Czeglédi Hirlap, 1909. július-december (5. évfolyam, 27-55. szám)

1909-07-04 / 27. szám

V-ik évfolyam CEGLÉDI HÍRLAP 27-ik szám: nem valami egyszerű polgári hivatal­noki egyenruha, amely szép is, csinos is, egyenlő is s megkülönbözteti a tiszteket a civilektől. Hivatalos eljárásban ez szinte nél­­külözhetlen s megkönnyíti a közönség tájékozását, de megkönnyíti a rendőr­ség hivatalának teljesítését is. Városi közgyűlés: Rendes havi közgyűlését tartotta a városi képviselő testület f. hó 1-jén reggel 8 órakor. A gazdag tárgysorozat száznál több kép­viselőt hozott össze. A jegyzőkönyv hitelesítése után interpellá­­ciók előzték meg a napirendet. Legelőször Antal Antal azt kérdezte a polgármestertől, meg tudná-e mondani, hogy kit terhel a mulasztás azért, hogy a közdűlő utak a jelölésének költségeit csak most kez­dik behajtani, holott a munkálat már évek­kel ezelőtt befejeződött. Az izgató kérdésre nem tudott a polgár­­mester hirtelenében felelni, hanem az ada­tok beszerzése után a jövő havi közgyűlésre helyezte kilátásba válaszát; a közgyűlés ki­bírja türelemmel addig. Paulovics János a II. kerületi artézi kút iránt érdeklődik. Sürgeti annak megfúrását — úgymond — mindenfelé telefurkálják a várost artézi kutakkal csak éppen nekik nem jut s attól lehet tartani, hogy kimerül a forrás. A polgármester megnyugtató választ adott s a kút felállítása iránt a tanácsnak elő­terjesztést tesz. Eddig is azért késett, mert a II. ker. óvoda mellé volt rendezve, a villám­­fejlesztő telep, a­melyhez artézi kút is volt tervbevéve, s az a kút a közfogyasztást is szolgálta volna. Mivel azonban a telep oda helyezhető, az artézi kút pedig szükséges, megcsinálják külön, így kopaszsza ki Paulovics János a II. ke­rület elfelejtet artézi kútját Szirmai Aladárnak az szúrt szemet Rá­­kóci-úti sétái alatt, hogy a háztulajdonosok nem tettek elegett a közgyűlés abbeli ha­tározatának, a­mely szerint a gyalogjárót telkeik előtt feltölteni, vagy kőfallal keríteni tartoznak, kéri tehát a polgármestert, hogy szerezzen érvényt a közgyűlés határozatának. A polgármester felvilágosította az inter­­pellálót, hogy nem esett csorba a közgyűlés határozatának érvényén és hatályán, de an­nak alapján csak akkor lehet késedelmesen, vagy nem teljesítő háztulajdonosok ellen el­járni, ha majd az aszfaltban emiatt kár fog esni. Vagyis legelőször aszfalt kell, azután kár s csak akkor következik a határozat érvényre emelése. Ez idő szerint tehát még nincs aggodalomra ok. A közgyűlés a polgármester válaszát azzal a megnyugvással vette tudomásul, hogy van legalább egy olyan közgyűlési határozat, a­melynek pontos végrehajtása eleve bizto­sítva van. Napirendre térve tárgyalás alá került az államvasutak helybeli állomásának villamos világításához szükséges villamos áram szol­gáltatására az államvasutakkal kötendő szer­ződés ügye. A közgyűlés a szerződés ismert feltételei alapján utasította a polgármestere, hogy a város nevében járjon el s lássa el a szer­ződés alaki kellékeit. A törvény alapján a következő közgyűlés napirendjére tűzték ki a dr. Váradi Sámuel­lal, Lipócki Józseffel és Bán Sámuelnéval kötött adásvételi szerződések s a munkáshá­zak céljára átengedendő terület ügyének tár­gyalását. Egyhangú határozattal kimondta a köz­gyűlés, hogy az országos szegényügyi egye­sületbe alapítótagul belép s a 200­0 tag­sági dijat 1910. év elején befizetni. Felolvastatott a virilis képviselő megbízot­tak névsora, a­melyet a közgyűlés tudomá­sul vett. A Gubody kert rácsozatának vasmunkáját Rigó Lajos és Grünhut Jakab helybeli ipa­rosoknak adta ki a közgyűlés azzal az in­dokolással, hogy a legközelebbi ajánlat csak 64 koronával lévén olcsóbb ily csekély kü­lönbségtől áthatva a helyi iparpártolása szükségnek érzetétől eltekint, az alapítványt a Ceglédi Építőiparosok szövetkezete legol­csóbb ajánlata nyerte el. Fel volt véve a tárgysorozatba az ura­dalmi földek megvétele. Erre vonatkozólag a polgármester azt jelenti, hogy a kultuszmi­niszternek vételi ajánlatot tett, amire azon­ban eddig válasz nem érkezett s igy az ügy tárgyalása egyelőre céltalan. Most következett a város régi kupak ügye. Nincs az országban azonban falu a leg­vadabb vidéken, a­hol a hirlaphirdetés dol­gát a mienkben hasonló garasos, kupakos módon intéznék el. A városi ügyész és gazdatanácsnok re­mekelt s a közgyűlés