Czeglédi Hirlap, 1908. július-december (4. évfolyam, 28-52. szám)
1908-07-12 / 29. szám
IV-ik évfolyam CEGLÉDI HÍRLAP 29-ik szám, hozzá, mind a városhoz méltó módon örökítettük meg. Tudjuk, hogy Gubody volt az első polgármesterünk, aki a modern haladás szükségességét felismerte s erős kézzel hozzáfogott, hogy az elmaradt, nagy falu-jelleggel biró Ceglédből modern, mai várost csináljon. Hosszú évek kemény munkája után a maradandó alkotások egész sora főződik nevéhez, melyeket egyenként felsorolni bajos is, de minden felsorolásnál fényesebben igazolja működésének hatályosságát az a tény, hogy ma Cegléd a modern haladás és fejlődés útján van, azon a ponton, amikor már a város nevet nemcsak közigazgatási helyzeténél fogva érdemli meg, de megilleti ez a név a szó igazi értelmében s megilletné, ha nem volna is a rt. városok sorában. És hogy oly hosszú idő alatt, az átalakító munkálatok nehéz idejében az újító vezérnek mennyi akadályt, mennyi rosszakaratot, mennyi ellenséget kellett legyőzni (és szerezni is), mennyi nemtörődömséget, mennyi bizalmatlanságot, mennyi maradiságot kellett megtörni, azt csak azok tudják kellőleg megérteni és méltányolni, akik a munkában maguk is tevőleges részt vettek, segítő társai, biztosítói voltak. Ilyenek még ma is elég szép számmal vannak. Nem csoda hát, hogy a kegyelet és elismerés oly szépen és hatalmasan nyilvánult meg s mi se zavarta az ünnepélyes aktust, amely fölött ott lebegett Gubody szelleme, hogy részt vegyen magának a szomorú, de lelkes ünneplésből. A rendkívüli közgyűlés elhatározta, hogy Gubody Ferenc polgármester emlékét megörökíti a következő módon : 1. A Rózsa-utcát, amelyben állandóan lakott s amelyben háza ma is megvan, Gubody Ferenc-utcának nevezi el. 2. A városi sétakertet, mely Gubodynak egyik legszebb és legnevezetesebben keresztülvitt munkája volt, Gubody-kertnek nevezi el. 3. Gubody Ferenc arcképét a közgyűlési terem számára megfestett ceglédi származású festőművésszel. 4. A ceglédi állami főgimnáziumban „Gubody Ferenc ösztöndij-alapitványt“ létesít 1000 koronával, melynek évi kamatai ceglédi származású jeles tanulóknak fognak kiadatni mindig Gubody halálálának évfordulóján. Ezekben fog élni Gubody neve körünkben időtlen időkig s a késő nemzedék is tudni fogja, mi volt Ceglédnek Gubody Ferenc, mert tudja, hogy ilyen jutalmat a halálon túl csak az igazi érdem kaphat. Gubody emlékének hivatalos megörökítésén felül azonban barátai és tisztelői érezték, hogy valami hiányzik még, még többet érdemel tőlünk, valami közvetlenebb, nagyobb dolgot, valamit, amire csak a kiválóbbaknak lehet igénye. Ebből folyólag elhatározták, hogy a társadalomnak is részt kell venni a megörökítés nemes cselekedetében s nem szabad megelégedni azzal, amit a hivatalos város nyújt. Ehez képest elhatározták, hogy elkészíttetik Gubody mellszobrát s azt a leendő Gubodykertben állíttatják fel. Nyomban gyűjtést kezdtek, amelynek eredményéről s ennek a mozgalomnak további fejlődéséről — természetszerűleg csak később számolhatunk be. Hagyja el öregem, én is röstellem magamat miattok, de hát mit tehetek! Acetilén csésze:a Nemzeti előtt kárörömmel lobog) Pukkadj meg sógor ! A hold: (félre) No, ha már az a csésze is beleszól, én eltűnök, mert az még engem is lefőz. (Hirtelen egy felhőt von az arca elé, mire több mint félhomály lesz.) A próbaközönség: (csalódottan) Ni, mi azt hittük, hogy a villany világított, pedig hát a jó öreg hold s most, hogy felhő került elébe, látjuk, hogy a villanyvilágításunknak is befellegzett. (Egy csalódással gazdagabban távoznak.) —Ő— Bacillustanya. Van a városnak egy éktelensége — a többek között — melyet csak a nemtörődömség tűrt meg eddigelé. Ez a Délső vizét valamikor levezető árok, mely ma már vizet nem vezet, csak gyűjt s melegágya mindenféle bűznek, lerakodó helye mindenféle piszoknak, érlelője a különböző bacillusoknak s fokmérője