Ceglédi Ujság, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-26 / 21. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre .... 6 korona. Négy hóra .... 2 korona. Egyes szám ára 14 fillér. POLITIKAI HETILAP MEGJELEN MINDEN VASÁRNAP REGGEL Előfizetéseket és hirdetési díjakat, továbbá a lap hirdetéseit a kiadóhivatal , I. ker., Rákóci utca 100. sz. alatt veszi fel. Nyilt tér garraond sora korona. Volt egyszer, hol nem volt, volt egy elátkozott ország, melynek lakosai pártokra szakadoztak és azon versengettek, hogy melyikük tudná a másikat jobban letiporni. Mikor látták, hogy saját erejéből egyik sem arathat állandó győzelmet a másik fölött, az ékesebb, vakmerőbb és lelketlenebb tábor idegen segítséghez folyamodott s az ország megosztott erején győzedelmeskedett saját erejével és idegen segítséggel. Az ország királyi székébe ültettek egy idegent. Azóta — négyszáz esztendő óta — ez országot fekete országnak nevezik, mert fekete, nehéz gyász borult rá. Mert a pártok versengése ezután sem szűnt meg. Hanem most már a körül folyt, hogy melyik jusson közelebb a hatalom fényéhez. A nemzet pedig tűrt és szenvedett, mert ha olykor talpraállott, hogy lerázza magáról az idegen uralmat, vérpad és bitófa törte meg erejét. De hitét megtörni nem lehetett. Ez a hit szülte Hamupipőkét, akiről azt tartják, hogy a nemzet szívének dobbanásától sárkányölő lovaggá változik, aki megfékezi a pártküzdelmet, legyőzi az idegen uralmat, megmenti a nemzet alkotmányos szabadságát és akit az ország sajátos viszonyai közt elneveztek Alkotmánybiztosítéknak . . . Senki sem látta színét, arculatát, gését, nem ismerjük lelkének gondolatát. Mégis mindnyájan benne bíztunk, tőle vártuk szabadulásunkat. Mert nélküle nincs nemzeti szabadság, nincs függetlenség, nincs élet. Hiszen mit ér, hogy az országnak felelős kormánya van, ha ennek a felelős kormánynak tagjait az uralkodó korlátlan tetszése szerint nevezi ki ? Mit ér, hogy parlamenti törvényhozása van, ha a hozott parlamenti határozat törvénnyé válása a király tetszésétől, vétójogától függ s különben is a végrehajtó hatalom az uralkodó kénye-kedve szerint kinevezett kormány kezében van ? S mit ér, hogy pénzt és vért áldoz a hadseregért, ha azt a hadsereget idegen nyelven, ellenséges indulatban nevelik s a legfőbb hadúr és az ő hadügyminisztere rendelkezik vele ? Egyetlen alkotmánybiztositék a királyi eskü volna, mely azonban nem a nemzetnek, hanem istennek kezében s a királynak szivében van s megszegését istennek büntetése hiába sújtja, mert azzal a nemzet szabadságát meg nem oltalmazza. Kétségtelen tehát, hogy a nemzet alkotmányát csak úgy lehet biztosítani az uralkodó abszolút akaratával szemben, ha az uralkodó minden cselekedete csak akkor lesz érvényes, törvényes és kötelező erejű,ha ahhoz a nemzet minden egyes esetben kifejezetten hozzájárul. Az alkotmánybiztosításnak ezt a mód Hamupipőke, ha már régen megvalósította a nagy pecsét intézménye által. Náluk a koronázás csak formaság, a nemzetnek egy emberben való személyesítése, de a hatalom magánál a nemzetnél marad a nagy pecsét által. „Minden király alatt új nagy pecsét készül.“ Ezt a felsőház elnöke őrzi s ő is „csak a parlament akaratával megegyező akarat esetén veszi elő. A parlament egybehivásához, feloszlatásához, valamennyi királyi parancshoz és fontos állami okirathoz a nagy pecsét kell, ott tehát a két ház egyező akarata nélkül, még szuronnyal sem lehet a parlementet feloszlatni, sem hadiparancsokkal kormányozni, mert valamennyi királyi parancshoz nagy pecsét kell, e nélkül az nem érvényes, nem kötelező, senki sem engedelmeskedik. Ilyesféle alkotmánybiztosítékot vártunk mi is. Ezért hittük, hogy a láthatatlan Hamupipőke, nagy nemzeti küzdelem után megigért alkotmánybiztositék meg fog jelenni s fekete országot megváltja négyszázesztendős gyászától. Úgy látszik hiába várunk. Már két ízben jelentették