a mucsai műre rátette a kupakkoronát. Ezelőtt a város egy-egy lapnak 5—600 koronát fizetett hirdetéseiért. Most a kiadók versenye leszorította a hir­detési dijat nevetségesen alacsony összegre. Ezt a gazdatanácsnok még fejebb szorította s az egy évre ajánlott dijat másfél évre szabta s a mikor az ajánlkozók ebbe bele­menni nem akartak, most a közgyűlési hatá­rozattal akarják őket rászorítani a kedvezőt­len üzletre. Ilyen szatócsos eljárás nem méltó egy vá­roshoz. Különösen akkor, a mikor másrészt a gazdatanácsnok az egyik ajánlkozót ki­zárta a versenyből, mert elkésve érkezett s valami ismeretlen, soha se létezett sza­bályra hivatkozva ajánlatát nem vette be a jegyzőkönyvbe, vagyis olyan módon kezelte a dolgot mintha valami országra szóló hord­erejű magas ügy lett volna szőnyegen , s a finoman megalapozott műből lett ez a szá­nalmas eredmény, hogy a hirdetést a város rá akarja fapénzért erőszakolni a lapokra. A közgyűlés elfogadta a Gubody Ferenc emlékére tett 1000 K. alapítvány alapító le­velét, jóváhagyta a bedei csárda bérletét 1000 koronára megkötött szerződést, tudo­másul vette, hogy a vármegye jóváhagyta a Magyar Siemens-Schuckert Művek részvény­­társasággal kötöt üzembérleti szerződésünket, a toronyórák gondozását évi 400 koronáért újra Hornyák Józsefre bízta annak megálla­pítása nélkül, hogy a toronyórák megbízhat­ón járásáért kit terhel felelőség: a gondo­­zót-e, vagy az órákat? Azután jóváhagyta a gőzmalom melletti hereföldek bérletére 1602 koronában kötött szerződést. Végül elutasította mindazokat a kérvénye­ket melyeket negyedik gyógyszertár felállítása iránt adtak be azzal az indokolással, hogy semmi sem indokolja a gyógyszertárak számá­nak emelését. A tárgysorozat kimerítése után Csipkó László és társai kérvényére kimondta a köz­gyűlés, hogy a Rákóci-út téglaburkolatának felszedendő téglái a telektulajdonosok tu­lajdonába mennek át. Ez indokolt és méltányos határozattal ért véget a közgyűlés. Tudósító: A temetőben sétált egyszer a Hodsa és megpillant egy jó régi sírkövet. Holtnak tet­teti magát, hogy lássa, várjon eljönnek-e hozzá a kérdező angyalok. Egyszerre csak harangszót hall. „Itt az ítélet napja !“ kiáltja el magát és futásnak ered. Egy karaván ha­ladt volt arrafelé, az öszvérek megijedtek és össze-vissza gabalyodtak. „Ki vagy ember ? kérdi a Hodsától a karavánfőnök. „Halott vagyok, egy kis sétára jöttem elő“, feleli a Hodsa. „No, majd megsétáltatlak én!“ — mondja az ember és azzal szolgálnak egy­­egy botot ad a kezébe és agyba-főbe verik a Hodsát. A Hodsa menekül és amint haza­érkezik, kérdi a felesége, hogy mi lelte, hol volt. „Meghaltam volt, a temetőben feküdtem“ — szólt a Hodsa. „Hát mi van a másvilágon? — kérdi a felesége. „Ha a karaván öszvéreit meg nem ijesztik, nincs semmi különös,“ — felelte a Hodsa. * * * összeszedi egyszer a Hodsa a tyúkjait, egy kosárba teszi és viszi őket Szivr-Hiszárba. Út­közben, hogy meg ne fújjanak, kiengedi őket a szabadba. Ahány, annyi felé szaladt. Veszi a Hodsa a botját, a kakast üldözőbe veszi és így korholja. Éjfél után tudod, hogy hol hasad a hajnal, fényes nappal meg az egyenes utat se ismered meg ? HÍREK. — Felhívás. Ez után hívja fel a lap kiadó­­hivatala lapunk hátralékos előfizetőit, hogy hátralékaikat még e hóban fizessék be, — mert ellenkező esetben — a lap küldését velük szemben beszüntetni lesz kénytelen. — Szabadság. Nagy Béla adótiszt négy heti szabadságot kért és kapott. — Emlékeztető. Ma tartja az Ipartestületi dalkar­zászászló felszentelési ünnepélyét. Ked­vezőtlen idő esetén a d. e. ünnepély a Vá­rosháza közgyűlési termében tartatik s a dél­utáni népünnepély elmarad. — A szegek elhelyezése 11 órakor kezdődik, a d. e. fo­lyamán a városi vidéki egyesületek, dalár­dák, testületek szögei lesznek beverve d. u. 3 órától pedig folytatódik a szögbeverés a Városi Vigadóban. — A pinceszövetkezet kötelékébe belépni szándékozókat figyelmeztetjük, hogy a belé­pési nyilatkozatot mielőbb állítsák ki, hogy így a vezetőség jóelőre téjákozódva legyen arról, mennyi edényről s mekkora pincehe­lyiségről gondoskodjék a szüretre. Akik ha­logatják a jelentkezést, azok esetleg már majd nem is lesznek felvehetők. A belépési nyi­latkozatot Vasass Zoltán tanító elnöknél, vagy Szabó Károly, Farkas Ferenc, Csizmadi Jó­zsef, Maconka János, Kratochwilla Aurél,

Next