Ceglédi Kisgazda, 1929 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1929-01-05 / 1. szám
Alexy Lajos áldott emléke, nagy lelke és csodálatos jósággal teli szive soká fog élni e város falai között. . ____ . — ------ _----------------------— - —--- --------— ----------------- — - - Politikai jegyzetek Az elmúlt karácsonyi ünnepek ritka jelentőségteljes nyilatkozatokat hívtak életre, amelyek fölött érdemes sokat és sokáig elgondolkozni. Mindenekelőtt itt áll Rothermere lord üdvözlete a magyar nemzethez. A többek közt azt mondotta, hogy a királykérdés megoldásánál mindennemű és rangú vonatkozásban kapcsolja ki a Habsburgokat, mert ezt követeli a külpolitikai helyzet, de különösen a magyar revíziós mozgalom komolysága, realitása. És a nyomdafesték alig száradt meg a Pesti Hírlap ama lapjain, ahol ez az üzenet állt, máris beérkezett Apponyi Albert gróf válasza, a magyarság nagy barátját „idegen“nek nevezve és válaszában kiemelkedően hangsúlyozta, hogy ez a kérdés olyan szoros belügye a magyar nemzetnek, hogy semmiféle vonatkozásban beavatkozást meg nem tűr, mert mint alkotmányjogi kérdés, ha ilyen történik, akkor a magyar alkotmány összeomlik, az pótolhatatlan csorbát szenved. De a kérdés nem is aktuális, fejtegette tovább, mert hiszen a magyar trónnak megvan a törvényes várományosa, aki a hatalmat csak azért nem gyakorolhatja, mert rajtunk kívül álló okok ezt akadályozzák. Apponyi válasza természetesen nem maradhatott viszonválasz nélkül, dr. Polónyi Dezső tollából jelenve meg egy cikk, amely a trónutódlás kérdését szoros alkotmányjogi szempontból világítva meg, abban kimutatja épp a homlokegyenest ellenkezőt; nevezetesen, hogy a magyar ősi alkotmány értelmében a magyar nemzet ősi szabad királyválasztó joga éledt fel. A kérdésnek mindenesetre nagyon érdekes megvilágításai ezek és gróf Apponyi személye iránt a legmélyebb hálás és ha tisztelettel viseltetünk, ha egyetemes érdekből megsem győzzük, hogy mint minden életbevágó nagy kérdés: sohse a formákon, hanem a lényegen fordul meg. A magyar alkotmány se akarhat mást, mint amit a magyar nemzet érdeke parancsol. A kérdés lényege tehát ott van : mi a magyar nemzet érdeke? Abban aligha lehet eltérés, hogy mindenesetre a legfontosabb érdek: az ezeréves ország visszaszerzése. Már most hogy valósítható meg ez a legrövidebb útán, a lehető legközelebbi jövőben?! Ha nem Habsburg királlyal, akkor szabad-e, lehet-e akármelyik Habsburg leszármazása uralmát ittmegalkotni, s nem a magyar nemzet életérdeke elleni legsúlyosabb vétség volna-e az ?! Mi tehát azt mondjuk, hogy a magyar politikával foglalkozó vezetők a jogi formulákon ne lovagoljanak már olyan sokat, különösen mikor a nemzet életérdekéről van szó. Hanem ha vállalták a nemzet politikai vezetését, akkor annak eminens érdeke szerint járjanak is el. Mert ez az ország egyszer fel is akar támadni a maga régi nagyságában és ez az ország sem nem vezetőiért, sem nem a Habsburgokért, hanem önmagáért, az azt lakó népért, nemzetért van ! A másik megnyilatkozás Mussolini karácsonyi intervjúja (meg kell jegyezni, hogy Rothermerének a szoros belpolitikai helyzetünkre is volt még egy-két nagyon érdekes