Ceglédi Kisgazda, 1922 (3. évfolyam, 1-56. szám)
1922-01-01 / 1. szám
Czegléd, 1922. 1-ső szám. Vasárnap, január 1 Megjelenik vasárnap Megjelenik vasárnap ÁRA ÁRA Kér. politikai és közgazdasági hetilap A „Czeglédi Gazdasági Egyesület“ i.. . t------1 és a „Kér. Kisgazda- és Földmivespárt“ hivatalos lapja L_-jczzm SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: ACzeglédi Gazdasági Egyesület“ (Evang. bazár), hova a lap szellemi részét illető minden közlemény,— nemkülönben az előfizetési dijak — beküldendők Laptulajdonos: CZEGLÉDI GAZDASÁGI EGYESÜLET » Főszerkesztő : Felelős szerkesztő : Dr. DOBOS SÁNDOR Dr. BORSOS LAJOS Ujesztendő.(vb) Ma is azzal az örökösen egyforma óhajtással lépünk át a ránk következett újesztendőbe, hogy hozzon ez reánk több jót, több boldogságot, mint amennyit az elmúlt évtől kaptunk. Az ember ritkán vanmegelégedve sorsával, ritkán volt ezelőtt is, amikor a mai időkhöz képest a rosszból alig jutott neki egy szemernyi. Hogy volna hát megelégedett ma ezer bajok terhe alatt görnyedezve, nap-naputáni csapásoktól lesújtva? Hogyne kívánnánk az elmúltnál boldogabb új esztendőt, amikor az ó év bizony nem sok boldogságban részesített bennünket? Amikor ezelőtt boldog újévet kívántunk egymásnak, legalább a reménye kecsegtetett a boldogabb esztendőnek. Ma már tengersok csalódások, hasztalan ábrándozások után a reménység is elröppenőben van szívünkből. Az 1921 év csak folytatása volt azoknak a sötét lapoknak, melyeken nemzetünk története már éveken keresztül jegyeztetik. Búban, bajban bőven kivettük részünket, csak éppen az öröm kerülte el messze a portánkat. Mintha csak a Mindenható ki akarta volna próbálni a jó magyar ember béketűrését, kitartását, oly szigorú esztendőt mért reánk. Mert ugyan mi jót mondhatunk az elmúlt esztendőről ? Még aki tejbenvajban fürödhetett, még az is nyugtalan lélekkel élvezhette jólétét. Nincs a földön egyetlen igaz magyar ember sem, akinek lelkén mélységes fájó sebet ne ütött volna ez az esztendő. Kevés ilyen gyászos év van feljegyezve a magyar történelem lapjaira.— Örökké gyászos év lesz 1921, országunk feldarabolásának fájó emlékű esztendeje. Egyetlen vigasztalásunk, egyetlen reményünk csak az lehet, hogy ezzel az évvel talán már betelt a keserűség pohara. Uj esztendő! Vájjon mit rejt az titokzatos méhében? Lehet-e még roszszabb az elmúltnál? Okozhat-e még több fájdalmat, bánatot, szomorúságot, mint amennyit az 1921-es esztendő ránk hagyott. Nem hisszük! Annyira betelt már a mérték, hogy a pohárnak, ha még keserűséget öntenek beléje, ki kell csordulni. Hisszük azonban, hogy a magyarok Istene ezer esztendőn keresztül nem azért tartotta fenn török tatárdúlás közepette is ezt a kiváló s jobb sorsra érdemes nemzetet, hogy most odavesse abba a nyirkos mocsárba, melyben az elpusztult nemzetek fetrengenek. Hinnünk, remélnünk kell egy eljövendő szebb korszakban, amikor majd megtalálják jutalmukat az igazak s elveszik megérdemelt büntetésüket a gonoszok. Bízzunk a szebb jövőben, mely méltán megilleti a magyar nemzetet! Csak önérzet, kitartás, munka, áldozat — és hazánk boldogabb esztendeje elérkezik. Isten, magyarok Istene, hozzád száll egy sokat szenvedett nemzet fohásza : ... hozz reá vig esztendőt, Megbünhődte már e nép ■ A múltat s jövendőt! i T» — Állampolgárság. Hivatalosan figyelmeztetik azokat a czeglédi lakosokat, akiknek illetőségi (legtöbbször egyszersmint születési helyük) községük a volt osztrák császárság területén (Ausztriában) vagy Bosznia- Herczegovinában fekszik és fajra nézve magyarok, anyanyelvük is magyar, bármily régen laknak Magyarországon, pusztán ezáltal magyar állampolgárok még nem lettek, hanem annak elnyeréséért 1922. évi január 26-ig folyamodhatnak. Evégből tehát sürgősen jelentkezzenek a városháza 8 számú helyiségében. ELŐFIZETÉSI DÍJ: Egész évre 120 K, egyesületi tagoknak 100 K, egyes számára 2 K Hirdetések felvételnek SIMON és GARAB könyvnyomdájában, Eötvös-tér — (régi járásbirósági épület) A Czeglédi Népkör Gazdálkodó Ifjúsági Egyesületének megalakulása. A Czeglédi Népkör gazdálkodó ifjúsága a nemrég elhintett eszmét, hogy szellemi és testi nevelése nemes céljából egy egyesületbe tömörüljön, — igazán szokatlan érdeklődéssel karolta fel. Ez az érdeklődés igazolja azt legjobban, hogy maga a fiatalság megérezte azt, hogy egy ilyen önművelődést célzó egyesületre milyen nagy szükség van. Bármilyen foglalkozású is legyen ma az egyén, a mai élet szövevényessége oda kényszerít minden egyest, hogy a saját foglalkozásának határain túl is nézzen, azon túl is megismerjen, megtanuljon sok minden egyebet, mert különben a mai életkörülmények között könnyen az életnek ide-oda dobott, gyámoltalan bábjává válhatik. tehát ennek az egyesületnek elsősorban a gazdálkodó ifjúság szellemi életét kell nevelnie, ismeretkörét bővítenie és ezen az útán kulturnivóra emelnie. Hogy e cél érdekében eredménnyel dolgozhatunk, annak biztos zálogát láthatjuk ifjúságunk érdeklődésében. Városunk összes gazda ifjait azonban egy egyesület keretében megszervezni nem lehet. A Népkör a maga kebelében ifjúságának külön egyesületbe való tömörülését szívesen látta, ezzel is jelét adva annak, hogy milyen fontos közérdek az ifjúságunknak a jövő életre való nevelése. Úgy gondoljuk ezek után, hogy városunk többi társas egyesületeinek is hasonlóképen kell cselekednie — szinte erkölcsi kötelessége ezt a lépést megtenni — és ifjúságát hasonlóan megszervezni. * Az új egyesület alakuló közgyűlését 1921. évi december 26-án, karácsony másnapján tartotta meg. Valóban elmondhatni, hogy jelen volt azon a Népkör egész fiatalsága teljes számmal, mintegy 70—80 tag. A gyűlést id. Szabó Károly úr nyitotta meg, mint az egyesület egyik szervezője. Reámutatott a célra, amelynek érdekében az egyesület életre kelt, különösen hangsúlyozta a testi nevelés fontosságát és óhaját fejezte ki afelett, hogy ennek érdekében bizonyos szoros fegyelem kell, hogy beköltözzék az egyesület életébe. Az alapszabályok felolvasása és elfogadása után következett annak értelmében a tisztikar megválasztása. Ezerarcú ember m*g filmcsoda. I. rész jan. 7. és 3-án az Urániában