Cementipar, 1991 (19. évfolyam, 2-12. szám)
1991-01-01 / 2. szám
Hírek a DCM-ből — Német nyelvtanfolyam fejeződött be a közelmúltban, ahol kezdők vettek részt. Folyamatban van egy haladó tanfolyam. Újabb nyelvtanfolyamot akarnak indítani, de most szélesebb körben meghirdetik, hogy a részvétel nagyobb és gazdaságosabb legyen. — A nyugdíjasklub pótszilvesztert rendezett január 21 -én, a DCM-ben. A klub most készíti az éves programot, melyben szerepel majd kirándulás, színházlátogatás, egészségügyi előadás. — Új köntösben jelent meg az óév utolsó hónapjában a DCM—CEMPACK Híradó információkkal a társaságok életéből és a szakszervezeti tevékenységről. Január végére elkészült a második szám, amelyben írnak egyebek között a DCM-rekonstrukcióról, bemutatják a külföldi tulajdonosokat, a tulajdonosok részarányát, írnak a felügyelő bizottságról, a társasági taggyűlések tapasztalatairól, a bérfejlesztésről, a szakszervezeti tagdíjak adómentességéről. A váci Madách Művelődési Központban több tanfolyam indul, ahová a DCM-ből is jelentkezhetnek: lesz szabás-varrás, német nyelv és alapfokú önvédelmi tanfolyam. Körséta Márton István elnök és Nagy István főmechanikus járják végig az üzemet Bélapátfalván, kíséretükben — fejemen a kötelező sisakkal — úgy bandukolok, hogy megpróbálok mindent megjegyezni, ami utunk során megragadja a figyelmem. Menetközben nincs lehetőség a jegyzetelésre, csak szavak rögzülnek az emlékezetben. Na meg a látvány. Itt, ezen az üzemi körsétán most én vagyok az „újszülött”, akinek minden új, legalábbis nem árt, ha minden részletről alaposan tájékozódom. Magával ragadó, hogy milyen felelőséggel folyik a munka! Az összkép azonban egyelőre egy kirakó játékhoz hasonlít, amelynek az elemei szerte hevernek, s keresgélni kell, hová is illesszék őket? Ha nem jártam volna már a Budapesti Nemzetközi Vásáron, nyitás előtt két nappal, akkor itt sem hinném el, hogy napok kérdése, és ismét beindulhat a munka. De tisztában vagyok azzal, hogy milyen energiákat szabadít fel az emberekben a kényszer; szombaton indulás! A túlórázások, az éjjeli műszakok láza alól nem vonhatja ki magát, aki itt él és mozog. Nagyjavítás. Csattannak hangos, ingerült szavak, de gond egy szál se; kétféle vélemény ütközik csak, a munka viszont egyforma tempóval, alaposan, és körültekintően, de halad... M. I. Lábatlan Kevesen ebédelnek a gyárban Új konstrukciót vezettek be az ebédeltetésnél Lábatlanban. Tavaly nyár óta a dolgozók készpénzben kapják az étkezési hozzájárulást, amely havi 500 forint lehet. A kollektív szerződésben szabályozták, hogy ez a hozzájárulás csak a ledolgozott napokra jár, s utólag fizetik ki a fizetéssel együtt. Nem jár étkezési hozzájárulás (napi 23 forint) az igazolatlan hiányzás, kiküldetés, betegállomány, pihenőnap, szabadnap esetén. Januárban még 57 forint volt egy adag ebéd, februártól ez 72 forintra emelkedik, vagyis, aki ebédelni akar, annak a konyhán a teljes árat kell fizetni, az önköltséget. A változások óta a konyhán kisebb a forgalom, kevesebben ebédelnek a gyári dolgozók közül, mert legtöbben másképp használják fel a hozzájárulást, s otthon étkeznek. Jelenleg talán húszan veszik igénybe a gyáriak közül a konyhát, ennek is fele haza viszi az ételt. Hogy a konyha mégis üzemel, az a külsők miatt van, mert húsz vendégért nem érné meg, így se nagyon—vélekednek a konyhai dolgozók. 