Czeglédi Keresztény Hírlap, 1923 (2. évfolyam, 1-55. szám)

1923-06-10 / 23. szám

II. évfolyam Czegléd, 1923 június 10. (Vasárnap) 23-ik szám CZEGLÉDI KERESZTÉNY HÍRLAP POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP !! MEGJELENIK SZOMBATON ESTE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simon és Garab könyvnyomda Czegléd, Eötvös-tér Felelős szerkesztő: Somogyi Andor Előfizetési díjak: Egész évre 1200 K,fél évre 600 K. Egyes számára 25K Októbristák. A nemzetgyűlésen annyi égetően fontos és sürgős országos ügy vár elintézésre, hogy ily munkás időszaka már régen nem kínálkozott. A drágaság, a tiszviselő kérdés, a földreform, a gazdasági termelési kérdések stb. csakúgy özönével sorakoznak és sürgetik az elintézést. Talán soha változatosabb munkaprogramot nem valósíthatna meg, mint most az újra összeült nemzetgyűlés, ha dolgozhatna. A nemzetgyűlésen azonban szünetel a munka, mert a liberális szocialista ellenzék személyes ügyeivel az országos érdekek kerékkötője. A munka drága idején vélt, vagy valódi sérelmeikkel hozakodnak elő és a röppenő percek viszhangzanak az önzően értékelt egyéniségek panaszaitól. Ezt látva, önkénytelenül kérdezi az ember: mi a fontosabb hát, a képviselő-e, vagy az ország ? Az önkultusz e harsogása már maga tűrhetetlen és bántó, de minden türelmet kivivő a szociáldemokraták viselkedése. Mint az éhes farkasok konckereső ordítása, úgy marcangol ezeknek a viselkedése a nemzet idegeibe. Annak a soproni beszámolónak a vélt sérelmeit sorolták fel, mert a soraikban díszelgő vörös szegfűt nem akarták a soproni választók meghalgatni. Természetes, hogy erre más feleletük nem volt, mint az : Magyarországon még mindig terror van és a keresztény főiskolai ifjúság hazaáruló. Ezt Sopronban kiabálták el az egykori ,,Vörös Újság“ életre hívói és a vörös terror szakértői. Tegnap folytatták a Házban a még Sopronban megkezdett merészkedést, de e szereplésükhöz képest a soproni még szalon társalgás volt. Csodálatos dolog, hogy amit nem mernek elmondani a nagy nyilvánosság előtt, azt büntetlenül önthetik a nemzetgyűlés elé. Kezdjük már hinni, hogy a nemzetgyűlés az a hely, ahol mindenki szabadon túlteheti magát a törvényeken. Harcias fenyegetéseket dobáltak az Ébredők felé s kilátásba helyezték a gyűléseik megzavarását, sőt az életveszélyes fenyegetések sem hiányoztak. Lendvai diadala. Mintegy félszázada annak, hogy a zsidók hihetetlen erőfeszítéssel a balga magyaron való teljes diadal elérésére törekszenek. Mindig akadtak azonban hősök, kik a zsidó világszolidaritás rettenetes hatalmával szembeszállva rá mertek mutatni a magyar fajtánkat gúzsba kötő törekvésekre. Lendvai I István ébredő bajtársunk másfél évtized óta a legelszántabban forgatta hétpróbás harci fegyverét: a tollát. Akinek egyszer neki szegezte, az véres fejjel volt kénytelen menekülni, mert az igazság elől nincs kibúvó, s a hitványok félve takarják el arcukat, ha a fölkentség méltóságával és tüzével vágja valaki a szemükbe galádságaikat. Lendvai igazságait társadalmilag nem tudta eltiporni a bosszúsan felhörgő zsidóhad, megpróbálta hát a bíróság előtt jogi rabulisztikával. Kellő sajtóelőkészítés után avval ment a karvalyorru sereg a törvényszéki tárgyalásra : — No most végre ledöfjük . . . Öt rendbeli lázitás, izgatás, rágalmazás vádját koncentrálták egy napra a budapesti büntetőtörvényszéken, s a végén hanyatthomlok a zsidók futamodtak meg ősi szokásukhoz híven. Mi fokozott figyelemmel kísértük ezeket a tárgyalásokat, már a pusztán elvi harc szempontjából is, s konstatáljuk, hogy ez a nap az ébredő magyarságnak diadalnapja volt. Először mondotta ki az elsőfokú bíróság azt, hogy a zsidó faj