Kocsis Gyula (szerk.): A Ceglédi Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör évkönyve, 1987
Surányi Dezső: Hányszor járt Cegléden Petőfi Sándor?
június 14-június 36 között született. A vers első szakasza a következő: "Nem terhes szekér Alföld fertőiben, Nem a vitorlán Hajó a tengeren, Nem e jő lassan, nem e jő, Te jössz lassan, te vén idő." Unatkozhatott Petőfi az útja során, a Kerényi Frigyeshez írott VIII. levelének hangneme alapján legalábbis erre lehet következtetni, ugyanis igen kimért hangú, tényközlő a leírás: "Szolnokon cseresnyét vettem, Abonyban háltam, Pilisen /hol gróf Beleznay a közkatonával reggelizett/ ebédeltem, Üllőn vacsoráltam, s végre valahára - per varios causus et tot discriminarerum - beértem Pestre, tán jobban megtörődve, mint hajdan a peleskei nótárius, de mégsem anynyira, hogy tizenként napi pihenés után e levelet ne írhattam volna." Az előbbi utazás része volt a május 13 - június 13 közötti nagyobb utazásnak. Hatvany Lajos szerint az indulás előtti este Pesten a Fehér hajó vendégfogadóban szállt meg, majd Debrecen, Nagyvárad, Mezőtúr, Szolnok, Abony, Cegléd, Pilis, Üllő érintésével ért vissza Pestre. A boldogság éve volt 1847 a költő életében, hisz szeptember 8-án megesküszik Szendrey Júliával. A költői mézeshetek után többek között Kolozsvárt, Nagyváradot és Szalontát kereste fel a költő, s november 2-án valójában a nyáreleji visszautazás vonalán tért a fővárosba. Ez bizonyára azt jelenti, hogy november 4-én mindenképpen átutazott Cegléden Petőfi Sándor. Bővebb információ nem áll rendelkezésre arról, hogy pl. idézett, időzhetett-e ezenkívül is Cegléden, Ceglédben- Cden, Albertiben vagy Irsán, vagy éppen Monoron.