Czeglédi Hiradó, 1921 (3. évfolyam, 1-103. szám)

1921-05-08 / 37. szám

Czegléd, 1921. Mai számunk 2 korona. Előfizetési díj: egész évre 150 K, félévre 75 K, negyedévre 40 K. 111 Egyes szám ára 2 K M­yiSSzér garmond sora 10 K 1­1­1 111. évfolyam, 37-ik szám. Visszaspr május 8 CZEGLÉDI HÍRADÓ POLITIKAI LAP MEGJELENIK HETENKÉNT KÉTSZER, SZERDÁN ÉS SZOMBATON DÉLUTÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: I. ker., Eötvös-tér, régi járásbirósági épület Felelős szerkesztő: KOLOFONT JÓZSEF az Alföld földalatti kincsei. Irta: Dr. Herrmann Antal. Magyarország nemes, érett gyümölcs az emberiség történetének fáján. Az ellenséges sors lehántotta e gyümölcs vastag héját és szinte csak a belső magvát, székét, szivét hagyta meg, a Nagyalföldet. De ezen a földön terem a világ legértékesebb búzája és ez válik vérré a legmagvasabb népelem­ben, a fajmagyarban. Ezen búzának, ezen vérnek kell jóvátenni a világtörténelem leg­iszonyúbb bűnét. Martalócok, zsebrákok, árulók elrabolták hazánk azon vidékeit, ahol bőven volt min­den, ami szükséges a nemzeti élethez és kultúrához : fa és szén, só és földgáz, arany és vas. Mindezt visszaszerezni nem volna most elég a megcsappant magyar vér, meg­szerezni nem elég a csonka ország búzája, mely most magát a maradék magyart is hiányosan táplálja. De az Alföld magtermő humusza alatt em­berelőtti korokban alakult rengeteg kincsek lappanganak. Nemcsak értékes víz van itt, amely most számos ártézi kútból egészséges italt ad az alföldi népnek, hanem van szén és só és különösen bőven van petróleum és földgáz. Nem kellene sötétben járnunk, nem kellene vesztegelnie gépeinknek, gyárainknak, vasutainknak. Csakhogy persze akkor mélyeb­ben kell szántanunk, mint a vetés alá. Le- és felfelé nincsenek fojtogató demarkációs vonalak. A föld középpontjáig és a menny­boltozatig minden tér a mienk az összezsu­­gorított területen. Mint ahogy én leszállok a magyar néplélek mélységeibe, hogy onnan felszínre hozzam és a nemzet javára értékesítsem az ősi nem­zeti hagyomány mesés kincseit, úgy kellene leszállani a magyar Alföld mélységeibe és onnan napfényre hozni és hasznosítani azo­kat a rengeteg kincseket, melyek ott a föld­alakulás ősrégi rétegeiben fel vannak hal­mozva. Vannak ilyen kincsek. De hol, melyik pon­tokon. Az egész magyar földet nem lehet kilométernyire felásni. Van egy jámbor német közmondás : Mikor a szükség a legnagyobb, Isten segedelme a legközelebb. Van nekem egy ismerősöm, főúri család­ból való, nagyműveltségű ember, a nemzeti hadsereg magasrangú tisztje, önzetlen hazafi, akit a magyarok igazságos Istene azzal a csodás tehetséggel áldott meg, hogy Röntgen szemével mélyen belát a föld méhébe és meglátja annak misteriumait. Az egész világ hat az egyén testére-lelkére. Ezekből a közeli és távoli hatásokból sokat öt érzékünkkel érezünk meg. De vannak olyan hatások, melyeknek öntudatunkhoz való jutását az öt érzékről való ismeretünk még nem fejti meg egészen. Ilyen jelenség a föld alatt rejlő víz, szén és fémek megér­zése, minek szemlélhető külső mutatója az úgynevezett varázsvessző. Az én ismerősömnek nem kell varázs­­vessző, mely nem egyéb, mint az idegek öntudatlan rezgésének látható kifejezője. Az én ismerősöm eddig páratlan túlérzékeny­séggel megérzi a földalatti anyagok emaná­­cióját, kisugárzó hatását. És évek óta iskolá­zott tudatos számítással meg tudja állapítani az anyagok mivoltát, minőségét, dimenzióit, mélységét, vonulását stb. Pontosan meg tudja különböztetni az esetleg egymás felett elhe­lyezkedő anyagok emanációit és tüzetesen elemezni bírja a földalatti kéregben rejlő káoszt. Biztosan megállapítja a földalatti vízerek minőségét, mennyiségét és mélységét. Külö­nös fogékonysága van a petróleum és föld­gáz iránt. E tehetség okos felhasználásával úgyszól­ván egy csapásra meg lehetne oldani hazánk gazdasági válságát és pótolni vagy könnyen megszerezni lehetne azon anyagokat, melye­ket elvesztettünk az elszakított országrészek­ben. Ismerősöm a milliárdokat érő tehetsé­gét elsősorban hazájának ajánlja fel. Vájjon nem fog-e úgy járni, mint számos magyar feltaláló tehetség és lángész, kit a meg nem értés és irigység külföldre üldözött, nem le­het tudni: nemzetünk dicsőségére vagy szé­gyenére. Némi viszonzásul azért a rendkívül szíves megtisztelő