közismert vétkeit világ elé tárni nem lehet üldözendő cselekmény. A kudarcot szennysajtójukban a legválogatottabb hazugságokkal próbálják Izraelék elpalástolni. Az októbristák ugyanis azért szüntették be gyorsan a pőréiket, nehogy véletlenül alkalma nyíljék Lendvainak összes vádpontjait igazolni is. Ez a részükről a leggyászosabb megfutamodás, minek kiküldött tudósítónk előtt az elsavanyodott zsidók hangos kifejezést is adtak. A legszamarabb hazugság az is, mintha Búza Barnát tasnádi Kovács József seméltóságozta volna a tárgyalás utáni összeszólalkozásban. Hogy milyen címeket kapott, az nem tartozik ide. Lendvait a tárgyaláson tanúsított férfias és imponáló magatartásáért, védőjét, dr. Hegedűs Györgyöt a mi igazunkat bizonyító nagyszerű beszédjéért a legmelegebb érzésekkel üdvözöljük és kívánunk nekik a tv- továbbiakra harcos jó napot ! Fővárosi gyermekek nyaraltatása. A háború és az arra következő idők szörnyű hatással vannak a nagy város gyermekeire. A hiányos táplálkozás és a rossz lakásviszonyok következtében a gyermekek testileg rosszul fejlődnek, vérszegények és így a betegségekre sokkal hajlamosabbak. Ezen áldatlan helyzet következménye az, hogy a gyermekek, halálozási arányszáma sokkal nagyobb, mint amennyi a születések száma. Ezen elszomorító jelenségnek feltétlenül véget kell vetni, ez azonban csak úgy lehetséges, ha a testileg leromlott, de egyébként egészséges gyermekeket a vidék jó levegőjén helyezzük el. Ismerjük a nehézségeket, mellyel a gyermekek elhelyezése jár. A gazda a nyár folyamán munkájával van elfoglalva, így nem ér rá arra, hogy idegen gyermekekkel foglalkozzék. Ezen kérdés a legjobban úgy oldható meg, ha az üdülésre szoruló 15—20-as csoportokban a községi iskolák épületeiben nyernek elhelyezést, hol együtt étkezhetnek és alhatnak. Sőt a gazdaember segítségére is lehet az akció, mert a saját gyermekei is, kik a nagy nyári munka idején felügyelet nélkül volnának odahaza reggeltől estig napközi gondozásban részesülhetnének. A gyermekek fővárosi tanítók felügyelete alatt tanulhatnának, szórakozhatnának, így a szülők a gyermekeiket illető gond alól mentességet nyernek és nyugodtan végezhetik súlyos munkájukat. Az elhelyezés eme módja az előbb említetteken kívül más célt is szolgálhatna ; a falu gyermeke összekerül a város gyermekével, attól sok oly dolgot sajátíthat el, mihez az előbbinek alkalma nincsen. Hozzájárulhat az ellentétek kiegyenlítéséhez. A tanítói felügyelet pedig kizárja azt, hogy kellemetlenségek forduljanak elő, kizárja már ezt az is, hogy az elküldendő gyermekek kiválasztásánál az erkölcsi magaviseletre igen nagy súlyt helyeznek. A majdan eljövendő nagy idők szükségessé teszik, hogy erős, egészséges generációt neveljünk, mert csak így fogjuk megőriztetni nemzeti függetlenségünket. Ápoljuk, erősítsük a magyar fajt, ez legfőbb kötelességünk, de érdekünk is. A vagyonváltság kedvezményes fizetésének határidejét június 30-ig meghoszszabbították. Ezzel az intézkedéssel lehetővé teszi a kormány, hogy akik eddig kényszerűségből, vagy közömbösségből, esetleg (!) hazafiatlan számításból vagyonváltságukat be nem fizették, megkapják azt a kedvezményt, amit a rendes emberek élvezhettek. Pedig a két utolsó (mind a kettő a legutolsó) kategória ugyan nem érdemli. A szőlőváltságot június 30-ig lehet kedvezményesen fizetni. A pénzügyminiszter a szőlőbirtok és az erdőbirtok, valamint ezek gazdasági felszerelései után járó vagyonváltság kedvezményes fizetési határidejét a váltságösszeg nagyságára való tekintet nélkül, a törvényhozás utólagos jóváhagyásának fentartásával június hó 30-ig meghosszabbította. Nyomtatványok legolcsóbban Simon és Garabnál készülnek!