Ceglédi Kisgazda, 1921 (2. évfolyam, 2-52. szám)

1921-07-24 / 30. szám

ÁRA 2K 1 Czegléd, 1921. 30-ik szám Vasárnap, julius 24 Megjelenik vasárnap Megjelenik vasárnap Ara Kér. politikai és közgazdasági hetilap « A „Czeglédi Gazdasági Egyesület“ 1------1------1 és a „Kér. Kisgazda- és Földmivespárt“ hivatalos lapja i _------1 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: A »Czeglédi Gazdasági Egyesület“ (Evang. bazár), hova a lap szellemi részét illető minden közlemény, — nemkülönben az előfizetési díjak — beküldendők Laptulajdonos : CZEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. DOBOS SÁNDOR Dr. BORSOS LAJOS ELŐFIZETÉSI DÍ]: Egész évre 120 K, egye­sületi tagoknak 100 K, egyes szám­ára 2 K Hirdetések felvételnek SIMON és GARAB könyv­nyomdájában, Eötvös-tér — (régi járásbirósági épület) Figyelmeztetés! Mindazok, akiknek jövedelme évi 10 ezer koronát, vagyona 20 ezer koronát meghalad, az 1920. évi jövedelem és vagyonadó vallomásukat kötelesek leg­később folyó évi július hó 31-ig az adó­tanácsnoki hivatalba beadni. Aki ezideig adóvallomást nem ad, az a kivetendő jövedelem adó után 100 százalékos, a vagyonadó után pedig 50 százalékos adó­pótlékkal lesz büntetve. A földváltság javaslat módosításáról. Irta : Dr. Antal István. II. A szőlőbirtok vagyonváltságának kérdésé­vel megfigyelésünk szerint sem a bizottságok, sem a szakértekezletek nem foglalkoznak az­zal a részletességgel és korántsem tárgyalják oly behatóan, mint ahogy a javaslatnak ez a része azt megérdemelné. A viták homlok­terében a szántómivelés alatt álló földek meg­­váltságolása áll,­­ jóllehet rendkívüli fon­tossággal bír az is, hogy a szőlők vagyon­­váltsága milyen lesz, mert ettől is nagyon sok adózónak a lét­egszisztenciája függ eb­ben az országban. E kérdésnek megoldása számos esetben a szántóföldtulajdonosok hely­zetére is érzékeny kihatással les­z. Mert na­gyon sok esetben a földes gazdának szőlője is van. Ha sikerül is tehát a méltányos és igazságos váltságolást a földbirtoknál kiküz­­deni, a míg ha a szőlők a javaslat szerinti mértékben adóznának meg, ennek eredmé­nye az lenne, hogy amit nyert a réven, el­vesztette a vámon. Viszont a csak szőlő­­birtokosokat a javaslat mértéke könnyen a tönk szélére juttathatja. Ezen okoknál fogva fokozott figyelmet kérünk és várunk fordítani a szőlők megváltságolásának a kérdésére. A javaslat szerinti szőlőbirtok váltsága nemcsak túl magas, hanem igazságtalan is. Amellett alaphiba, hogy a jövőnek kockáza­tos eshetőségeivel itt számol legkevésbé a javaslat. A számítás alapját az utolsó három év termésátlaga képezi. Tudnivaló, hogy a szőlőmunka évről-évre mind drágábbá lett, ha tehát a szőlőtermés a viszonyok kedvező alakulása folytán elég — magas árviszonyok mellett jól értékesíthető volt is, — az is bi­­ntos azonban, hogy a termelési költségek ezen termelőágban emelkedtek a legmaga­sabbra. A napszámmunka ma is abnormisan ma­gas. Amellett feltétlenül, figyelembe veendő az a körülmény, hogy a rizikó ezen műve­lési ágban a legnagyobb. Hiszen köztudo­mású tény, hogy kb. 1917-ig a mi határunk­ban a szőlők általában rosszul termettek, nem hozták be a termelési költséget. 1917- től kezdve fordult az idő kedvezőre, — az­óta vannak jó terméseink, — a borértéke­­sítési viszonyaink is kedvezőek voltak, — ezen okoknál fogva emelkedtek fel a szőlők abnormisan magas értékre. De már most, hogy a jövő években ho­gyan fognak alakulni a termésviszonyok, azt ma még tudni lehetetlen. Lehet, hogy lesznek termések, de ép úgy meglehet az is, hogy nem lesznek. A munkáltatás, a terme­lési költség pedig nem hogy lefelé, hanem ellenkezően felfelé menő tendenciát mutat. A rizikó tehát itt nem hogy csökkenő, ha­nem emelkedik. Ehhez járul fölötte aggályos jelenségképen, hogy a borértékesítés konjuktúrája ma sem jó — és hogy ez javulni fog a jövőben, a külföldi borok versenye folytán arra nem sok kilátásunk lehet. A múltbeli magas árakra tehát a jövőben is számítani szerintünk vég­zetes esztelenség lenne. Mind e tényekből az következik, hogy azon az alapon álló számítások, amelyek a sző­lőknél az utolsó év termésátlagát veszik irányadóul, — ha a jövő évek esetleg rosz­­szul végződnek — és a bor értékesítése sem alakul ki a múlthoz hasonlóan és kedve­zően — végzetes eredményeket szülhet.