Czeglédi Hiradó, 1921 (3. évfolyam, 1-103. szám)

1921-09-01 / 70. szám

Szegléd, 1921. III. évfolyam, 70-ik szám. A POLITIKAI LAP |------1 MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. ker., Eötvös­ tér, régi Járásbirósági épület Felelős szerkesztő: KOLOFONT JÓZSEF KLEKXu&Si&i&Z'ti Csütörtök, szept. 1. Előfizetési díj: egész évre 150 K, félévre 75 K, negyedévre 40 K. e=i Egyes szám ára 2 K i=i=3 Nyilttér sarmonid sora 10 U c=i^=1 Szeptember elsején A tanév kezdete : a szeptember, ime, be­köszönt, amikor sok remény ébred, sok új törekvés kap szárnyakat. A tanév elején néhány szavunk van a szülőkhöz és tanítókhoz. A szülők és tanítók egyformán gondolja­nak arra, hogy az élet számon kéri tőlük, mit mivettek a rájuk bízott gyermekekkel. Az élet mind többet és többet követel s az ifjú polgároknak mind több és több aka­dállyal kell harcolniuk. Az élet, különösen a magyar élet mind több és több munkát követel, több munkát és nagyobb alkalmazkodást. Ezt a munkát már az iskolában meg kell kedvelniök a gyermekeknek, tudniok kell, hogy az a gondtalanság, amelynek idejét most élik, a súlyos adó a szülőknek, de a gonddal teli munkás élet reájuk is miha­marabb teljes súllyal fog nehezedni. Kötelességtudás és munkaszeretet az, ami az élet terheit elviselhetővé teszi, e kettőre tehát már az iskolában reá kell nevelni a gyermekeket. A fiukat épp úgy mint a leányokat abban a gondolatban kell felnevelni, hogy az élet komoly s nem tűri a kenyéket. A fiuk — csekély kivétellel — keservesen fogják ezt megtanulni hamarosan a maguk tapasztalataiból s ez a megismerés annál keservesebb lesz, mennél kevésbbé szoknak zsenge korukban e gondolathoz. Annál inkább kell a női gondolkozásba is belevinni zsenge gyermekkorban ezt a gondolatot, mert az élet súlyosságát, terheit, kötelességeit nem ismerő nő valóságos csa­pás a családra, a társadalomra. Dologtól irtózó, fecsegésnél egyébhez nem értő asszonyaink, affektáló, üres hivalgások­­nál egyébre, nem törekvő leányaink számát nem szabad a jövő női nemzedéknek sza­porítania. A mai iskolákból kikerülő leányoknak hi­vatást kell érezniük arra, hogy a férfival részt kell venniük a nemzet nagyságára törő munkában. Érezniük kell, hogy mun­kásságuk serkentőleg hat az élet terheinek nagyobbik felét viselő férfira, de tudnia kell, hogy a munkában a nőnek is részt kell vennie, sőt részt kell követelnie. Kicsiny országunk nem bírja el az eddig ismert nőket, akik az egész telet a kályha mellett tétlenül üldögélve töltik s követelik a teljes női egyenjogúságot. Persze egyenlő jogot semmi teherrel-mun­­kával. A jövő magyar asszonyának dologgal kell élnie, dologra kell nevelnie fiát-leányát s amikor ezzel betölti hivatását, a családfő segítését, s megkapja az elismerés minden időkben legnagyobbikát: az igaz magyar asszony nevet. Mindezt azonban már az iskolában kell kezdeni, az iskolában kell cseppenként bele­jutni az elmékbe és szívekbe a meggyőző­désnek és megismerésnek. Munkás, képzett, minden áldozatra kész férfi, bűn segítő asszony: a magyar nagy jövő alapja s ehez az alaphoz az első kö­veket az iskolában kell lehelyezni a magyar lélekbe, a magyar szívekbe. Ezeket a gondolatokat ébreszti a tanév­nyitó- szeptember. Ezekkel a gondolatokkal bocsájtjuk gyer­mekeinket az iskolába, hasonló felfogást, ily irányú, céltudatos törekvést kérünk a taní­tóktól. HÍREK — Házasság. Szabó Irén két, Szabó Fe­renc hatósági liszthivatalvezető leányát el­jegyezte Dobó Zoltán főgimn. tornatanár. — Raffay Lajos tápiszentmártoni ág. evang. tanító eljegyezte Váróczy Esztikét. — Kaczur János eljegyezte Kőházy Ilonkát. — Nagy Sándor könyvkereskedő és özv. Szabó Endréné Izsó Judith Nagykőrösön házasságot kötöttek. — Wekerle Sándor halála. Wekerle Sándor volt miniszterelnök és pénzügymi­niszter a múlt héten meghalt s országos részvét mellett temették el.. Wekerle liberá­lis­ politikának volt erős oszlopa, aki nevét maradandó alkotásokkal tette tiszteltté és pénzügyi geniere által emlékezetessé. Az or­szág haladásának, fejlődésének nagy lépései az ő nevéhez fűződik. Tagja és lelke volt sok „nagy“ kabinetnek, amelyekben erős egyé­niségű jeles minisztertársai között is mindig első helye volt. Sima, alkalmazkodó politi­kus volt, amely tulajdonságának sok nagy sikerét tulajdoníthatjuk. Az a ritka elme volt, akit minisztersége után sem felejtettek el soha. Alkalmazkodása mellett erős is tudott lenni. Ő volt az, aki a királynak is ellen­szegült, amikor a polgári házassághoz nem akarta hozzájárulását adni. Figyelmeztette, sőt fenyegette­k a királynak arra a kérdé­sére : „És mi lesz akkor, ha mégsem járulok hozzá?