közegészségi állapotunk elmaradottságának. Ennek eltüntetése céljából Csipkó László és társai a következő kérvényt adták be a tanácshoz: „Tekintetes Tanács! Régi tapasztalatunk, hogy városunkban a közegészség semmi védelemben nem részesül. Tapasztaljuk rég idő óta, hogy e tekintetben mindenféle panasz süket fülekre talál. Tudjuk, hogy a tek. Tanácshoz több kérvény adatott már be e tárgyban, azt is tudjuk, hogy hírlapilag is tárgyaltatott ugyanez a kérdés — minden eredmény nélkül. E tarthatatlan állapotnak legkirívóbb példája az az árok, amely a Déllőtől a kaszárnyáig húzódik végig az egész városon. Ez az árok valamikor a Déllő vizének levezetésére szolgált, ma azonban már teljesen felesleges, mert a Déllő ma fel van töltve, ott álló víz nincs, az ároknak tehát nincs mit levezetnie, abban csupán az esővíz gyűlik össze s csupán arra szolgál, hogy egy-egy nagy környék levegőjét hónapokon át mételyezze meg, s gyülhelyét képezi azoknak a tárgyaknak, melyeket a környékbeli lakosok udvaruk szemétgödrében megtűrni undorodnak. Ritkaság, hogy ebben az árokban ne legyen egy-két elhullott baromfi — hogy a tisztátlanságnak ezernyi egyéb nemét ne is említsük. Ha erre az árokra szükség volna, ha célszerűségi szempontból tűrnünk kellene, hogy városunk két legszebb utcáját, a Rákóci- és Jászberényi-utcát éktelenítse oly mértékben, hogy a felett az idegenek is megbotránkoznak és gúnyolódnak , akkor csak azt kérnék, hogy ezt az árkot tisztán tartani méltóztassék. Minthogy azonban a város bármely részén összegyűlő esővíz természetes uton levezethető , az gyorsabban és az egészségre kevesebb ártalommal le is szalad mindegyik utcán, a közegésségi, szépészeti és célszerűségi követelményektől indíttatva tisztelettel alulírottak bátrak vagyunk kérni a Fek.városi Tanácsot, méltóztassék a városi mérnök urat utasítani, hogy 15 nap alatt mutasson be tervezetet ennek az ároknak betemetése és az általa érintett részeken összegyűlni szokott esővizeknek a Széchenyi-téren át leendő levezetésére vonatkozólag — minek beérkezte után az árok azonnali betemetését kérjük. Kiváló tisztelettel (Aláírások).“ Eddig a kérvény ! Hozzátennivalónk igen kevés van. Csupán annyi, hogy a kérvényben előadottak igazak s városunkra igazán szégyen, hogy ma ilyen haszontalan, az egészségre káros, a szépérzéket felborzaló dolgot megtűr a területén. Kívánatos hogy a dologgal komolyan foglalkozzanak s ha a városi mérnök nem fog kellő tervet bemutatni, tessék azzal az ő költségére más mérnököt megbízni, mert a viz levezetésére van alkalmasabb mód is s mert ezt a céltalan förtelmességet már tovább tűrni nem lehet. H I R_E K. — Kossuth Ferenc egészségi állapota. A héten az a riasztó hir járta be a napilapokat, hogy Kossuth Ferenc, szeretett képviselőnk állapota súlyosra, sőt veszélyesre fordult. Karlsbadból vettük azzal ellentétben azt a megnyugtató híradást, hogy a miniszter ágyhoz van ugyan kötve, de gyomorbajából teljesen felépült s most meghűlés következtében vannak izületi fájdalmai, melyek azonban éppen nem veszélyesek s a miniszter rövid időn belül teljesen egészségesen hagyhatja el az ágyat. — Táblabirói kinevezés. Jól megérdemelt előléptetésben részesült Sárkány Gyula járásbirónk. A király e hó 7-én az Ítélőtáblát bírói címmel és jelleggel ruházta fel s mint ilyen marad járásbíróságunk vezetője. Ennek az előléptetésnek mi is őszintén örülünk s ahoz szívből kívánunk szerencsét. Az uj táblai biró 14 éve áll a ceglédi járásbíróság élén s ez idő alatt általa „ Roche“ kapható orvosi rendeletre a gyógyszeráraitkban. — Ara üvegenként korona. Strolin Emeli az étvágyat és a testsúlyt,megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis. Influenza ellen számtalan tanár és orvos által tHBBSafe ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „ Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmsnni-I.il Roche & Co. Basel (Svájc)