megjegyzése, amelyre még visszatérünk) és Mussolini nyilatkozat olyan, mintha Európa egén a világító üstökös jelent volna meg, fényt vetve az alant gömölygő sötét, vajúdó világra. Az élő világrendet gazdasági vonatkozásban egy roppant nagy küzdelem tölti be, hol csendesen, hol kirobbanva: a tőke és a munka egymással való harca. Ezt az egész világrendet átfogó kérdést Mussolini Olaszországa megoldani látszik. Mert a termelés tényezőit egy magasabb cél: a nemzet, a haza érdekében egybefogta, eként: „tiszteletben tartjuk a tulajdonjogot, de annak nem szabad az emberi jogok ellen vétenie. Tőkéseinktől ugyanazt követeljük, mint a munkásoktól: fordítsák erejüket a nemzet javára.“ Majd pedig: „A fassista állam a termelők állama. Legfontosabb alapelve az, hogy a nemzet magasabb érdekei az osztályok és pártok érdekei fölött állanak. A fassizmus a közös munkát követeli és nem a viszálykodást és ellentéteket, a takarékosságot és nem a tékozlást.“ Olyanok e szavak, mintha erős szekér dübörögne végig Európa testén, amely felvesz mindenkit, aki a közjót akarja, azonban elsöpri utjából még a hegyet is, ha a közjót, a nemzet érdekét akarja sérteni. És ugyancsak ezidőben egy magyar írónak , dr. Vályi Edének „Közgazdaságban mindenki számára“ című munkáját forgatom, melynek élén jelmondatul ez áll: „Mindannyian felelősek és kötelezettek vagyunk, egymásért. Munka, Tudomány és Emberi érzés Egyesüljetek ! Szolidarizmus, vagy bolsevizmus — Válasszatok.“ És e munkában ugyanaz a nagy átfogó gondolat, mint ami az olasz alkotás alatt — valóságra érik ... .. . Ha már a kormányzatunk nem teszi, legalább ti, Emberek — figyeljetek ! Dr. A. I. — Melyik gyógyszertár lesz nyitva? Jan. 6-án Kemény Gyula Árpád-tér és Mester László Rákóczi-út. A hét többi napjain Kemény Gyula gyógyszertára most itt van letartóztatva, hasonló módon egy, köznyelven lőcspálcának nevezett fával átdöfte azt a Sebestyén deákot, Syger Máté pedig testvérével Lőrinccel ugyanazon módon vágta azt a Sebestyén deákot. Ugyanő vallotta, hogy Kun János ifjaból nyíllal felfelé nyilazott arra a Sebestyén deákra, végül azt a Sebestyént legkevésbbé sem üthette, hanem csak a szolgáját üthette vele és hogy Apollonia, Demjén Máté felesége, azt a fentemlitett Sebestyén deákot két kezével a haján fogva erősen hurcolta és a földhöz verte, végül az az úrasszony valami lándzsát vitt át az ura után és a legalázatosabb és illetlen szitkokkal illette őt azonfelül. Végül pedig ugyanaz a Mészáros Demeter vallotta, hogy a fent előrebocsátott összes bajok oka és kutforrása maga Demjén Máté volt. Mely fentirt két fogolynak jelen levelünkbe, mint fent előrebocsáttatott, összeirt és városunk pecsétjével megerősitett vallomásait ugyanazon Ferenc mesternek kiadni véltük. Kelt Budán, Szent Márton püspök ünnepe utáni legközelebbi kedden (nov. 13) az Urnák ezerötszázkilencedik esztendejében. * Eddig tart az okmány, a folytatását, ha netalán érdekelné Cegléd polgárságát, szintén fogom közölni, azon reményben, hogy ez is egy lépés lesz a cél elérésére, tudniillik az öszszes mohácsi vész előtti okmányok kiadására. CEGLÉDI KISGAZDA HÍREK — Mai tárcárcánk. Lapunk főszerkesztője , dr. Dobos Sándor a Magyar