Cementipar, 1980 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1980-01-01 / 1. szám

Beremendi hírek • Beremenden a vasútüzem dolgozói az elmúlt öt esztendő alatt 140 ezer késztermékkel meg­rakott vasúti kocsi vontatását, rendezését, vonatba sorolását látták el és közel C10 ezer olyan vasúti kocsit kezeltek, amelyek fontos alap- és üzemanyaggal megrakva érkeztek a gyárba. Ha ezt a 200 ezer kéttengelyes vas­úti kocsit egy szerelvénybe ál­lítanánk össze, akkor az egyik vége Beremenden, a másik Moszkvában vagy éppen Párizs­ban lehetne. — Dr. Kurucz Imre, a TIT or­szágos főtitkárának előadásával kezdődött meg Beremenden de­cember 21-én az 1979/80-as évi vezetői továbbképző­ tanfolyam. A tanfolyamnyitó előadáson, mely­nek témája a vezetők és a gyári értelmiségiek szerepe és helye a közművelődésben volt, részt vet­tek az alapszervezetek vezetősé­gi tagjai is. A továbbiakban a tanfolyam harmincöt gazdasági vezető részvételével folytatódik. — Tovább javult a munkafe­gyelem a BCM-ben 1979. II. fél évében. Ezt igazolja, hogy a má­sodik fél év során lényegesen csökkent az igazolatlan hiányzá­sok és a pontatlan munkakezdé­sek száma. — Évek óta tart a jó kapcso­lat a CGI-kirendeltség dolgozói és a BCM üzemfenntartási osztály dolgozói között. Ennek a baráti és segítőkész kapcsolatnak az eredménye a termelési mutatók­nál is jelentkezik. Ugyanis a sok­szor közös erővel elkészített ja­vítások és megelőző karbantartá­sok mind ez ideig zavartalanul biztosították a gyár folyamatos termelését.­­ Az üzemfenntartási osztály sportszervezete a BCM Jeaf nagyobb alapszervezete. Három üzem­, a villamos, a gépészeti és a garázs­­ü­zem, valamint az anyagraktár és a CGI-kirendeltség kommunistáit tömöríti. A 48 fős párttagságból 41 fizikai dolgozó. Említésre mél­tó a pártépítő tevékenységük is. Az elmúlt öt év alatt 18 új ta­got ajánlottak a pártba, melyből #4 fiatal fizikai dolgozó volt. Az alapszervezeten belül öt párt­­csoport­ tevékenykedik. Feladatai­kat 1976-tól — hasonlóan a BCM többi alapszervezetéhez — éven­ként összeállított cselekvési prog­ramban rögzítik. S ami még em­lítést érdemel: az alapszervezet tagsága 80 százalékának két-há­­rom pártmegbízatása van. Évzáró stb-ü­lés Az 1979-es év utolsó stb.-ülését tartották december 28-án hejőcsa­­bai gyárunkban. Napirenden a gyár anyag- és energiatakaré­kossági, valamint a munka- és üzemszervezési intézkedési terve szerepelt, melyet Guba István az igazgató gazdasági helyettese ter­jesztett elő. A továbbiakban a testület ér­tékelte az 1979. éves munkáját, a kapcsolatokat és megszabta a kö­vetkező év legfontosabb tenni­valóját, melyben a közelgő szak­szervezeti választások jelentős szerepet kaptak. Lábatlani hírek - J­i* *■ ; S • — Sikeres évet zártak a lábat­­lani gyárban. Valamennyi muta­tó tekintetében túlteljesítették a tervben meghatározott értékeket. Klinkerből 10 ezer tonnával, ce­mentből 7 ezer tonnával termel­tek többet.­­ Beruházási ütemüket 1979-re vonatkozóan is tartani tudták. A teljes beruházás befejezési üte­mét nagyban befolyásolta az el­múlt év feladatainak sikere. 1979. első felének­­ 10 ezer tonnás le­maradását az S—54-es cement gyártásában az év második fe­lében nem csupán behozták, ha­nem az egész évet tekintve még 4 ezer ötszáz tonnával túl is tel­jesítették.­­ A munkakörülmények javu­lása is hozzájárult az 1910-es esztendő létszámstabilitásához. Az előző évek gyakorlataiól el­térően a nemrég befejeződött esztendő volt az első, amikor a túlórák száma lény­eges csökke­nést mutat. A munkaerő»­rd­íj további feszíte­sége ellenére meg­váltak azoktól, akik öt nappal többet hiányoztak igazolatlanul.