­­ Ugyanis a termelő a szőlőbirtok váltságát nem a múlt évek termés­bevételeiből fogja kifizetni, mert minden fölös jövedelmét el­vette már az állam az 1918., 19-re kivetett hadinyereség, valamint jövedelmi adókban — azután elvittek mindent a vörösök, az oláhok, ami csak elvihető volt. A termelőnek tehát a jövő évek bortermé­séből kell kifizetnie a vagyonváltságot. Ha pedig ez így áll, amit a fentiek bizonysága szerint másként nem is állhat,­­ akkor ezen jövőre eső és az elkövetkező terméseket sújtó váltságot egyedül a múlt kedvező viszonyai alap­ján kiszabni nem szabad. Hanem igenis az államnak ügyelnie kell arra, hogy adózó pol­gárai a kiszabott váltságterhek alatt tönkre ne menjenek azon esetre, ha a jövő az ál­lam számításait — ami valószínű — nem igazolja. A szőlőbirtok megváltságolása is másképen történik, mint a szántóföldeké. A szántónál értékmérő a búza,­­ illetve an­nak mindenkori ára után igazodik a váltság. A szőlőknél azonban nem így van, mert itt pénzben történik a váltság lerovása, amely egy fix összegben állapíttatik meg. Ha már most ez az előre fix megállapított váltság oly magas lenne, hogy az a szőlők hozamá­ból ki nem kerülhet, — akkor az adózót nagy sérelem éri, — sőt tönkremehet miatta. Már­pedig alapelv, hogy az adóknak az adó­alapot érinteniök nem szabad. A szőlőingatlan tervezett váltsága tehát le­szállítandó. A kulcsnak kérdése azonban, amely szerint kiszámítandó lenne a váltság, rendkívül nehéz. A helyzet itt is ugyanaz, amely kis- és nagybirtok közt fennforog.­­ Következésként a progressziót a kulcsnál itt se lehet mellőzni. Ennél fogva a kulcsnak megállapítása itt sem történhetik másként, ha az igazságot akarjuk, minthogy azt egy bizonyos birtokkategóriák szerint progresz­­szíve alkalmazzuk. Az alábbi táblázat csak úgy általánosságban állíttatott össsze — és pedig a szőlőültetvények különbözőségének javaslat szerinti mellőzésével. Az 1 kat. hold szőlőbirtoknak a létmini­mum elvénél fogva váltságmentesnek kell lennie. I. 1—5 kát. holdig, ha az utolsó 3 év termésátlaga kát. holdanként 10 hl.-en alul van, — kát. holdanként — — 1500 K-át, ha 10—15 hl. a termésátlag — 2000 K-át, ha 15—20 hl. a termésátlag — 2500 K-át fizessen. Ha ezenfelül átlagosan több ter­mett volna is, a terméstöbbletre több váltság ki nem róható. II. 5—20 kát. holdig, ha a­z utolsó év termés­átlaga 10 hl. alul van, kát. holdanként 1500 K, 10—15 hl. termésátlag mellett holdank. 2500 K, 15—20 hl. termésátlag mellett holdank. 3000 K-át fizessen. Ezen felüli több termés ese­tén váltságtöbblet itt sem jár. III. 20—50 hát. holdig, ha az utolsó 3 évi ter­mésátlag 10 hl.-en alul van, holdank. 1500 K, 10—15 hl. termésátlag mellett holdank. 3000 K, 15—20 hl. termésátlag mellett holdank. 3500 K, több termés esetén váltságtöbblet itt sem jár. IV. 50—100 holdig és felfelé esetleg több kategóriába osztva 10 hl-en aluli termés­átlag mellett holdanként — — — 2000 K, 10—15 hl. termésátl. mellett holdank. 3000 K, 15—20 hl. termésátl. mellett holdank. 4000 K-t fizessen. Ha ennél több termett, itt már jo­gosult a több váltságolás, minthogy az ilyen terjedelmű szőlők már nagybirtokszámba megy. Ha pedig a szőlőbirtok 3 utolsó évi ter­mésátlagban holdanként csak 4 hektón alul termett, akkor az i. t. a. 1500 K összegnek egyharmada, ha 4—6 hl. termett, akkor ezen összegnek fele fizetendő váltságul. ■■ «im»— ■ ■ .... ■ ■ ■■■m»in«— ■ ■ — Nincs szabad őrlés. Téves híresztelés következtében elterjedt városszerte, hogy az őrléshez igazolvány már nem szükséges. A hir alaptalan. Tény, hogy az őrlési igazolvá­nyok valószínűleg rövidesen be lesznek szün­tetve s az őrlés teljesen szabad lesz, azonban egyelőre még csak őrlési igazolvánnyal lehet őrölni. Aki anélkül őröl, vagy őröltet, büntetés alá kerül.

Next