“ azt válaszolta: Akkor, Felség, me­gyek Dánosra, az ökreim közé ! Ebből a király megértette, hogy nincs más választása, mint engedni s igy lett a polgári házasság törvény. A nagy nyugodt alkotások idejének nagy embere volt ő. Az újabb idők uj szel­leme már nem itatta át s közvetlenül a fel­borulás előtt már nem találta meg magát, nem találta meg azt a Wekerlét, aki a leg­nagyobb parlamenti viharokat is mosolyogva állta és szűrte le. E nagy emberünk sírjánál meg kell állnunk szomorú megilletődöttséggel: így mennek el legjobbjaink ! Kortársai, akik még munkatársai is voltak, könnyes sze­mekkel látják tovatűnni a nagy pénzügy­­minisztert. — Képviselőnk gyásza. Haller István, városunk orsz. képviselőjét gyász érte. Édes­atyja 78 éves korában meghalt. A városi tanács részvéttáviratot küldött a képviselőnek. — Munkásházak. A város annak idején tizenegy telket ajánlott fel kismunkásházak céljára. A telkeket a Pesti országút nyílásá­nál, a Farkas-féle gőzmalom mellett jelölték ki s azok 150—180 négyszögöl területűek s mivel négyszögölenként 10 koronába ke­rülnek, egy—egy telek maga jutányosan meg­szerezhető. Valamilyen lakást csak valahogy össze lehet hozni. Ezt a jutányos telket csak gazdasági munkások vehetik. Az erre vo­natkozó hirdetés vasárnap jelenik meg. — Szüreti mulatság. Az Iparos Ifjúság Önképző Egylete szeptember hó 4-én a városi Vigadóban szüreti mulatságot rendez 20 koro­nás belépődíj mellett. — Egy jogtanár halála. Dr. Szigethy Lehel kecskeméti jogakadémiai jogtanár a héten meghalt. Több mint 30 éven át ne­velte a megboldogult a jogtanuló ifjúságot. Czegléden is sok hallgatója van. A kiváló tanár és író halála nemcsak a kecskeméti jogakadémiának, hanem a magyar jogtudo­mánynak is vesztesége. — Ipari népfőiskola. A városi szabad­oktatási bizottság kezdeményezésére ipari népfőiskolát szerveznek, mely működését hamarosan elkezdi. A főiskola személyi kia­dásait az állam viseli, támogatja az ipartes­tület tüzelőanyaggal és világítással. Helyisége a főgimnázium fizikai előadó terme lesz. Az előadók a tanári karból, jogászokból s más szakemberekből kerülnek ki. Felhívjuk ta­nulni törekvő iparosaink figyelmét a főisko­lára. Az esti órákban olyan hasznos isme­reteket szereznek ott, hogy azok segítségé­vel maguknak, szakmájuknak s a hazának egyaránt hasznára lesznek. —­ Hegyközség. Az Öreghegyi szőlőbir­tokosok hegyközséget alakítanak. Az alaku­lás előmunkálatai már a befejezéshez közel állanak s az alakuló közgyűlés október hó első felében lesz. Jó előre felhívjuk az ér­dekeltek figyelmét. Aki a rendet és bizton­ságot akarja, az a hegyközséget is akarja s az alakuló közgyűlésen okvetlenül részt kell vennie. — A tejpiac. Nem tudni, mi okból, de mostanában a tejpiac nagyon megdagadt. Alig fér egy-egy hetivásáron a sok árus a különben egészen kényelmes helyen. Ebből látható, hogy a piac beosztása nem volt egészen szerencsés, mert csak a pillanatnyi elhelyezkedésre volt alkalmas, már a legki­sebb változásnál akadályok merülnek fel. Tanácsos volna talán az egész elhelyezést gyökeresen átreformálni. A piac súlyát az Árpád­ térre kellene helyezni — véli egy piaci szakértőnk. A városházi üzlethelyisé­gek túlnyomó részébe hamarosan úgyis hi­vatalok kerülnek. Ezekre nem lesz előny az, ha piacok veszik körül, mert akadályozzák a szabad közlekedést s a piaccal járó ter­mészetes nyüzsgés-zsivalgás zavarólag hat a hivatalok munkájára is. — Szombaton, 1921. évi szeptember hó 3-án este 8 órakor megismétlik Silvia kapitány előadását. Kossuth városának minden haza­fias érzésű polgára ott legyen, hogy megte­remthessük a Kossuth-alapot. — Vízvezeték. Mikor a vízvezeték víz­szolgáltatása akadozott, akkor felmerült az a kívánság, hogy az egész művet a város venné kezelésbe s váltaná meg a banktól. A tulajdonos most, az átvétel céljából a vá­rosnak ajánlatot tett. A vízvezeték közhasz­núságára tekintettel nagyon is kívánatos volna, hogy a művet megváltaná a város, viszont kezelése és fejlesztése manapság igen nagy befektetést igényel. . .Szilvakivitel. A bőséges szilvatermés mellett illendő árak alakultak ki. Ennek oka az, hogy a szilvát kiviszik külföldre részben Ausztriába, részben Németországba. Az árakra eddig Ausztria fenyegető bojkottja sem gyakorolt visszaejtő hatást.

Next