­­ Fegyelmezett munkáról, a technológiai követelmények be­tartásának fokozódásáról tanús­kodik a baleseti helyzet alaku­lása. A termelésből kiesett órák száma, az eddigiekhez viszonyít­va, a felére csökkent. — Összevont párttaggyűlésen január 25-én számolt be a párt­­vezetőség a végzett­ munkáról. Január 10—18 között tartották meg a választó taggyűléseket, amelyet megelőzött a jelölő bi­­zottság tagjainak beszélgetése a párttagok szegyűjtött mindegyikével. Az ösz­­vélemények alapján tették meg javaslatukat az új ve­zetőségre. — Kettős feladattal kellett meg­birkózni a párttagságnak az el­múlt időszakban. Felelősséget vi­selni a pártcsoportért, amelyben dolgoznak, s a XII. kongresszus irányelveinek saját munkaterüle­tükre alkalmazható gyakorlati megvalósítását segíteni. — A párttaggyűlések feladatai között szerepelt: a gazdasági-po­litikai célkitűzések megvalósítá­sának üzemi részfeladatait meg­határozni. Abban a folyamatban, amelyben lehetővé válik 300 ezer tonna S—54-es cement előállítása belföldi felhasználásra. — Együttes ülést tartottak a szakszervezeti tanács és a bizal­mi küldöttek december 21-én. Megtárgyalták: a termelési és gazdálkodási tervek mellett, a közművelődési és szociálpolitikai feladatokat. Felhasználták az üzemrészekből beérkezett elemző javaslatokat, s a megvitatás után az együttes ülés jóváhagyta az előterjesztett tervezeteket. • Négy pártalapszervezet ele­mezte a gyár termelési-gazdálko­dási, s munkásvédelmi tevékeny­ségét. Nem hallgatták el a hiá­­nybírtágokat sem. A vélemények összesen 130 kommunista állásfog­lalását tükrözték. 2 2 CEMENTIPAR | Ők Sok probléma és sok ne­hézség zavarta a HCM fo­­­lyamatos termelését az el­múlt évben. Év végére sok minden rendeződött, szeren­csére pozitív eredményekkel. Hogyan látták a bajokat és problémákat a gyár 5 külön­böző üzemrészében? Három kérdés és a válaszok: 1. Hogyan értékeli az 1979- es gazdasági évet? 2. Mi volt az elmúlt év legnagyobb termelési prob­lémája? 3. Mit vár az 1980-as gaz­dasági évtől? REPEI LÁSZLÓ, a kőbá­nyaüzem vezetője: 1­ A kőbányaüzem szem­pontjából jónak. Különösebb nehézségek nélkül, szinte za­varmentesen tudtuk a ce­mentgyár hőigényét kielégí­teni, habár egyenletes ter­melésünket sokszor térhiány akadályozta. 2. Termelésünket nagyobb probléma nem zavarta, anyag- és alkatrész-ellátott­ságunk a Belaz dömperek kivételével az elvárásoknak megfelelően alakult. Mobil­gépeink karbantartási szín­vonala az elmúlt évekhez viszonyítva nagyot javult és ez szinte magával hozta a gondjaink csökkenését. 3. Minden feltételünk adott, hogy 1980-ban is zök­kenőmentesen tudjuk men­­­nyiségi és minőségi tervün­ket teljesíteni. Reméljük, hogy az említett Belaz döm­perek felújítási ben javulás lesz, nehézségei­egyenletes termelésünket térhiány ke­vésbé fogja zavarni. Amiben feltétlen tovább kell lépnünk az, hogy a mennyiségi ter­melés mellett minden tekin­tetben javuljon gazdálkodá­sunk, ne okozzon gondot hó­napról hónapra az önköltsé­gi terv betartása. MIKÓ ILONA, a mész­­üzem vezetője: 1. Az 1979-es gazdasági évet úgy értékelem, hogy eredményesen sikerült befe­jezni. Tervünket a gazdasági mutatók betartása mellett 107,6 %-ra sikerült teljesíte­ni. Összeredményeinket te­kintve a mészüzem fennállá­sa óta az egyik legeredmé­nyesebb esztendő, 2. Termelésünket tartósan akadályozó tényező szeren­csére nem jelentkezett. jó 3­ Az 