Kocsis Gyula (szerk.): A Ceglédi Turini Százas Küldöttség Múzeumbaráti Kör évkönyve, 1987

Surányi Dezső: Hányszor járt Cegléden Petőfi Sándor?

június 14-június 36 között született. A vers első szakasza a következő: "Nem terhes szekér Alföld fertőiben, Nem a vitorlán Hajó a tengeren, Nem e jő lassan, nem e jő, Te jössz lassan, te vén idő." Unatkozhatott Petőfi az útja során, a Kerényi Frigyeshez írott VIII. levelének hangneme alapján legalábbis erre le­het következtetni, ugyanis igen kimért hangú, tényközlő a leírás­: "Szolnokon cseresnyét vettem, Abonyban háltam, Pi­lisen /hol gróf Beleznay a közkatonával reggelizett/ ebé­deltem, Üllőn vacsoráltam, s végre valahára - per varios causus et tot discrimina­rerum - beértem Pestre, tán jobban megtörődve, mint hajdan a peleskei nótárius, de még­sem any­­nyira, hogy tizenként napi pihenés után e levelet ne írhat­­tam volna." Az előbbi utazás része volt a május 13 - június 13 közötti nagyobb utazásnak. Hatvany Lajos szerint az indulás előtti este Pesten a Fehér hajó vendégfogadóban szállt meg, majd Debrecen, Nagyvárad, Mezőtúr, Szolnok, Abony, Cegléd, Pilis, Üllő érintésével ért vissza Pestre. A boldogság éve volt 1847 a költő életében, hisz szeptember 8-án megesküszik Szendrey Júliával. A költői mézeshetek után többek között Kolozsvárt, Nagyváradot és Szalontát kereste fel a költő, s november 2-án valójában a nyáreleji vissza­utazás vonalán tért a fővárosba. Ez bizonyára azt jelenti, hogy november 4-én mindenképpen átutazott Cegléden Petőfi Sándor. Bővebb információ nem áll rendelkezésre arról, hogy pl. idézett, időzhetett-e ezenkívül is Cegléden, Ceglédben- Cd­en, Albertiben vagy Irsán, vagy éppen Monoron.

Next