politikát folytathassunk és a magyar akaratnak Béccsel szemben érvényt szerezhessünk. Ez volt az oka, hogy a leg­utóbbi évek imperialisztikus törekvései miatt egyre szűkebb körbe szorultak azok az esz­mék, amelyeket Kossuth Lajos képviselt és amelyekkel Kossuth Lajos az egész világ tiszteletét megszerezte a magyar nemzet számára. És a saját akaratától megfosztott országban egyre jobban összezsugorodtak a lelkek, amelyek önző közösségükben és tudatlanságukban könnyen megfeledkeztek arról, hogy helyes politikát egy nemzet csak akkor folytathat, ha saját erejével önmaga rendelkezik és az egész világon járatja a szemét és oly eszméket képvisel, amelyeket az emberiség jobb része is magáénak vallhat. CZEGLÉDI HÍRADÓ 9-ik szám­a Jegyezzen mindenki a keresztények nagybankjának részvényeiből ! Kezdődik a komoly munka oa a nemzet­gyűlésben. Az izgalmakat bizonyára városunkban is nem a harag, a bosszú, nem az ellenséges érzések, hanem a kiengesztelődés fogja fel­váltani.­­ Ha nem a kisgazdapárt győzött is e vá­rosban , nyugtasson meg minden gazdát az a gondolat, hogy a nemzetgyűlésbe azért a kisgazdapárt is igen jelentékeny számmal lészen képviselve s a két vezető párt, — tudniillik a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártja és a Kisgazda és földmíves párt — programmja között keresztény és nemzeti szempontból semmi különbség sem lehet. E két egymással szemben hatalomra törekvő párt programmja között egyedül a gazdasági kérdésekben van és bizonnyára lesz is eltérés. Ezeknek a kérdéseknek a tárgyalására azon­ban soká kerül a sor, mert az első az állam­i forma, a királyság és a jogfolytonosság kér­­dése. Ezekben a kérdésekben hisszük, közmeg­elégedésünkre, s az ország javára fog helyt állni képviselőnk Haller István. A járványos betegségek: Galíciában a feketehimlő, Sziléziában a pestis, Csehországban, Angliában és Japán­ban a spanyolnátha kezdi újra tizedelni a világháborútól úgyis agyonsanyargatott em­beriséget. Nálunk Magyarországon a tavaly előtti jár­ványhoz hasonlóan napról-napra nő a spa­nyolkórban megbetegedettek, illetve meghal­tak száma. Miután, mint minden járványos, illetve ragályos betegségnél nagy szerepet játszik az, hogy ki, miként óvakodik a megbetege­déstől, illetve mennyire igyekszik magát és hozzátartozóit e rendkívülien veszedelmes betegségtől megkímélni, a közönség érdeké­ben szükségesnek látjuk azon óvóintézkedé­sek közlését, melyek megtartása esetén nem vagyunk kitéve annyira annak, hogy mi is áldozatai legyünk ez alattomos kórnak. Tavaly előtt sok százra menően pusztultak el e betegségben városunkban, tehát min­denki könnyen felfoghatja azt, hogy mennyire fontos az alábbi szabályok megtartása. Ha idáig halálesettel végződő spanyolnátha­­megbetegedés városunkban nem is fordult elő, annyi bizonyos, hogy ilyen betegek már vannak és Czegléd nagyon is ki van téve a mostani viszonyok között a pusztító járvány lehetőségének. Mint minden ragályos betegségnél, úgy a spanyolnáthánál is, a legfőbb gond fordítandó a fokozott tisztaságra testünket és a laká­sunkat illetőleg. Különösen kerülendő a megbetegedett ház lakóival való érintkezés, viszont, ahol egy ilyen beteg előfordul, annak a háznak a lakói embertársaik érdekében ne hurcolják szét a ragályt és ne tegyenek látogatást, illetve ne menjenek a többi emberek közé. Különösen veszedelmes a zárt és romlott levegőjű he­lyiségeknek, kávéház, mozi, korcsmáknak láto­gatása. Ahol már valaki megbetegedett, arról az orvos azonnal értesítendő, még kétes ese­tekben is. A beteget el kell különíteni az egészsége­sektől. Tapasztalat szerint nagyon jó a friss levegőn való tartózkodás, viszont a fokozott alkoholélvezet csak az orvos által megjelölt esetekben hasznos a betegre nézve. Nem mulaszthatjuk el ezzel a betegséggel kapcsolatban megemlíteni, hogy minden erőnkkel azon legyünk, hogy most, a válasz­tások után, az új miniszterünk segítségével a czeglédi rendezetlen kórházi viszonyok is végre-valahára jó mederbe juthassanak. Mint értesültünk, ez irányban már lépések is tör­téntek. Dr. —

Next