1980-as évtől hasonló eredményeket várok, a teljesítések feltételeivel ren­delkezünk, igaz, a megemelt tervek teljesítése nehezebb­nek ígérkezik. KATONA IMRE klinker­égető: 1. Nehéz évet zártunk. Az év elején fellépett értékesí­tési problémák miatti klin­­kertárolási térhiány, vala­mint a hűtőcsövek gyakori meghibásodása miatt igen sok problémánk volt, amivel együtt járt a falazat-meghi­básodás is, bár ez közel sem olyan mértékben mint az el­múlt években. Erőfeszítése­inket végül is siker koronáz­ta, amit a módosított klin­­kerterv teljesítése is mutat. 2. Legnagyobb problémánk a klinker szabadtéri tárolá­sa és a hűtőcsövek sorozatos meghibásodásai voltak. 3. Nem lesz könnyű év, de minden erőnkkel azon szünk, hogy megfeleljünk -e­a népgazdaság és a cementesek nagy családja igényeinek, el­várásainak. KISS BARNÁNÉ csoma­golóüzem mb-titkára: 1. Sajnos, üzemünk a tőle elvárt eredményeket nem hozta, üzemen kívüli prob­lémák miatt. 2. Az egyenlőtlen vasúti­­kocsi-ellátás, a gyakori disz­pozícióhiány, a klinkerhi­­ányból eredő cementhiány, ami két alkalommal 12 nap kiesést okozott üzemünknek. 3. Az 1979. évi problémák, várhatóan nem sokat fognak változni, ezért a közúti ten­gelyes szállítást kellene már az év elejétől folyamatosan fokozni. Az ömlesztett disz­pozíció elosztását­ a gyárak között egyenlően javasoljuk szétosztani, nehogy Bélapát­falva beüzemelése miatt problémáink jelentkezzenek-jó volna végül, az ömlesz­tett cement szállításának az arányát fokozni. 1 ADAM GYULA szállítási osztályvezető: 1. Az 1979-es gazdasági évet összességében jónak íté­lem, bár voltak az év folya­mán különböző olyan nehéz­ségek, melyek nagymérték­ben akadályozták termelé­sünk folyamatos menetét. 2. Az említett nehézségek két fő részre bonthatók: az egyik a gyáron kívül álló problémák Vagonhiány,­­diszpozícióhiány, papírzsák- és gipszkőellátás elégtelensége), a másik pedig gyáron belüli belső javítási, illetve kar­bantartási munkából adódó termeléskiesés volt, főleg a kemencevonalon, től 3. Az 1980-as gazdasági év­azt várom, hogy a kitű­zött termelési feladatokat a múlt évitől simábban telje­sítsük- Gyárunk összes dol­gozója megérti a kormány részéről hozott gazdaságos termelésre való felhívás je­lentőségét, és még jobb mun­kával fogja bizonyítani, hogy a minden vonalon nehezebb 1980-as gazdasági évet sike­resen fejezzük be, így látták... Beremendi példa Az együttműködés szép példá­jával találkozhatunk Beremenden. A gyár vezetése már évekkel ez­előtt kialakította fő kapcsolatát a siklósi városi, a nagyharsán­yi községi és a beremendi nagy­községi tanácsokkal, melyekkel együttműködési megállapodást kö­tött. A megállapodások tartalmilag mind a tanácsoknak, mind a BCM-nek kölcsönösen előnyösek. Nem csak azért, mert a jogér­vényes rendelkezések és határo­zatok szellemében fogantak, ha­nem, mert rendszerezett, határ­időzött és ellenőrizhető feladato­kat fogalmaznak meg. A gyár vezetése a tanácsokkal való együttműködést fontos feladatá­nak tartja és eredményesnek íté­li. Rendszeresen ellenőrzi, ösz­tönzi és szükség szerint segíti a vállalt feladatok végrehajtásában érdekelt apparátusok munkáját. Ugyanakkor a tanácsi szervek a gyár igazgatóját rendszeresen meghívják a testületi ülésekre, mint ahogy a tanácsi vezetők is — a feladatoktól függően — részt vesznek vállalati értekezle­teken, az üzemi demokrácia fó­rumain. A tanácsok minden évben kel­lő részletességű feladatterveket készítenek, melyeket megkülde­nek a BCM-nek. A BCM párt- és gazdasági