Czeglédi Hiradó, 1921 (3. évfolyam, 1-103. szám)
1921-09-01 / 70. szám
Szegléd, 1921. III. évfolyam, 70-ik szám. A POLITIKAI LAP |------1 MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. ker., Eötvös tér, régi Járásbirósági épület Felelős szerkesztő: KOLOFONT JÓZSEF KLEKXu&Si&i&Z'ti Csütörtök, szept. 1. Előfizetési díj: egész évre 150 K, félévre 75 K, negyedévre 40 K. e=i Egyes szám ára 2 K i=i=3 Nyilttér sarmonid sora 10 U c=i^=1 Szeptember elsején A tanév kezdete : a szeptember, ime, beköszönt, amikor sok remény ébred, sok új törekvés kap szárnyakat. A tanév elején néhány szavunk van a szülőkhöz és tanítókhoz. A szülők és tanítók egyformán gondoljanak arra, hogy az élet számon kéri tőlük, mit mivettek a rájuk bízott gyermekekkel. Az élet mind többet és többet követel s az ifjú polgároknak mind több és több akadállyal kell harcolniuk. Az élet, különösen a magyar élet mind több és több munkát követel, több munkát és nagyobb alkalmazkodást. Ezt a munkát már az iskolában meg kell kedvelniök a gyermekeknek, tudniok kell, hogy az a gondtalanság, amelynek idejét most élik, a súlyos adó a szülőknek, de a gonddal teli munkás élet reájuk is mihamarabb teljes súllyal fog nehezedni. Kötelességtudás és munkaszeretet az, ami az élet terheit elviselhetővé teszi, e kettőre tehát már az iskolában reá kell nevelni a gyermekeket. A fiukat épp úgy mint a leányokat abban a gondolatban kell felnevelni, hogy az élet komoly s nem tűri a kenyéket. A fiuk — csekély kivétellel — keservesen fogják ezt megtanulni hamarosan a maguk tapasztalataiból s ez a megismerés annál keservesebb lesz, mennél kevésbbé szoknak zsenge korukban e gondolathoz. Annál inkább kell a női gondolkozásba is belevinni zsenge gyermekkorban ezt a gondolatot, mert az élet súlyosságát, terheit, kötelességeit nem ismerő nő valóságos csapás a családra, a társadalomra. Dologtól irtózó, fecsegésnél egyébhez nem értő asszonyaink, affektáló, üres hivalgásoknál egyébre, nem törekvő leányaink számát nem szabad a jövő női nemzedéknek szaporítania. A mai iskolákból kikerülő leányoknak hivatást kell érezniük arra, hogy a férfival részt kell venniük a nemzet nagyságára törő munkában. Érezniük kell, hogy munkásságuk serkentőleg hat az élet terheinek nagyobbik felét viselő férfira, de tudnia kell, hogy a munkában a nőnek is részt kell vennie, sőt részt kell követelnie. Kicsiny országunk nem bírja el az eddig ismert nőket, akik az egész telet a kályha mellett tétlenül üldögélve töltik s követelik a teljes női egyenjogúságot. Persze egyenlő jogot semmi teherrel-munkával. A jövő magyar asszonyának dologgal kell élnie, dologra kell nevelnie fiát-leányát s amikor ezzel betölti hivatását, a családfő segítését, s megkapja az elismerés minden időkben legnagyobbikát: az igaz magyar asszony nevet. Mindezt azonban már az iskolában kell kezdeni, az iskolában kell cseppenként belejutni az elmékbe és szívekbe a meggyőződésnek és megismerésnek. Munkás, képzett, minden áldozatra kész férfi, bűn segítő asszony: a magyar nagy jövő alapja s ehez az alaphoz az első köveket az iskolában kell lehelyezni a magyar lélekbe, a magyar szívekbe. Ezeket a gondolatokat ébreszti a tanévnyitó- szeptember. Ezekkel a gondolatokkal bocsájtjuk gyermekeinket az iskolába, hasonló felfogást, ily irányú, céltudatos törekvést kérünk a tanítóktól. HÍREK — Házasság. Szabó Irén két, Szabó Ferenc hatósági liszthivatalvezető leányát eljegyezte Dobó Zoltán főgimn. tornatanár. — Raffay Lajos tápiszentmártoni ág. evang. tanító eljegyezte Váróczy Esztikét. — Kaczur János eljegyezte Kőházy Ilonkát. — Nagy Sándor könyvkereskedő és özv. Szabó Endréné Izsó Judith Nagykőrösön házasságot kötöttek. — Wekerle Sándor halála. Wekerle Sándor volt miniszterelnök és pénzügyminiszter a múlt héten meghalt s országos részvét mellett temették el.. Wekerle liberális politikának volt erős oszlopa, aki nevét maradandó alkotásokkal tette tiszteltté és pénzügyi geniere által emlékezetessé. Az ország haladásának, fejlődésének nagy lépései az ő nevéhez fűződik. Tagja és lelke volt sok „nagy“ kabinetnek, amelyekben erős egyéniségű jeles minisztertársai között is mindig első helye volt. Sima, alkalmazkodó politikus volt, amely tulajdonságának sok nagy sikerét tulajdoníthatjuk. Az a ritka elme volt, akit minisztersége után sem felejtettek el soha. Alkalmazkodása mellett erős is tudott lenni. Ő volt az, aki a királynak is ellenszegült, amikor a polgári házassághoz nem akarta hozzájárulását adni. Figyelmeztette, sőt fenyegettek a királynak arra a kérdésére : „És mi lesz akkor, ha mégsem járulok hozzá?