2. CEMENTIPAR A Lábatlani Cementipari Kft. műszaki igazgatója, Horváth Sándor beszélgetésünk elején elmondta, hogy a gyárban műszaki szempontból a legfontosabb tevékenység immár hónapok óta, a kettes és az ötös kemencék optimalizálása. Ez gyakorlatilag műszaki fejlesztés és ennek lényegéről már korábban is beszámoltunk a lapban. Abban maradtunk, hogy akkor most csak arról beszél, hogy mire haladtak eddig. Mint mondotta a munkára részletes ütemtervet készítettek. A feladat zöme a két kemence kifalazása volt. Az egyikkel már el is készültek, s a másik falazása is közel áll a befejezéshez. A falazásra is elmondható, hogy az tulajdonképpen egy műszaki fejlesztés, mert olyan módszereket alkalmaznak, amilyeneket eddig még sohasem. Eddig ugyan mindig téglával falazták ki az egész kemencét, de most, mivel a lánczónát is át kell alakítani és a felfüggesztő elemek úgy helyezkednek el a kemencében, hogy azok között téglával nem tudnának falazni, ezért tűzálló betont öntöttek be. Ez a munkarész már az ötös kemencénél készen van. Korábban volt egy olyan elképzelés és azt a svájci szakemberek is támogatták, hogy ne csinálják mind a két kemence munkálatait egyszerre, hanem az egyiknek—s úgy döntöttek, hogy az ötösnek — adnak előnyt. Az ütemtervek is így készültek, hogy mindig az ötös kemence munkálatait vették előbbre. Később, mivel a falazási munka olyan nagytömegű volt, hogy azt a munkát már nem győzték, ezért a Hőtechnikai Vállalatot bízták meg, s a kettes kemencénél voltak meg a feltételek ahhoz, hogy a falazási munkát el tudják kezdeni. Ezért megfordították a sorrendet és most a kettes kemence lesz az első, amit befejeznek, s ezt követi a munka sorrendjében az ötös. Az első falazási tevékenység az volt, amihez a falazóanyagot idehaza sikerült beszerezni. Az első elképzelés ugyanis az volt, hogy csak a zsugorítózónát falazzák ki külföldi anyagból, s a többi esetében vagy meghagyják a régi falazatot, vagy pedig hazai téglából készítik. De amikor megbontották a régi falazatot, kiderült, hogy abból alig maradhatna bent valami, mert tönkre mentek az idők során. Egy-két métert pedig nem lett volna értelme itt, ott bent hagyni, mert az nem lenne stabil. Ezért úgy határoztak, hogy mind a két kemencét teljesen kifalazzák. A falazás után hozzá tudtak kezdeni a láncok behelyezéséhez. Ez annyiból állt, hogy egy kengyel segítségével az ottlévő furatokba egy csavar behelyezésével rögzítették a láncot. Az egész optimalizálási programban a kemence üzemére a legnagyobb hatással a lánczónának az átalakítása lesz. Megváltozik az egész lánczónának a szerkezete. Eddig ugyanis úgynevezett girlandos lánczónát alkalmaztak. Ez azt jelenti, hogy egy láncdarabnak mind a két vége fel volt függesztve a kemencébe. A svájciak javaslatára ezt a megoldást elvetették és a láncokat egyenként függesztik fel, de csak a lánc egyik végénél fogva. Ezáltal nagyobb lesz az átadó felület. Ez a módszer eddig is ismert volt, de hazai tervezőink inkább a girlandos megoldást választották. Sőt régebben még a vegyes megoldást is. De Lábatlanban mindig a girlandos megoldás volt az alkalmazott felfüggesztési módszer. Másik igen fontos tevékenység a hűtődoboknak az átalakítása. Tulajdonképpen ezzel a megoldással már régebben is foglalkoztak a gyárban — gondolatban. A hűtődob ugyanis éppen úgy nézett ki kicsiben, mint a lánczóna nagyban. Csakhogy egy méter átmérőjű csőben láncokat behelyezni, odacsavarozni, nagyon