vezetése a g­yár éves cselekvési programjában rögzíti a konkrét teendőket, melyek alap­ján teszik meg vállalásukat a gyár szocialista brigádjai. Az érte­kezleteken való kölcsönös részt­­vételeken kívül a gyár és a ta­nácsok rendszeresen tájékoztatják egymást tevékenységük fonto­sabb eseményeiről. Így például a Siklósi város Tanács megküldi a gyárnak a fontosabb határoza­tait, a gyár dolgozói érdeklődésé­re számot tartó információit. Esetenként bevonja a gyár dol­gozóit a munkáslakosság rülményeivel, problémáival életke­fog­lalkozó előterjesztések előkészítő vitájába. Együttműködik a gyár jogsegélyszolgálatával a dolgozók ügyes-bajos dolgainak rendezé­sében. A művelődési házak gyár szocialista brigádjai részére a rendelkezésre bocsátják eszközei­ket, helyiségeiket, gondoskodnak ismeretterjesztő anyagokról, elő­­adókról. A gyár viszont a le­hetőségeihez mérten anyagilag is hozzájárul a szociálpolitikai cél­kitűzéseit is szolgáló intézmények fenntartásához, fejlesztéséhez. S ez az összeg 1979-ben a 200 ezer forintot is meghaladta. A jog­szabályok által biztosított keretek figyelembevételével úgyszintén se­gíti a gyár a tanácsok város-, il­letve községfejlesztési tevékeny­ségét, felesleges készletei, hasz­nosítható hulladékanyagai ked­vezményes biztosításával, eszkö­zei, gépei kölcsönzésével. Tartalmasabb pártmegbízatások A selypi szervezetének cementgyár pártalap­­munkáját az el­következendő időszakban a kong­resszusi irányelvek, valamint a Központi Bizottság, az MSZMP Heves megyei és Gyöngyös Já­rási Bizottságának határozatai szabják meg. Ezek értelmében tervezik a párttagság politikai képzését. A cél, állandó hogy fokozódjék a párttagok soraiban a munkásfiatalok és a nők szá­ma. Annál is inkább, hogy gyárban a dolgozó nők létszáma a jelentősen nőtt. A jövőben na­gyobb figyelmet fordítanak a tö­megszervezetekben a pártmunka erősítésére és az üzemi demok­rácia fórumainak elmélyítésére. Az egyének pártmegbízatásai a jövőben elmélyülnek és mukban gazdagodnak. Ezt tartal­sze­retnék megvalósítani a KISZ- szervezetben dolgozó párttagok munkájában is. Ezen túl erősítik a KISZ-bizottsággal és az alap­­szervezetekkel a kapcsolatot, na­gyobb gondot fordítanak a fiata­lok nevelésére. Erősítik a szo­cialista brigádok munkáját, rend­szeressé teszik a szocialista bri­­gádvezetők tanácskozását, amit félévenként rendeznek majd. Munkában a klinkeresek A figyelmes újságolvasó érdekes hírt olvas­hatott napilapjainkban: karácsonykor is dol­goztak a klinkerégetők. A szakmában tájé­kozottabbak jól tudják, hogy önmagában a hír nem jelent semmi különlegeset. Folyama­tos műszakban folyik a termelés, s így min­den társadalmi ünnepen ha a mu­nka menete úgy kívánja dolgosnak a klinkeresek, s mel­lettük a szénőrlők is­ Maradjunk a klinkere­­seknél. A folytonos munkarendben az égetés­nél 16-an töltötték munkával a szeretet ünne­pét. — Miért volt szükség a karácsonyi műszak­ra — érdeklődöm Balla Alberttól, aki évek óta dolgozik az üzemiben. — A mi munkánk megköveteli a folytonos munkabeosztást, s a folyamatos üzemelést. Ahogy a martin kemencénél, vagy a papír­gyárban is szükséges a termelés folyamatos­ságát fenntartani, ugyanúgy van nálunk is. Teljesen elfogadhatatlan állapot lenne, ha ál­landóan be kellene gyújtani a faberakást, hogy a félkész terméket előállítsuk. Ha bövi­ben lennénk az energiának, akkor is gazda­ságtalan lenne állandó indulással majd leál­lással üzemelni. — Milyen anyaggal dolgoznak? — Mészkőből és márgából vagy S—54 ce­ment