Ceglédi Kisgazda, 1921 (2. évfolyam, 2-52. szám)
1921-05-08 / 19. szám
Czegléd, 1921. 19-ik szám. Vasárnap, május*78 Megjelenik vasárnap ÁRA Kér. politikai és közgazdasági hetilap » A „Czeglédi Gazdasági Egyesület“ i .i -j és a „Kér. Kisgazda- és Földmivespárt“ hivatalos lapjai ...jizziz] SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: ACzeglédi Gazdasági Egyesület“ (Evang. bazár), hova a lap szellemi részét illető minden közlemény, — nemkülönben az előfizetési díjak — beküldendők Mezőgazdasági kultúra. Magyarország elsősorban agrár, földmivelő állam, népességének az 1910. évi statisztikai adatok szerint kereken 640/6-a foglalkozott földmiveléssel, mezőgazdasággal és kertészettel. Ez a százalékszám most, amidőn az ország területének gazdálkodásra nem alkalmas hegyes vidékei az ország területéről lehasíttattak, még inkább emelkedett úgy, hogy a mai Csonkamagyarországon elenyészően csekély azoknak a száma, akik iparral, kereskedelemmel vagy szellemi munkával foglalkoznak. Dacára a mezőgazdasági népesség ez óriási számfölényének, maga a mezőgazdasági kultúra mégis a lehető legsilányabb képet mutat országunkban. A föld termőerejének okszerű kihasználása, termőképességének mesterséges fokozása, s a terméseredménynek tudományos és gyakorlati irányelvek alkalmazásával való megsokszorozása — sajnos — országunkban még jórészt ismeretlen fogalmak. Hiányzik a gazdálkodásból — hogy úgy mondjuk — az iskolázottság. Az őstermelő, aki a föld megmunkálását apjától, nagyapjától eltanult ősrégi sémák szerint végezi, idegenkedik minden újtól, de különösen idegenkedik attól, ha az könyvben van leírva. — Az apja meg a nagyapja se tanulta könyvből a gazdálkodást, mégis megélt! Ez a nemtörődömség, ez a rideg közömbösség azután úgy az egyénre, mint magára a nemzetre nézve igen káros irányban fajulhat el. Hiszen látunk jómódú gazdákat — aki a gazda nevet ugyan nem igen érdemli meg — ütött-kopott a házatája, csurog, rongyos az istálló teteje, girhes a lova, a marhája, kiélt, sovány a földje, éhes, kedvetlen és rosszindulatú a cselédje, elégedetlen, káromkodik az aratója, mert a gazda ocsút vetett, s ő most gazt arat. Koplaltatásra van batírozva az egész gazdálkodás, s Pató Pál urnak egyedüli gyönyörűsége az, hogy este, reggel rongyos bankóit olvasgatja. Mi köze őneki a tudományhoz, a többtermeléshez, a nemzetgazdasági és szociális feladatokhoz és hasonló, uraknak való bolondságokhoz ? De nem lehet minden hibát Pató Pál úrra kenni. Hol tanulná ő a magasabb gazdasági ismereteket? Hol szerezhetne ő precíz gazdasági szakképzettséget? Hiszen nincs iskola, ahol ezeknek az ismereteknek birtokába juthatna! Itt kezdődik azután az állam hibája, az állam bűne. Nem is város Magyarországon, ahol kereskedelmi iskola nincs. Lám, az a destruktív faj nagyon jól tudja, hogy a tudás az hatalom, és ennek a hatalomnak a forrása az iskola. S dacára annak, hogy az ország népességében a kereskedelem oly csekély percentben van képviselve, mégis a kereskedelem legalább hússzor annyi iskolával rendelkezik, mint a 64°/'o-ban képviselt gazdaság. Nos, hát ha keressük mezőgazdasági hátramaradottságunk, gazdasági kultúránk alacsonyságának fő okát, az itt van. Abban található, hogy az állam nem gondoskodott a nemzeti élet gerincét, gazdasági és kulturális életünk alapját képező foglalkozási ágnak kellő kimiveléséről, megfelelő iskoláztatásáról. Ezért van a gazdasági hátramaradottságunk és ezért nincs intenzív mezőgazdasági termelésünk. Iskolákat kérünk tehát éspedig minden számottevő városba gazdasági iskolát! Csonkamagyarországnak nem maradt más, csak az áldott jó termőföldje. Legyen a termőföldnek józan eszű, szorgalmas művelője tanult, képzett gazdálkodó, mert az ő munkája jövőnk reménysége. — Hadifoglyok érkezése. 