nehéz munka volt, ennek ellenére minden évben el kellett végezni, mert a forró klinker elégette, elkoptatta. Aztán majd a szakirodalom, s a külföldi tapasztalatok alapján gondolkoztak azon, hogy kicserélnék más megoldásra, de egy kicsit tartottak ettől a munkától. A svájci szakemberek javaslatára új hűtő beépítményeket szereltek be. Ez abból állt, hogy a hűtődobok belsejére öntöttvasból készült serlegeket csavaroznak és ahogy forog a hűtődob, ezek a serlegek megtelnek klinkerrel, felemeli és ahogy fordul úgy kiüríti és közben találkozik a hűtőlevegővel. Azóta már meg is kezdték a hűtődobok felfüggesztését. A svájciak azt is megállapították annak idején, hogy a kemencetömítések nem hatékonyak, sok hamis levegő áramlik be és javaslatot tettek egyszerű, de nagyon jól működő tömítésnek a kidolgozására. A tervezést a SZIKTI egyik utódja a TKF végezte és a Cementipari Gépjavító emberei készítették el. A legkorábban a klinkerszállítás korszerűsítésével foglalkoztak. Ez abból áll, hogy az előző nagy beruházási program alkalmával sikerült a régi felvonókat kicserélni, viszont meg kellett hagyni a hagyományos rázóvályukat. Ezek nagyon régi berendezések voltak. Működési elvük elavult és ezért is bevették az optimalizálási programba. Az új berendezést a Beumer cég fogja szállítani. A beszerelésnek a terveit és magát a szerelést a Ceminvest kft. fogja végezni. A szállítást a hónap végén kezdi meg a cég. A kemenceoptimizálási programhoz tartozik még két darab elektrofilter építése melyek szerelése már megkezdődött. A teljes szerelési munkálatokkal év végéig készülnek el. Ahogy közelednek a március elsejei határidőhöz, úgy sűrűsödnek a feladatok, de már eddig is sok munkát fejeztek be. S Horváth Sándor műszaki igazgató azt jegyezte meg beszélgetésünk végezetéül, hogy legközelebbi találkozásunkkor újabb munkálatok befejezéséről tájékoztathatja a Cementipar olvasóit. V. F. Nagyjavítás Beremenden Az építő- és építőanyag-iparban a téli hónapok holtszezonnak számítanak, az üzemek ilyenkor végzik az évi karbantartásokat, nagyjavításokat. Beremenden a mészüzemi nagyjavítás miatt még december végén leálltak a gépek, szalagok, osztályozó berendezések. A Cemezipari Gépjavító beremendi kirendeltségének dolgozói egy hónap alatt elvégzik az üzem közben észlelt hibák kijavítását, illetve szétszednek és megvizsgálnak minden egyes berendezést, hogy a nyári csúcsidőben is kifogástalanul működjenek. Mint Feriencsik Árpád művezető elmondta évről évre egyre kevesebb idő áll rendelkezésükre a nagyjavítás elvégzéséhez, a megrendelők várják a termékeket, ezért aztán az üzem mielőbbi visszaindulása érdekében gyorsan kell kifogástalan munkát végezniük. A mészüzemi nagyjavítással párhuzamosan az I-es kemencevonal nagyjavítási munkálatait is elvégzik. Január 14-én álltak le a gyártással és kezdték el a klinkerhűtő közel 6000 alkatrészének átvizsgálását, javítását. Közben a Hőtechnika Vállalat a kemence belső falazatát bontja el és építi újra. Nagyjavításra vár a klinkertörő és rédler, várható továbbá az anyagtörő és a cementmalmok javítása is. Az előzetes elképzelések szerint februárban elkezdik a csomagoló nagyjavítását. H. Zs. Nyugdíjasok és a dolgozók segítése az év végén! A HCM Rt. nyugdíjasait és dolgozóit az év végén segélyben részesítette. A mintegy 400 nyugdíjas részére az 1990. november 29- én megtartott nyugdíjas-találkozón 612 