előállításához piritpönkből és homokból készül az iszap, majd ebből égetjük a kan­kert. — Maguk között, — munka közben — nem beszélgettek arról, hogy otthon kellene len­niük. — Elkerülhetetlen, hogy bárki közülünk, akinek családja van ne gondoljon haza. Ha együtt van a család, mi is vágyódunk közé­jük, de mindenki számol is azzal, hogy ezt az áldozatot meg kell hoznunk. Egyébként nem dolgoznánk mostani üzemünkben. Nem csu­pán karácsonykor fordul elő, hogy dolgo­zunk. Ha nincs szabadnapunk akkor április 4-én vagy május 1-én is munkában lehetünk. Azt azért valamennyien tudjuk, hogy mun­kánkkal az ország számára­­ szükséges termé­ket gyártunk — s ez jó érzéssel tölt el ben­nünket. — Mennyit tudnak keresni? — Túlóra nélkül 4500—4600 között, néhány túlórával 5 ezer fölött vihetünk haza. — Egészségre ártalmas a munkahely? — Égetésnél nincs nagy porártalom. Inkább hőártalomról beszélhetünk, de erről is csak nyáron. — Vállalásaik közül mit tudna kiemelni? — A Kossuth Lajos Szocialista Brigádban az energiamegtakarítás vállalása jelent ko­moly feladatot. Ezen belül is a szén és villa­mos energia fontos a mi munkánkban. A gyár technológiájából adódik, hogy a termelés folyamatos legyen, mert kemenceromlással és energiapazarlásal kellene számolni ettől elté­rő munkare­nd esetén. — Tudják, hogy mennyit termeltek az ün­nep két napja alatt? — Igen, három kemence működött a két­szer huszonnégy óra alatt és 150 vagonnal gyártottunk a félkész termékből. Farkas Tibor Eredményes évet zárt a váci gyár A mésztermelés kivételével sikeresen teljesítette decem­beri tervelőírásait a DCM, így a tervezett 67 ezer tonna klin­ker helyett 70 ezer tonnát, ce­mentből 77 ezer tonna helyett 81 ezer tonnát termeltek. A zsákgyártás területén is to­vább javították az utolsó hó­napok eredményét és a terve­zett havi 2 millió 800 ezer da­rab helyett 3 millió 400 zsá­kot készítettek. Az éves tervet is sikeresen befejezték. A klinkertermelés terén a tervezett 870 ezer ton­nával szemben 881 ezer to­nna a tényleges mennyiség, míg cementvonalon 1130 ezer ton­na helyett 1161 ezer tonnát ter­­meltek. Cementkiszállítási ter­vüket is 1167 ezer tonnára tel­­jesítették a tervezett 1130 ezer tonnával szemben. Az év közepét a zsákgyártás akadozása jellemezte, amikor is nátronpapírhiány miatt he­tekig állt a zsáktermelés. Szí­vós és kitartó munkával az utolsó hónapokban sikerült ezt a hiányt fokozatosan pó­tolni és végül a tervezett 42 és fél millió darabbal szem­ben 42 millió 600 ezer darab a tényszám. Fenti eredmények alapján a DCM részt vesz a „Kiváló gyár” pályázaton. Munkaverseny-tanácskozás December 13-án Vác város üzemei, intézményei szocia­lista brigádjainak vezetői és munkaverseny-felelősei ta­nácskoztak a Madách Imre Művelődési Központban. A résztvevők az elmúlt öt év munkáját értékelték, különös figyelemmel a párt közelgő XII. kongresszusa és­ hazánk felszabadulásának 33. évfor­dulója alkalmából munkaversenyszakasz indított eddigi eredményeire. A tanácskozáson Pálmai László, a városi pártbizott­ság titkára számolt be a vég­zett munkáról. Kiemelte, hogy a DCM-ben az V. öt­éves terv során 37 százalék­kal emelkedett, illetve emel­kedik a termelés. Hangsú­lyozta, hogy a váci gyár el­sők között kezdeményezte az új munkaversenyszakaszt. A megbeszélésen részt vet­tek a DCM szocialista brigád­jainak vezetői is. Csányi Fe­renc munkaverseny-felelős felszólalásában elmondta, hogy a CEMÜ váci gyárának brigádjai nemcsak elsőnek csatlakoztak a felhíváshoz, hanem teljesítve vállalásai­kat, adott szavuk szerint dol­goznak. 