be, hogy az alkotmánybiztositékot az uralkodó elfogadta s ekkorekkor beterjesztik a képviselőházban. Most újból azzal vigasztalnak, hogy a kabinetirodában késik valami formaság miatt. Szóval: Hamupipőke a bécsi burgban rekedt s bizonyosan valamelyik főherceg cipőit tisztogatja. Hejh, de nagyon s de sokszor elfelejtettük azt a régi igazságot, hogy : termetét. Nem hallottuk szavának csonját az alkotmányosság szülőhazája : Ang- T ÁRCA. vWWWWWVWWWWWWWWWWWWWWWWWW.WWWwwViWWVVV A traktus leánya. — Elbeszélés. — Irta : Forgács Emire. (3) Mindamellett nem porol az Úrral, hiszen sűrűn énekli a templomban, hogy : „Nagy gazdagság és rakott bolt nem fö jó , ritkán adja“ (Isten.) Tudja s hirdeti is a katedráról, hogy csak rögeszme a boldogság hajszolása, az igazi életcél a ránk bízott munka elvégzése. Sőt e világon nem is adatott más boldogság, mint amit a lélek a saját belsejéből merít: a szív békéje, összhangja ez a kincs. Faradékné tiszt, asszony azonban egészen másként gondolkozik s évenkint többször hat koronát dobál el negyedrész osztály sorsjegyekre. Még sohase nyert. Benne már gyűlölettel itatott irigység tenyészik a gazdagok iránt. Vagy mivel érdemelte s hol vette ez a beszakadt idegen Truskovszky a gazdagságot. Igaz, hogy vagyona olyan, mint a Nílus folyam, senki sem ismeri a forrásait, de hát az övé, ki veheti el tőle. A Bán pataktól a Bajáig terjedő drága földek mind neki teremnek. Úgy hogy a vadasi iskolás gyerek arra a kérdésre : „mit látunk, ha szemeinkkel körültekintünk ?“ — e helyett: Legelsőben is meglátjuk az eget, s azon a napot, holdat stb. — bátran felelhetne igy: legelsőben is meglátjuk a Truskovszky uraság kastélyát, földjeit, rétjeit, erdeit. Hát a tisztelendő asszony szerint ez így nincs jól. Egyiknek nagyon is sok, másiknak meg szűkölködés. Ha a férje mondja Pál apostollal: „Elégedjetek meg azzal, amitek van.“ (Lid. 13. 5.) Vagy ha citálja, hogy „akik meg akarnak gazdagodni, kisértetbe esnek bele és tőrbe és sok oly kívánságokba, melyek esztelenek és ártalmasok .... Mert gyökere minden rossznak a pénz szeretete, mely után sóvárogva némelyek eltévelyednek a hittől és magokat sok fájdalommal átszegezték.“ (I. Tim. 6. 9—-10.) Erre azt feleli a tiszt, asszony, hogy nekem beszélhetsz a bibliából amennyit akarsz, de pénz nélkül nyomorúság az élet s csak az boldog, aki gazdag. — Balga, igen balga felfogás. — No már én igy fogom fel s nem is adom szegény emberhez a lányomat feleségül, ha soha férjhez nem megy is. Mert eladó sorban van immár a traktus leánya. Szépségének a hite messze csordul. Olyan mint egy rózsaszínű gondolat. Fehér és piros mint a havasok hajnala. Szeme két kék virág, melynek a kelyhében Szentjános bogarak fénylének, két karja két ölelő igézet. Szája ellenben piros és csöpp, mint a madárcseresznye. A segédtanfelügyelő Miskolcról majdnem havonként kijár a vadasi iskolát vizsgálni. Annakelőtte évtizedeken át sem láttak ott akkora tanfelügyelőt sem, mint a kis ujjam. De hát a Zsuzsánna igen erős mágnes. A Sajó völgyén valamelyik poétás káplán már verset is komponált, amely szerint: Száraz ágon azt csicsergi a madár A vadasi pap leánya csapodár. Ki-ki áll az ámbitusra, neveti Hogy már ötöt minden káplán szoroti. Mert két év óta káplánt kell tartania Faradék András tisztelendőnek, mivelhogy maga elbetegeskedett, még a 70 esztendő is ránehezedett a vállára. Savanyu kedélyű, gyomorbajos ember lett belőle. Minden ételnek ártalmas alkatrészeit igyekszik kikutatni, csak akkor nem kutakodik, ha a felesége hangját hallja. Ezek aztán a nem szeretem napok és micsoda gyámoltalan ügyetlenség az a kálvinista státustól, hogy papjai mai napig sem kapnak nyugdíjat, mikor a legutolsó pennarágó írnok, vagy a vasúti bakter is elegendő nyugdíjat kap, ha egyszer munkaképtelen lesz. És mikor lehunyja a pap a szemeit, özvegye és gyerekei egy kegyévet élveznek (?) t. i. az egy évi