E Ft segélyt fizettünk ki, személyenként 1500 Ft-ot. A nyugdíjas-találkozón Dezsőffy István műszaki igazgató köszöntötte a nyugdíjasokat, majd színvonalas műsorral szórakoztatták őket a Miskolci Nemzeti Színház művészei. A műsor után megvendégeltük a nyugdíjasokat. Karácsony előtt azon dolgozók 1000 Ft segélyben részesültek, akik kiskorú gyermeket nevelnek. Az rt. mintegy 233 EFt-ot, a szakszervezet 258 EFt-ot fizetett ki a dolgozók részére. A rendszerváltás következtében sok, az előző időszakban működő szervezet szűnt meg, ezzel sok területen légüres teret hagyva maga után. Ezt az űrt kell kitöltenie az újonan alakult szervezeteknek. Ilyen politikától független szervezet többek közt a Társadalmi Egyesületek Szövetsége (TESZ) is, amely helyben, Beremendi Szövetség néven alakult meg. A Beremendi Szövetség tagja ugyan a megyei TESZ-nek, de önálló testületként Beremend érdekében tevékenykedik. Feladatának tekinti a környezet- és tájvédelmet, a falu kulturális életének támogatását, nemzetiségi hagyományainak ápolását és ezek megvalósításához társadalmi munkák szervezését. Alapvető fontosságúnak tartja a faluért tenni akaró fiatalok összefogását, szívügyének tekinti az idősekkel való törődést. Céljául tűzte ki, hogy összekötő kapocs legyen a lakosság és az önkormányzat között, ezzel is segítve az önkormányzat munkáját. Aki úgy érzi Beremendért tenni akar, jelentkezzen, szívesen fogadják. Harmincötödik éve dolgozik a BÉCEM Rt.-nél—a bélapátfalvai gyárnál — Nagy István főmechanikus, az üzemfenntartási osztály vezetője. Számára nem újdonság egy nagyjavítás, mégis ugyanolyan figyelemmel kíséri végig minden munkafázisát, mint a kezdetkor. — Mikor kezdődött az idén a hidegállás? — Január 14-én, de ez az egész BÉCEM Rt.-re vonatkozik, vagyis a bányában is sor került rá. Télen a cementáru iránt csökken a kereslet. A piac függvénye, hogy mikor végezhetjük el a javításokat. Először a mészüzemmel kezdődött a sor. — A felújítás munkájában kik vesznek részt? — A gépészeti felújításban elsősorban a saját karbantartóim, de bekapcsolódik a javításba a CGI, valamint a Gép- és Felvonószerelő Vállalat több szakembere. Villamos javításokat is vegyesen végeznek a mi dolgozóink a VÍV munkásaival. A kemence falazásánál javarészt a saját kőműveseink dolgoznak, a klinkerégetésnél a Hőtechnika emberei is közreműködnek. —A biztatásra szükség van? — Nem szükséges különösebb inspirálás, az embereket maga a feladat is nyugtalanítja. Reggeltől-estig úgy igyekeznek, hogy elkészüljenek, mert mindenkit a megélhetés reménye hajt igazából. Ezért vállalják a dupla műszakot is, akármilyen fárasztó. — Mi készül el most, a hidegálláskor? — Mindkét kemence, a szállító berendezések, a kapcsolódó technológiai részek, az I-es kemencevonalhoz tartozó gépek, berendezések, természetesen a kőbánya gépeinek javítása után. —Miért kerül sor a harang cseréjére? — Ezt a darabválasztónál végezzük el, és egy hosszabb élettartamú öntvényt alkalmazunk. — A behordó szalagnál hogyan álltak a munkával? — Szétszedve láthattuk, nem volt rajta a dob, s a tengelyszabályozó. Vászoncserét, összeszerelést végeztek ottjártunkkor. Az I- esnél, a meleg oldalon az elektrofilter összeszerelése, javítása a befejezéséhez közeledett. Ügyes módszert figyeltem meg, a ,,porszívózást”. A villamos relőtér tisztítását korábban sűrített levegővel, kifúvatással végezték. Ennél ésszerűbb, és