Ceglédi Ujság, 1907 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-16 / 24. szám

XVII-ik évfolyam 24-ik szám. CEGLÉDI ÚJSÁG kassák és ha mégis megtörténik, az ilyen hazaáruló képviselői joga önként, s azonnal szűnjék meg s jövőre minden politikai jogát veszitse el. Ennek útját is igen jól tudja Andrássy.­ El is készítette szépen, de a jóváhagyás­­ megrekedt ott, ahova Vajda menekült árulkodni s ahonnan 400 év óta hiába kérünk mi, mert csak akkor adnak, ha muszáj. Kényszeritsétek hát egyesült erővel Andrássyt, hogy ereje legyen neki is a kényszerítésre. Ezért ne okoskodjatok és ne gondol­játok, hogy alkotmányunknak 400 esz­tendő óta összelövöldözött bástyáit egy­két kanál kulimásszal, hellyel-közzel való foltozgatással helyreállíthatjátok. Nagyon helyes, nagyon üdvös a népjólét elő­mozdítására irányuló törekvéstek : a ke­reseti adók újabb szabályozása, a nagy­­birtokosok önálló pusztáinak megadóz­tatása, a váltó-, kereskedelmi-, ipar-, uzsora- és végrehajtási törvények mó­dosítása, a telepítés lehetővé tétele s a kötött birtokok parcellázása. Ám mindez csak részleges gyógymód, mellyel egyes osztályok ideig-óráig boldogulhatnak. De amíg az egész szervezetet meg nem gyógyítjátok, amíg a nemzet becsülete, állami önállósága, alkotmányos szabad­sága biztosítva nincs , a részleges gyó­gyítás eredményre nem vezet. Arra kérlek tehát, hogy legyen vezér­elvetek a római köztársaság jelszava : salus reipublicae suprema lex. írnák. Uj szabályrendelet, legyen a díj, amelyikben egy becsületes mun­kás ember tisztességes megélhetését megta­lálja. A tervezet így szól: 1. §. Hordár vagy kérszolga iparra az enge-­­ dély úgy egyes egyéneknek, mint vállalkozók­nak adható. Engedélyt azonban, még vállalatra is, nem nyerhet oly egyén, aki nyereség vágyból elkö­vetett bűntettért, vagy vétségért büntetve volt, vagy a hatóság előtt mint megbizhatlan egyén ismeretes. 2. §. Az üzlet biztosíték tétel kötelezettsé­gével van egybekötve. És pedig a vállalkozó által leteendő biztosíték minden általa alkal­mazott egyén után 200 koronában, azon egyénre nézve pedig, ki saját személyében kívánja az üz­letet gyakorolni, 50 koronában állapíttatik meg. A biztosíték az engedély kiszolgáltatása előtt készpénzben vagy biztosítékul elfogadható értékpapírokban Cegléd város közpénztárába befizetendő. 3. §. Minden egyén részére kiállított iparen­gedélyért engedélydíj fejében 20 korona fize­tendő Cegléd város pénztárába. 4. §. A szolgálatukat ajánló hordárok vagy bérszolgák száma 10-ben állapíttatik meg. 5. §. Minden hordár vagy bérszolga, akár vállalkozó szolgálatában áll, akár pedig saját személyére nyert iparengedélyt köteles a rendőr­­kapitány részéről nyert sorszámát feltűnő mó­don sapkáján viselni. 6. §. A hordár vagy bérszolga csakis a rendőr­­kapitány által kijelölt helyén állomásozhat. 7. §. A hordárok vagy bérszolgák állomá­saikon rendesen öltözve tartoznak megjelenni és kötelesek ott tartózkodni március 1-től ok­tóber végéig reggeli 6 órától este 9 óráig, november 1-től február végéig reggel 7 órától este 8 óráig. 8. §. A szolgálatért a következő díjak álla­píttatnak meg : 25 kiló teherrel vagy anélkül 50 fillér, 25 kilón felüli teherrel 80 fillér. A hordár vagy bérszolga köteles a díjszabályt több példány­ban magával hordani és annak, ki szolgálatát igénybe veszi, kívánatra egy példányt átadni. 