Nemzeti Múzeum főlevéltárnokától, Pettkó Bélától a következő levelet kapta : “Igen Tisztelt Barátom ! Mellékelve küldök egy Cegléd városát érdeklő okmányt magyar fordításban. Ez a 113-ik okmány, ami Ceglédre vonatkozik, összesen 122 drb van, mind ilyen módon feldolgozva, t. i. először betűvel kiírva, kivonattal, mely rövid tartalmat foglal magában, ellátva. A latin szövegnél ezt latinul írtam meg, a magyar szöveg hű fordítása a latinnak. Tudniillik az az intenzió vezetett engem, hogy ez nyomdába kerüljön s ezt a könyvet a tudósok ép oly érdekkel forgassák, mint a leglaikusabb ember is, kit érdekel a városa története. Ilyen munka még nem jött ki a sajtó alól, mert az okmányokat mindig csak latinul közölték és bizony és e miatt az ilyen kiadványokat csak az a végtelen kis számú érdekelt forgatta, kik az ügy szeretete mellett tudták a nyelvet is, amelyen az okmányok szólnak. Ha Cegléd város Codexe ilyen kiadásban megjelen, nem kell attól tartani, hogy ott lepi a por az egész művet a raktárban, mert igazán szentül hiszem, hogy Cegléd város intelligens népe áll olyan fokan a város iránti szeretetében, hogy át is olvassa azokat az elavult írásokat, melyek Erzsébet királyné adoménylevelétől elkezdve egészen 1526 ig fentmaradtak.“ A mai tárcánk alapján minden esetre várjuk nagy érdekkel a jelzett könyv mihamarábbi megjelenését. — Címadományozás. Kormányzó ur őfőméltósága az igazságügyminiszter előterjesztésére Dely Károly és dr. Keresztes Nagy Sándor ceglédi kir. járásbiráknak, a királyi itélőbirák részére megállapított II. fizetési csoport jellegét adományozta. Ez előléptetéssel a „Nagyságos“ cím jár. Jóleső érzéssel gratulálunk e jól megérdemelt előléptetésekhez, mert ez egyrészt képességeiknek és ügybuzgóságuknak elismerését, másrészt a ceglédi kir. járásbíróság megbecsülését is jelenti. — Halálozások. Reálgimnáziumunknak két nyugdíjas tanára hunyt el az elmúlt héten. Áldor Imre Újpesten dec. 30-án, 90 éves korában és Révfy Zoltán pedig Gödöllőn 59 éves korában hunyt el. Temetéseiken a reálgimnázium tanári kara és az ifjúság is képviselve volt. Nyugodjanak békében ! — Lovasfilm-bemutató Cegléden január hó 14-én lesz az Uránia mozgószínházban. Iskolások és leventék részére délután 4 órai kezdettel. A nagyközönség részére az előadás 6 órakor kezdődik. A film, mely főleg ceglédi vonatkozású, eddig már mintegy 20 különféle helyen az országnak mutattatott be általános tetszés mellett. Külön meghívók nem küldetnek. Belépődíj nincs. Érdeklődők, hölgyek és urak szívesen láttatnak. — Pályázat titkári állásra. A Ceglédi Gazdasági Egyesület a megüresedett titkári állásra pályázatot hirdet. Fizetés havi 1600. Az állás január 15-ike után azonnal elfoglalandó. A Szolgálat első 6 hónapja próbaidőnek számít, mely alatt az egyesület a titkárt kártérítési kötelezettség nélkül bármikor elbocsáthatja. A véglegesítés 6 hónapi szolgálat után történik. Felszerelt kérvény január 15-ig dr. Dobos Sándorhoz, a Ceglédi Gazdasági Egyesület elnökéhez küldendő. Felhívja a rendőrség vezetősége a házi tulajdonosokat arra, hogy a járdákról a havat és sarat mindig takarítsák el, csúszós időben pedig hintsék fel a járdákat. 1. szám