3,83 százalékos bérszínvonal-fejlesztés a A gyárak bérfejlesztési keretét vállalat differenciáltan álla­pította meg, így a DCM össze­vontan 3,83 százalékos bérszín­vonal-fejlesztést kapott. Az állománycsoportok közötti bérfejlesztés arányát maguk a gyárak határozzák meg. A váci gyár jóváhagyott bérszínvonala 48,238 Ft/év/fő. Tekintve, hogy az utóbbi 4 év átlagát figyelembe véve évenként 9,3 %/n volt a fizikai dolgozók bér­­növekedése, míg a nem fizikai ál­lományé csak 4,2 %. Ennnek a feszültségnek a feloldására tervek szerint 1980-ban a fizikai al állományban 3,91 %, míg a nem fizikai vonatkozásban 3,44 % bér­színvonal-fejlesztést terveznek. A bérfejlesztések január 1-i hatál­­­­lyal lépnek életbe. A fizikai állománynak jelenlegi induló bérszínvonala 45,520 Ft/év/ fő, amelyet az állagág­y 4*779 fo­rintos fejlesztés 4,1305 Ft/év/fő-re fog emelni. Az üzemek saját ha­táskörben tesznek javaslatot bérfejlesztésre a munkakörök fi­­­gyelembevételével. Az eddigi tapasztalatok alap­ján megfelelő összeget tartalé­kolnak a különféle pó­lékok, ki­egészítő fizetések biztos­­ására. A létszámhiányból adódó he­yzet el­lensúlyozására a bérfejless­és százalékát tartalékolják a tú­lórák­­ fedezésére. A gyár mozgalmi és gazda­­ági vezetői gondot fordítanak a e­­melési, minőségi feladatok Ö­s­zzínzésére, a technológiai lem megszilárdítására is a fegy - bér­rendszer lehetőségeinek a f­el­használásával.. Ugyanígy tervezik a teljesítménybérek növelését is. A nem fizikai állományú dol­gozóknál is az 1,779 Ft/év/fő bér­­fejlesztést alkalmazzák a diffe­renciálás figyelembevételével. Nagyjavítás Selypen A selypi gyár nyomócső­­üzemének dolgozói már múlt év december 19-re tel­­­jesítették éves tervüket. Az évi 1200 kilométer változó méretű eternitcső gyártására tervezett üzem, 1470 kilomé­tert állított elő. Az így ke­letkezett többlettel nem nőtt, sőt csökkent a selejtszáza­lék. A minőség javult, amit jó munkaszervezéssel értek el, így korábban kezdhettek hozzá a szokásos éves nagy­javításhoz. Nem kellett túl­ óra, emberek átcsoportosítá­sa. Mindezt gazdaságosan, gyorsan oldotta meg a gyár vezetősége. Január 17-én új­ra megindultak a felújított gépek, hogy most már az ez évi tervüket kezdjék meg le­gyártani- Szabó Sándor Fenyő László és társai a RE­KA daraboló görgősorát cse­rélték ki. Ajánlás a brigádvállalásokhoz A DCM munkaverseny-bizott­­sága hasznos tájékoztatót adott ki a szocialista brigádok számá­ra a brigádvállalások megkön­­­nyítése céljából. Az ajánlás nemcsak elvi és gyakorlati jó tanácsokkal segíti a vállalások megtételét, hanem az 1980. évi terv pontos ismerteté­sével egyrészt a vállalati általá­nos feladatokra, illetve az anyag- és energiatakarékosságra hívja fel a figyelmet. De ezen túl az üzemek brigádjai részére a he­lyi sajátosságok figyelembevéte­lével ad tanácsokat. Az ajánlás ötleteket tartalmaz a kommunista műszakokon túl új a társadalmi munkaóra-fel­ajánlásokhoz, így a 32 munkahe­lyes szakorvosi rendelőintézet építéséhez, a Radnóti Miklós Ál­talános Iskola bővítéséhez, a vá­rosi könyvtár rendbehozatalához, a váci új ABC-kisáruház építésé­­­hez stb. ajánl segítséget. Végezetül az üzemek közti ver­­­seny vállalásaira tesz javaslatot az ajánlás, figyelembe véve a vá­ci gyár egészének termelési fela­datait. A termelési ajánlásokat a kultu­rbizottság javaslata egészíti ki. A hasznos segítséget ajánlást javasoljuk azoknak jelentős gyáraknak is, ahol még nem kér a­szült ilyesmi.

Next