9. §. Minden hordár vagy bérszolga egy sze­­mélyleirását tartalmazó, a rendőrkapitány által láttamozott igazolványi könyvecskével ellátandó. Ezen igazolvány a szolgálatból kilépő hordár­tól, ha ez vállalkozónál szolgált, az üzlet tu­lajdonosa által elveendő ; ha pedig saját sze­mélyére nézve birt iparengedélyt, a rendőr­­kapitánynak visszaszolgáltatandó­­sága. Kétségbeesésében már versírásra adta magát, ami tudvalevőleg a legutolsó egy ember életében. Most is azon kezdte levelét, mit Va­dasra küldött válaszul: Majoránna ágát vágtam pennának. Hulló könnyem fogtam össze tentának és igy tovább. Micsoda nagy szerelem tartóz­kodott benne !... Pár nap múlva személyesen is megjelent. Egyetlen szó sem esett a múltakról, a két év előtti dolgokról. A tisztelendő úrral vitatkozott mint már kollega, azt erősítvén, hogy ez a földi élet jó, kedves és szép. (Persze mikor valaki vőlegény.) Faradek András ellenben azt állítá, hogy amíg él az ember, mindig fáj va­lami, azért a halál mégis csak jobb, mert ak­kor nem fáj semmi. A csillagok a békesség tanyái. Ott van a mi hazánk. Mikor a halál fenséges szépsége betölti lelkünket, ha a csil­lagokra nézünk, semmit sem óhajtunk többé a földről, az életről. Ilyenféléket motyogott már az öreg maradék. Nem is vitte sokáig. Mikor Tarifa Jánosnak a lakodalma megtörtént Zsuzsikával és már mint feleségét vitte Edelénybe, hogy ott zajta­lan polgári boldogságban éljenek, a rákövet­kező héten a vadasi pap visszaadó lelkét te­remtőjének. Elment a csillagokba. Teste ott nyugszik a dombos temetőben, a mellette el­suhanó Sajó vize suttog az álmához csendes melódiát. 10. §: Az üzlettulajdonos, a hordár vagy kér­szolga személyében beállott minden változást úgy az iparhatóságnál, mint a rendőrkapitány­ságnál bejelenteni tartozik. Ezek az alkalma­zott hordárok vagy bérszolgák az 1884: XVII. t.-cz. 99.­­§-a által előirt munkakönyvvel el­látandók. 11. §. A hordárok vagy bérszolgák részére a számot a rendőrkapitány szolgáltatván ki, erről nyilvántartást vezet, a számozás folyta­tólag s nem az egyes vállalatok szerint történik. 12. §. Az üzlettulajdonos a hordár vagy bér­szolga által okozott kárért elsősorban biztosí­tékával s ezenfelül egyéb vagyonával felelős. 13. §. A hordár vagy bérszolga tartozik a reá bízott teendőt pontosan teljesíteni, szolgá­latában becsületesen és lelkiismeretesen eljárni. A reá bízott tárgyért felelős: mulasztás, rongálás, elvesztésért stb. anyagi kárpótlással tartozik. 14. §. Az a hordár vagy kérszolga, ki a je­len szabályrendelet 5., 6., 7., 8. és 9. §-ai in­tézkedései ellen bármiként vét, a rendőrkapi­tányság által 40 koronáig terjedhető pénzbün­tetéssel büntetendő. 15. §. Az a hordár vagy bérszolga, ki a megállapított díjszabásnál magasabb díjat kö­vetel, az 1884: XVII. t.-c. 156. §-a b) pontja értelmében a városi tanács mint iparhatóság által 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 16. §. Az a vállalkozó, ki a 9. §. intézkedé­sét még nem tartja, a rendőrkapitányság által 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. Ez a tervezet, amit itt alább leközlünk, egy új, hatósági engedélyhez kötött foglalkozást akar megvalósítani. Helyeseljük a szabályren­deletben kifejezett gondolatot. A munkateljesí­­ tést megbízhatóbbá teszi, azonfelül, ha nem is soknak, de mégis biztos megélhetést nyújt. A hordár díjára vonatkozó szabályrendeleti intéz­kedés homályos, úgy látszik kimaradt belőle valami. Másrészt kívánatos, hogy olyan magas tani. De bizony több hónapig ágyban feküdt sebével az ifjú. Az apja nem egyszer, de több­ször átkozta meg a Truskovszky családot és ne mondja senki, hogy paphoz nem illik az