Czeglédi Hiradó, 1921 (3. évfolyam, 1-103. szám)

1921-05-05 / 36. szám

Czegléd, 1921 III. évfolyam, 36-ik szám. Csütörtök, májusi CZEGLÉDI HÍRADÓ POLITIKAI LAP C-----1 MEGJELENIK HETeNKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. ker., Eötvös-tér, régi járásbirósági épület Felelős szerkesztő: KOLOFONT JÓZSEF IggEgMBIMMTSSgE; QBB­iK'*UMBEE—BtI Előfizetési díj: egész évre ISO K, félévre 75 Kt negyedévre 40 K. a Egyes szám ára 2 K —3 Nyiíttér garmond sora 10 K ›‹»‹› Magyar irredenta. Gál Jenő budapesti kiszólásán megütközött nemcsak a fővárosi közgyűlés, hanem az egész ország is. Pedig azon kevés megütközni való van, hiszen tudjuk, hogy az a faj nem ismeri a hazát, mint a magáét s ez a pesti zsidó ügyvéd csak annak örül, hogy megmaradtak a kliensei a Király- és Dob-utcával. Az ő élete itt pereg le, ez érdekli, más reá nézve nem fontos s még örül, hogy egy izgató közkérdés kikapcsolódott: nyugodtabb a kör­nyezet, nem kell a nemzetiségekkel foglal­­kozniok! Ez a véleménye az ország feldarabolásáról. Azonban mi magunk is hibásak, mi ma­gunk is bűnösek vagyunk a kérdésben. Nem­csak azért, mert a gáljenőféléknek szavuk van, hanem azért, mert mi magunk is elég kevés jelét mutatjuk a helyzet komolysága valódi megértésének. Magyar Irredenta címmel egy hetilap in­dult meg nemrégiben. Ennek a lapnak minden magyar család­ban otthonosnak kellene lennie. Ez a lap ma Csonkamagyarország legszo­­morubb, de legigazabb olvasmánya. Minden sora, minden szava a magyarság szégyenéről szól. Elmondja mi történik a mi Erdélyünkben, Felvidékünkön s Bácskánkban. Aki ezt olvassa, érzi azt a pofont, amit a felföldi tót és magyar kap, azt a rúgást, amit a szerbtől szenved a déli testvér s égeti a testét-lelkét az a korbács, amellyel a deb­­reczeni lányokat agyonkorbácsolták kelet franciái, a vadoláhok. Ezt a szégyent, ezt a gyalázatot, ezt a fájdalmat pedig mindnyájunknak éreznünk kell, azokat a fájó érzéseket újra meg újra el kell szenvednünk, hogy a mai helyzetünk­höz méltó magyarok lehessünk. Pedig még nem vagyunk azok, megfeled­kezünk máris az ország pusztulásáról s az irgalmatlan szétmetélés borzalmas sebei csak néha s egyeseknek sajognak friss sajgással, mint egy évvel ezelőtt. Nekünk mindnyájunknak minden cselek­ményünket, minden gondolatunkat az irre­denta eszmének kell irányítania s ahelyett itt-ott teljes érzéketlenséget és megfeledkezést tapasztalunk. Mert átengedjük magunkat a közvetlen környezet apró eseményeinek s önös kis érdekeink, kicsinyes önző gondolataink el­homályosítják a nagy nemzetit. Csak igy történhetett meg, hogy a Kecske­méten megjelenő egyik református lap azt írja, hogy Ravasz László erdélyi egyházke­rületi főjegyző, budapesti lelkésznek leendő meghívása biztos s igy Petri Elek utódává megválasztható s választói azt hangsúlyoz­zák, hogy­­az ő Erdélyben maradhatása ki­zárt lévén), amikor „isten ilyen kedvező al­kalmat teremtett az ő csodálatos gondvise­lésével“, meg kell ragadni az alkalmat „az isteni akarat felismerésében“ ! ! Ki volna az a bátor, aki azt hinné, hogy ebben gálfenős felfogás van. Ebben nincs semmi egyéb, mint magyar megfeledkezés. Isten akarata! Erdély elszakitása, Ravasz László üldö­zése, a megszállás millió borzalma, csak nem isten akaratából eredő kedvező alkalom. Olyan csapás ez, amelyen sírni kell, sírni tudunk s bizonyára eleget busongott már a közlemény írója is, de megfeledkezik, meg­feledkezünk, mivel nem foglalkozunk eléggé az irredentával, nem olvasunk, nem beszél­getünk a megszállott részekről. Olvasnunk kell a Magyar Irredentát, majd akkor nem feledkezünk meg, majd akkor sebeink állandóan frissen sajgók lesznek s fáj nekünk az erdélyi testvér sorsa, fáj a haza sorsa. Ne féljünk a szomorú olvasmánytól, ne zárjuk el lelki kényelemből érzéseinket a sötét képektől. Sebeink felszaggatása hazafias kötelessé­günk ma, nehogy egy pillanatra is elfelejtsük, hogy mi történt velünk s mi történik a le­­igázott tagokon, a mi szép Felföldünkön, kincses Erdélyünkben, dús, kövér Bánatunk­ban. Mennél jobban fáj a seb, mennél gyak­rabban megújul az éles lüktetés, mennél többször pirul orcánk haragtól, elkeseredett tehetetlen dühtől és maró szégyentől, annál hamarább lesz a miénk újra Kolozsvár, Kassa, Pozsony, Szabadka. HÍREK — Főigazgatói látogatás. Magyar Endre országos iparoktatási főigazgató április hó 29. és 30-án a helybeli iparos- és kereskedő­tanonciskolát meglátogatta. A közismereti és rajzosztályokban a látottak és hallottak fe­lett az igazgatóság útján a legnagyobb el­ismerését fejezte ki úgy­ az egyes