“ azt válaszolta: Akkor, Felség, megyek Dánosra, az ökreim közé ! Ebből a király megértette, hogy nincs más választása, mint engedni s igy lett a polgári házasság törvény. A nagy nyugodt alkotások idejének nagy embere volt ő. Az újabb idők uj szelleme már nem itatta át s közvetlenül a felborulás előtt már nem találta meg magát, nem találta meg azt a Wekerlét, aki a legnagyobb parlamenti viharokat is mosolyogva állta és szűrte le. E nagy emberünk sírjánál meg kell állnunk szomorú megilletődöttséggel: így mennek el legjobbjaink ! Kortársai, akik még munkatársai is voltak, könnyes szemekkel látják tovatűnni a nagy pénzügyminisztert. — Képviselőnk gyásza. Haller István, városunk orsz. képviselőjét gyász érte. Édesatyja 78 éves korában meghalt. A városi tanács részvéttáviratot küldött a képviselőnek. — Munkásházak. A város annak idején tizenegy telket ajánlott fel kismunkásházak céljára. A telkeket a Pesti országút nyílásánál, a Farkas-féle gőzmalom mellett jelölték ki s azok 150—180 négyszögöl területűek s mivel négyszögölenként 10 koronába kerülnek, egy—egy telek maga jutányosan megszerezhető. Valamilyen lakást csak valahogy össze lehet hozni. Ezt a jutányos telket csak gazdasági munkások vehetik. Az erre vonatkozó hirdetés vasárnap jelenik meg. — Szüreti mulatság. Az Iparos Ifjúság Önképző Egylete szeptember hó 4-én a városi Vigadóban szüreti mulatságot rendez 20 koronás belépődíj mellett. — Egy jogtanár halála. Dr. Szigethy Lehel kecskeméti jogakadémiai jogtanár a héten meghalt. Több mint 30 éven át nevelte a megboldogult a jogtanuló ifjúságot. Czegléden is sok hallgatója van. A kiváló tanár és író halála nemcsak a kecskeméti jogakadémiának, hanem a magyar jogtudománynak is vesztesége. — Ipari népfőiskola. A városi szabadoktatási bizottság kezdeményezésére ipari népfőiskolát szerveznek, mely működését hamarosan elkezdi. A főiskola személyi kiadásait az állam viseli, támogatja az ipartestület tüzelőanyaggal és világítással. Helyisége a főgimnázium fizikai előadó terme lesz. Az előadók a tanári karból, jogászokból s más szakemberekből kerülnek ki. Felhívjuk tanulni törekvő iparosaink figyelmét a főiskolára. Az esti órákban olyan hasznos ismereteket szereznek ott, hogy azok segítségével maguknak, szakmájuknak s a hazának egyaránt hasznára lesznek. — Hegyközség. Az Öreghegyi szőlőbirtokosok hegyközséget alakítanak. Az alakulás előmunkálatai már a befejezéshez közel állanak s az alakuló közgyűlés október hó első felében lesz. Jó előre felhívjuk az érdekeltek figyelmét. Aki a rendet és biztonságot akarja, az a hegyközséget is akarja s az alakuló közgyűlésen okvetlenül részt kell vennie. — A tejpiac. Nem tudni, mi okból, de mostanában a tejpiac nagyon megdagadt. Alig fér egy-egy hetivásáron a sok árus a különben egészen kényelmes helyen. Ebből látható, hogy a piac beosztása nem volt egészen szerencsés, mert csak a pillanatnyi elhelyezkedésre volt alkalmas, már a legkisebb változásnál akadályok merülnek fel. Tanácsos volna talán az egész elhelyezést gyökeresen átreformálni. A piac súlyát az Árpád térre kellene helyezni — véli egy piaci szakértőnk. A városházi üzlethelyiségek túlnyomó részébe hamarosan úgyis hivatalok kerülnek. Ezekre nem lesz előny az, ha piacok veszik körül, mert akadályozzák a szabad közlekedést s a piaccal járó természetes nyüzsgés-zsivalgás zavarólag hat a hivatalok munkájára is. — Szombaton, 1921. évi szeptember hó 3-án este 8 órakor megismétlik Silvia kapitány előadását. Kossuth városának minden hazafias érzésű polgára ott legyen, hogy megteremthessük a Kossuth-alapot. — Vízvezeték. Mikor a vízvezeték vízszolgáltatása akadozott, akkor felmerült az a kívánság, hogy az egész művet a város venné kezelésbe s váltaná meg a banktól. A tulajdonos most, az átvétel céljából a városnak ajánlatot tett. A vízvezeték közhasznúságára tekintettel nagyon is kívánatos volna, hogy a művet megváltaná a város, viszont kezelése és fejlesztése manapság igen nagy befektetést igényel. . .Szilvakivitel. A bőséges szilvatermés mellett illendő árak alakultak ki. Ennek oka az, hogy a szilvát kiviszik külföldre részben Ausztriába, részben Németországba. Az árakra eddig Ausztria fenyegető bojkottja sem gyakorolt visszaejtő hatást.