átkozódás. Íme Dávid szent és „Isten szive­­ szerinti férfiú“ volt és azt imádkozta, hogy az ég tüze pusztítsa el ellenségeit. . . . Már fellábadt az ifjú, el is foglalta hi­vatalát Miskolcon, de azért olyan szomorúság ül az egész vadasi parókián, mint ősz felé a­ gólya szemében. A tisztelendő asszonynak egy év alatt olyan fehér lett a haja, mint a föld,­­ ahova a barackfa hullatja virágait. Mert hát megy az idő, forog a világ, kopik az ember. Faradék András tisztelendő már csak úgy­­ig­ lóg a világban. Egészen bele­öl­tözött a gyámoltalanság ruháiba, abba a lelki öltözetbe, ami rendesen utolsó gúnyája az em­bernek. A Zsuzsika sorsa aggasztotta nagyon. Egyszer csak úgy vert a hír a Bódva völgy felől, hogy Tarifa Jánost Edelényben pappá választották. Ha olyan vérig nem sértette volna meg az asszony azt a becsületes embert, le­­­­hetne reményleni. A mama is megruhádzott, főleg mert azt is beszélték, hogy János sok pénzt örökölt, tízezer koronát valami rokoná­­­­tól, ahogy mondták az unokatestvére kereszt-­ atyjának apai nagybátyjától. írni kellene neki neki apika — szólt a férjéhez. És úgy lett. A­­ János szerelme olyan határtalan volt, hogy a gyilkos sértés sem fojtotta meg. Két év óta­­ folyvást Zsuzsival volt tele az egész lelki vizi (Vége.) Iskoláink vizsgarendje. Iskoláink 1906—1907. tanévet záró vizsgá­inak sorrendjét itt közöljük. Felhívjuk rá a közönség figyelmét. A ceglédi m. kir. állami főgimnázium évzáró vizsgálatainak sorrendje : Szombaton, június 15-én VII. o. német, tör­ténelem, görögpótló ; VI. o. latin, mennyiségtan; V. o. mennyiségtan, természetrajz ; IV. o. mér­tan, német. Hétfőn, június 17-én VII. o. meny­­nyiségtan, természettan ; VI. o. természetrajz, görög, görögpótló irodalom ; V. o. latin, német, történelem ; IV. o. latin, történelem, magyar. Kedden, június 18-án III. o. latin, történelem, magyar; II. o. latin, számtan; IB. o. latin, földrajz, magyar; IA. o. számtan, természet­rajz, mértan. Szerdán, június 19-én VII. o. latin, magyar, görög ; VI. o. magyar, német, történelem ; V. o. magyar, görög, görögpótló irodalom ; IV. o. mennyiségtan, természetrajz. Csütörtökön, június 20-án III. o. német, szám­tan ; II. o. természetrajz, mértan. Pénteken, június 21-én IB. o. természetrajz, számtan, mértan ; II. o. latin, földrajz, magyar. Szom­baton, június 22-én III. o. mértan, földrajz; II. o. földrajz, magyar. Szombaton, június 29-én délelőtt 10 órakor záróünnepély. Valamennyi vizsgálat reggel 8 órakor kezdődik. A vizsgá­latok nyilvánosak s azokon a tanulók szüleit és az iskola iránt érdeklődőket szívesen látjuk. Június 15-ikétől 23-ikáig a gimnázium a tanu­lók rajzaiból, valamint szabad idejükben kedv­telésből elkészített munkáikból (fényképek, festmények, szobrok, lombfűrészmunkák, asz­talosmunkák, növény-, bogár-, lepke- stb. gyűj­temények, stenogrammok stb.) kiállítást rendez, mely mindennap délelőtt megtekinthető. A ceglédi állami polgári leányiskola évzáró vizsgálatainak sorrendje : Június hó 17-én, hétfőn d. e. 8—12 óráig az I- fő osztály; 18-án, kedden d. e. 8—12 óráig a II- ik osztály; 19-én, szerdán d. e. 8—12 óráig a III- ik osztály; 20-án, csütörtökön d. e. 8—12 óráig a IV-ik oszt.; 20-án, csütörtökön d. u. 572 órakor a záróünnepély; 17-én, hétfőn délután 5 órától tornavizsga I—IV. osztály, a tornatem­­ben. A hittani vizsgálatok 11-én tartatnak meg. A kézimunka- és rajzkiállítás a II-ik és III-ik osztály tantermében a vizsgálati napokon d. e. 8—12 óráig, a női kézimunka tanfolyam­man­

Next