gyorsabb a jelenlegi eljárás. Egy ventillátort alakítottak át időszakos porszívóvá, ezzel hatékonyabban és eredményesebben végzik el a munkát. — Jártunk a nyerslisztsilóknál. Itt is volt tennivalójuk? — A lazító kazetták javítását nem halogathattuk. —A kettes kemencénél mi volt a feladat? — A hajtóműházfedél leemelése, fogastengely cseréje. Érdes fogfelülettel nagyobb a rezonancia. —Mit cseréltek még ki? — Hat futógörgőt, ezek cseréjéhez külső cégtől vettünk igénybe darukat. —A külső cégek közül választottak? — Pályázatot írtunk ki, amelyet az INVEST nyert meg, a köpenycsere elvégzésére. Bérmunkában vállalták, az ajánlatuk kedvező volt, és a szakembereikben is bízhattunk. Az I-esen már el is készültek a munkákkal, most a kettesen végzik. Kúpos megoldású helyett hengeres lesz a kiömlővég. . — Ott láttuk, amint légkalapáccsal bontották a kemence tűzálló bélését? — Valóban, de ezt követi még a szerelőmunka. A kúpos rész „levágása”, az új szelvény beemelése, beállítás, bemérés, hegesztés, szerelés, falazás, a kemencefej tűzálló bélésének elkészítése, szóval van mit csinálni! A szórásról még nem is beszéltem. — Mire készültek fel, mikor lesz ennyi munka után a gyújtás? — Nyújtott műszakokkal talán sikerül elérnünk, hogy szombaton megkezdhetjük a kemence felfűtését. Negyvenórás melegedésnek kell megelőznie, hogy a termelés beindulhasson. — Hol tartanak az álláspontok egyeztetésével? — Holnap döntünk, ez nem halogatható tovább. Addig is igyekeznek a bányában dolgozók is, mert a másznak van piaca, és a bányában is rengeteg munka van még ilyenkor. Szerencse, hogy gyakorlott, a területünket jól ismerő emberek összeszokott csapata dolgozik a felújításon. Környékbeliek, nekik sem közömbös, hogy itt, a BÉCEM-nél, mikor indulhatunk. M. I. Az éttermi családi asztalnál hiányzik a kancsókból. Az éttermi eleganciára nem tartanak igényt az itt dolgozók. Munkásruhában telepednek le az asztalok mellé, fesztelenebbül üldögélnek, ha nem kell félni, ha a könyökük poros nyoma ott marad az asztalon. A tálalóhelyiséggel igyekszik mindenki önkéntelenül szembe fordulni. Lehet, ez véletlen, de azoknak az asszonyoknak, akik értük fáradoznak, lehetőség szerint senki nem fordít hátat. Az üvegablak mögött jól látható a tiszta konyha, hatalmas edények, de észrevehető az ételt kiosztók fáradtsága is. Kicsit meggörnyednek, lassabban lépnek, de az arcukról mégsem hiányzik a mosoly. A tányért is úgy mérik tele, ahogyan egy nagyobb családban a hozzátartozóknak szokás. A kapcsolat a dolgozók és az éttermi alkalmazottak között ugyancsak családias. Hallom amikor a tányérvisszahordó helyen, ahol a mosogatóba készítik elő az edényeket, az egyik férfi megkérdi az ablak túlfelén álló asszonyt: — Csak nem volt beteg? Régen láttuk! Az egyik asztal mellett ülő asszonynál ott az ételhordó, ami bizonyság rá, a családnak is jut a gyári kosztból. Milyen is az ebéd? Akár az otthoni, néha jobban ízlik, néha kevésbé, de rendszerint tápláló. Az asztaltársaságok főleg munkahelyi csoportokból adódnak, és az asztalok mellett mégsem csak a munkáról esik szó. A lányokról, a diszkóról és sok más egyébről. Méghogy magyar ember evés közben nem beszél! Hiszen nemcsak táplálkozásra teremtődött a szája... -van. Az üzemi ebédlő, itt Bélapátfalván, kedves, barátságos. Az asztalokat ugyan nem fedi terítő, de só, az található rajtuk. Poharat se kell sokáig keresgélni, a tiszta víz sem