560 magyar hadifogoly érkezett május 2-án egy hajószállítmánnyal Trieszbe, ahonnét 7-én vagy 8-án magyar földre szállítják hosszú rabságban volt testvéreinket. Laptulajdonos : CZEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. DOBOS SÁNDOR Dr. BORSOS LAJOS ELŐFIZETÉSI Dr.: Egész évre 120 K, egyesületi tagoknak 100 K, egyes számára 2 K Hirdetések felvételnek SIMON és GARAB könyv nyomdájában) Eötvös-tér — (régi járásbírósági épület) Iparos Otthon építését határozta el a czeglédi ipartestedet. A tervezet szerint egy 22 méter hosszú és 15 méter széles terem fog épülni az ipartestület udvarán külön színpaddal, ruhatárral és más mellékhelyiségekkel. Az építési költség másfélmillió korona, mely összeget az ipartestület tagjaitól és pártolóitól kötelezvény ellenében kölcsön kéri. Az így adott kölcsönök 4 százalékkal fognak kamatozni. Minden évben 100.000 korona névértékű kötelezvény lesz visszafizetésre kisorsolva. A visszafizetés a pénz akkori vásárló ereje arányában fog történni. Aki csupán üzleti szempontból fogja mérlegelni a dolgot, annak nem is mondjuk, hogy jegyezzen egy kis összeget, mert úgy sem fog jegyezni. De az üzleti érdekeknél sokkalta fontosabb dolgok is vannak a mai világban, amelyeket a polgári társadalom összes tagjai céltudatos, vállvetett együttmunkálással tudnak csak megoldani. A nemzeti kultúra felkarolása által a nemzetmentés, az országépítés munkáját értem, mely ha nem sikerül, az aztán rosszabb lesz a legrosszabb üzletnél is. — Igen is szüksége van Czeglédnek erre az épületre — mert hisz ez nem csupán az iparosok saját használatára épül. Itt bármiféle műkedvelő vagy rendes szinielőadásokat, hangversenyeket vagy gyűléseket, tudományos vagy szakértekezleteket, mulatságokat stb. lehet majd tartani. Ilyen helyiségnek nagy hiányát érezzük. Ezen építési akció nemzetmentő jellegét ott találjuk, hogy abban az épületben tartandó tudományos, kultúr vagy művészeti előadások, összejövetelek csakis és tisztán a magyar nép művelődésének, a nemzeti érzés és öntudat fejlesztésének, fokozásának jegyében fognak történni, hogy ne érvényesülhessenek többé a destruktív elemek és a demagógia. Szociális szempontból is helyes, hogy bármily nehézségek között is, már egyszer meginduljon, megkezdődjön valahol az építkezés, hogy az építőiparosok, akik ugyan önköltségi árban fogják végeztetni a munkákat, de különösen az építőipari munkások munkához, keresethez jussanak. Mert különben ne csodálkozzunk aztán, ha a szabadforgalmi árakat ezek nem tudják megfizetni. Felhívom ez után gazdatársaimat és másokat is, akiknek módjában áll, hogy ki-ki tehetségéhez mérten jegyezzen kisebb-nagyobb összeget erre a nemes célra, hogy az a kultúrotthon minél előbb felépülhessen. Gyűjtőivek vannak az Ipartestületnél, a Gazdasági Egyesületnél és e sorok írójánál is. Váróczi Mihály: “ Ketten a puszta szigeten ■ Cezarina -pj