fogadásért, melyben Czegléden részesültem­, megjegyezni bátorkodom, hogy Czegléd határában is valószínűleg nagyér­­tékű milliókat rejt a föld. — Gimnazistáink gyűjtése Toldy Fe­renc családjának. A főgimnázium Toldy Ferenc Önképző Köre gyűjtést indított, hogy annak eredményéből Toldy Ferenc, régi ma­gyar tudósunk és írónk nélkülöző családját segélyezze. A gyűjtésből 500­0 került össze. Ezen összeget az igazgatóság megküldte a Magyarságnak, mely azt rendeltetési helyére juttatta. Bár az eredmény olyan kielégítő lett volna, mint amilyen szép és nemes a gon­dolat és buzgóság. A néplélek. A messzi múltnak ezernyi emlékét, a régi időknek rejtett drága kincsét, magyar fajtánk érzéseinek, gondolatainak, vágyainak, álmo­dozásainak csudás gazdagságát zárja magába népünk lelke, mint sziklák méhe az arany­szemeket. Az élet vásáros lármájából egy­szerű népünk egyszerű lelkéhez mélyül a tudós szeme s faji érzésnek és gondolatnak, népi vágyakozásnak és teljesedésnek, nem­zeti álmodozásnak és tudásnak tengernyi kincsét a felszínre hozza, a szemünk elé tárja szivünk örömére, lelkünk okulására. Faji szempontból megbecsülhetetlen és ér­tékes munkásság gyümölcséből kapott izlel­­tetőt a helybeli tanuló ifjúság Herrmann Antal dr. egyetemi tanár, a polg. iskolai tanárképző főiskola c. igazgatója, a magyar néplélek fáradhatatlan búvára a népi hagyományok jelentőségéről, Solymossy Sándor dr. a Nép­rajzi Társaság alelnöke, a lelkes kutató pedig a népélet szellemi kincseinek értékéről tar­tott előadást a Kossuth-főgimnáziumban és a polgári iskolákban. Solymossy Sándor dr. fölolvasásában rámu­tatott arra, hogy a szájhagyományok alapján feleletet kapunk ősi történelmünk sok homá­lyos kérdésére s fölvilágosítást nyerünk a magyar nép jelleméről is. A kapott képben örömünk telik, mert elibénk tárja népünk rendkívüli intelligenciáját, kiváló szellemi és faji tulajdonságait. Meseszövésünk színe, népdalaink könnyed szárnyalása, siró elcsuk­­lása csak a magyar és a távol keleti népek­nél található meg. Pl. ahol volt, hol nem volt mesekérdés is, az európai népek közül csak nálunk szokásos és ázsiai őskincse ez a magyar népléleknek. A magyar nép szólás­módjai szellemesek és ötletesek, közmondá­sai pedig mély és józan életfelfogást tükröz­tetek vissza. Ezeknek gyűjtése is fajtánkat védő, nemzetünket mentő feladat s ezért az ifjúság figyelmébe, szeretetébe ajánlja. Herrmann Antal dr. az előbbibe kapcsolódó szabadelőadásában a hagyomány elméleti jelentőségét ismertetve, rámutatott arra, hogy a hagyományok összesége a nemzeti géniusz megnyilatkozása és annak lényege. A nép­hagyomány a nép rétegeiben maradt fönn leginkább, mert a műveltség irtja e hagyo­mányt. A természettel való foglalkozás nincs alávetve annyi változásnak, mint a többi foglalkozási ág s a nép, mint a természet gyermeke, konzervatív. A tudomány kiássa, részletezi, osztályozza ezt a reánk maradó ősi örökséget. A szájhagyomány hordozója a nyelv, benne él, lüktet fajtánk ősi szellemi ereje, a nép­költés, a mese, a monda, a dal, amelyhez simul a szöveggel összeforrt zene. A száj­­hagyományhoz legközelebb áll a hit- és világ­nézet hagyománya, amely mithoszban és babonában nyilvánul. A babonát irtani kell az életben, de meg kell őriznünk a tudomány számára. A cselekvés hagyománya egybe­forrt a hiedelemmel; a varázslás, babonás szokások, játékok ennek a csökevényei. A nép keze alkotásának emléke, a tárgyhagyo­mány, öröklött dolog, mely a környezet ha­tása alatt a nép alkotó, változtató és diszítő kedvének megnyilatkozása. Fontos a készí­tési, használási módja s az elnevezése. A népipar megismerése gazdasági fejlődésünkre jótékony hatással lesz. E fontos feladatok megindítása azért is szükséges, mert a nagy rázkódtatások és hanyatlások után a romlatlan, konzervatív néplélekből kell kiindulnia a nemzeti meg­újhodásnak ; ezek azok a kiapadhatatlan életforrások, amelyekből az egészséges faji fejlődéséhez s a nemzeti boldoguláshoz a meggyötört népünk erőt bőven meríthet. Este Herrmann Antal dr. a Hadiárvák Ottho­nában tartott kedves, humorral átszőtt, mélyen szántó és mégis játszón könnyed előadást a magyar dalról. Rengeteg kóborlás, fáradság, nélkülözés árán a fiatalos lelkű ősz tudós bebizonyította nemcsak itthon, de a külföl­­ di Ketten a puszta szigeten " Cezarina

Next