osztály­tanítóknak, mint a tantestületnek. — Tanárgyűlés. A polgári iskolai taná­rok egyesületének pestmegyei köre szerdán délelőtt 10 órakor a polgári leányiskolában közgyűlést tartott. — Gazdasági iskola. Kedden délelőtt Szabó tanfelügyelő járt a városban s a gaz­dasági iskola felállításáról tárgyalt. Az esz­tendők hosszú sorára visszanyúló tárgyalá­soknak eddig kevés eredménye volt s ma még mindig ott tartunk, hogy csakis a gaz­dasági ismétlő iskola működik. — Városi takarékpénztár. A városi pénztár forgalma napról-napra emelkedik annyira, hogy a vezetőség szükségesnek látja az igazgatóság kiegészítését s a városi közgyűlésnek 4 új igazgatósági tag válasz­tását javasolja. Nem lehet kétséges, hogy a Városi közgyűlés ily előzmények után szives örömest ki is egészíti az igazgatóságot any­­nyival is inkább, hogy különösen a gazdál­kodó tagok a nyár folyamán kevésbé legye­nek megterhelve. — Az iparos tanonciskolai tantestü­let marad. Nem is történhetett másként, az iparos tanonciskola tantestülete megtartja ál­lását s megmarad az iskolában, miután a városi állandó bizottság és városi tanács teljes elégtételt szolgáltatott a testületnek. Igen örvendetes, hogy az ügy ilyképpen min­den érdekelt fél teljes megelégedésére béké­sen intéztetett el. Mi a magunk részéről biz­tosíthatjuk a testületet, hogy sérelmüket egyéni szempontból teljesen indokolhatónak tartották, a közhivatali minőség azonban sok egyéni nézőpontot eltompitott már. — Esküvő. Emődy József fiatal törekvő iparos e hó 7-én d. u. 5 órakor tartja esküvő­jét a róm. kath. templomban Sárik Etelkával. — Csemői menetrendváltozás. F. hó 2-ától a csemői vonalon járó esti vonat menetrendje megváltozott. Később közleke­dik. Indul Kupás Kovács-majorról este 7 óra 5 p.-kor és Czeglédre 8 óra 12 p.-kor érkezik. — Halálozások. Özv. Tibold Józsefné sz. Vigh Etelka f. hó 1-én, életének 61-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. — Csizmadi István szűcsmester, életének 70-ik évében, súlyos betegség után, f. hó 2-án elhunyt. — Id. Kiszely András f. hó 3-án, életének 78-ik évében, rövid, de súlyos szen­vedés után meghalt. Temetése ma, 5-én d. u. 3 órakor lesz. Nyugodjanak békében. — Elgázolás. Április 30-án, szombaton d. u. 5 óra után a vasúti állomás sűtőházi oldalán egy tolató mozdony elütötte Magyar András 34 éves kétgyermekes salakmunkást. A mozdony a szerencsétlenül járt ember bal lábát roncsolta össze és az állomáson kapott ideiglenes kötéssel Lábay doktor lakására szállították. Lábay doktor az összeroncsolt lábat térden alul amputálta, mely munkával éjfélutánra elkészülve, kötésekkel ellátva, a család kívánságára Budapestre szállította. Magyar az amputálást erős természettel ál­lotta ki és a hajnali vonattal történt elszállí­tásáig szépen elbeszélgetett az ismerősökkel. Felépülése, a jelek után ítélve, kétségtelen. — Román károk bejelentése. Mint­hogy azokat a kártételeket, amelyeket az oláhok azáltal követtek el, hogy a vasútra feladott árukat elrabolták, sem a vasutak, sem az egyesek nem jelentették be, az ér­dekeltek felhivatnak, hogy ilyen kárjokat még most is bejelenthetik s a károsultnak kell jelentenie. — Uszoda. A városi uszoda teljesen készen van s már át van adva a közönség használatára. A fürdőhasználati dijak ugyan­azok, mint a múlt évben voltak, ugyanaz az egyszeri használat díja, idény és havi bérlet is. A hűvös idő azonban egyelőre nem kedvez a szabadfürdésnek s eddig kevés látogatója volt az uszodának. — Nosztrifikálás. A hadikölcsönkötvé­­nyeknek az állam által, az állam adósságá­nak elismerésére kiküldött bizottság meg­kezdte működését a városban kedden reggel. Az elismerési záradékkal ellátandó kötvé­nyek fogják képezni a magyar állam tarto­zását. A bizottság — bár a bejelentési határ­idő már lejárt —, mégis elfogad péntekig bejelentéseket. Aki azonban eddig a határ­időig sem jelentkezik kötvényeivel, az érté­két veszti. Itt említjük meg, hogy az ország­ban 8 és fél milliárd értékű hadikölcsönköt­­vényt jelentettek be nosztrifikálás céljából. A bizottság Czegléden 8—10 nap alatt be­fejezi működését. Arany János-matiné: A Czeglédi Ifjúsági Kör által folyó hó 5-én (csütörtökön) tervezett Arany János-matiné megtartása a közbejött akadályok miatt későbbi időre halasztatik. — Himlőoltás. Az újszülött s még himlő ellen be nem oltott csecsemők beoltása május 9-én kezdődik. Aki gyermekét be nem oltatja, kihágásért szigorúan büntethető, de ettől eltekintve, a gyermek egészsége, épsége s a szülők nyugalma érdekében áll a véd­­himlőoltás. in* Ketten a puszta szigeten ■ Cezarina -tPi

Next