Chicago és Környéke, 1972 (67. évfolyam, 1-53. szám)
1972-06-24 / 26. szám
2218 LINCOLN CHICAGO ILL 60614 CHICAGOésKÖRNYÉKE "CHICAXJO andVICINITY" HUNGARIAN NEWSPAPER you «7. évf. AMU u ins. Editor and Publisher - szerkesztő és kiadó Dr. JULIUS HOY ANY N»ML CM A MÚLT HÉTEN — úgy látszik — egy kicsit elsiettem az optimizmusomat A Fehér Ház nyilván rendszeresen olvassa a „kékújságot” és így ráragadt az, ami ritka perceimben megszáll: a béke lehetősége. -fr A VIETNÁMI HÁBORÚ nyilván elérte azt a pontot, amikor be lehet, sőt be is kell fejezni. Ez nemcsak Amerika és a másik két nagyhatalom, hanem Hanoi érdeke is. A tény az, hogy a nagy offenzíva, amibe Hanoi beleadott apaitányait , megakadt. Úgy tervezték, hogy az első lendülettel elfoglalják Quang Trnt, Huét, Kontumot és An Loc-ot. Azt remélték még ehhez, hogy felkelés tör ki mellettük és így a 68-as Tet-et nemcsak megismételhetik, hanem meg is valósíthatják annak akkor várt eredményeit. A gyors lerohanásban az volt a fő cél, hogy a monszunok beállta előtt birtokukba vegyék ezeket a fő pontokat, azután az esős évszak alatt átcsoportosítsák hadati erejüket, hogy a monszuni szezon végén a további részeket is teljes erővel támadhassák. Mindez nem sikerült. Egymásután űzik ki őket a félig elfoglalt városokból és az aknazár, valamint a bombázások elvágták az utánpótlásukat Talán súlyos a kifejezés, de a valóságot mutatja: Hanoi ámokfiatő hadseregét legyőzték a kitűnő délvietnámiak — Amerika merész segítségével. Az, hogy Kína és a Szovjet néni kapott a kardjához, amikor Nixon elrendelte az aknazárat és a bombázásokat, arra mutat, hogy vagy volt köztük erre egy előzetes megállapodás, vagy ha nem is volt, nem akarják kockáztatni Amerikával most kialakuló viszonyukat. Pláne, Moszkvában pont akkor folyt a „csiúcs”, amikor az aknák már lezárták az orosz hajók útját sőt egy hajójuk el is süllyedt, de egyetlen szót sem szóltak róla. Kína pedig megtiltotta a szovjet hajóknak, hogy a kikötőibe fussanak be, ami meglehetősen ellenkezik az elvtársi együttműködés elvével. ■fr E PILLANATBAN TEHÁT Hanoi ott ázik az esőben, utánpótlás nélkül Mit lehet ilyen helyzetben józan ésszel feltételezni? Azt, hogy megérett az idő a „békére”, vagy annak valami grimaszára, ami papíron béke, a valóságban. Délvietnám politikai átvétele — harci győzelem nélkül. Most mindenki azt hiszi, hogy Podgory és Kissinger ennek az ál-békének a feltételeit igyekeznek kidolgozni. Lehet, hogy sikerül valamit elérni,, lehet, de nem túlságosan valószínű. Az északvietnámiak az ámokfutók népei közé tartoznak. Ha a monszun túl elviselhetetlen már, kést rántanak és „ámok”-ot kiáltozva gyilkolni akarnak. Nem hallgatnak saját jótevőikre sem. Ők győzni akarnak, erővel elfoglalni Délvietnámot, nem békével. Egy ilyen béke nyilván valamiféle koalíciós kormánnyal kezdődnék — ez a szépség-flastrom a hölgy arcán — utána azután a kisebbségi kommunisták, naiv közömbösök segítségével simán átvennék az uralmat. Ennek e pillanatban Thieu áll az útjában, akit Hanoi mindenáron el akar távolítani, Nixon viszont minden áron meg akar tartani. Az én szerény — bár nem cinikus — véleményem szerint a végén fel fogja áldozni, mert neki mindent megér, hogy Vietnámban „béke” legyen, legalább papíron, a választások előtt. Azt azonban nem tudom egészen elhinni, hogy Kissinger és Podgorai koordinált akcióként vonultak a színhelyre és hogy ezt a mini békét meg tudják teremteni. Ehhez még idő kell. Talán Párizsban, talán ott sem, talán soha. Nixonnak első kívánsága, hogy a hadifoglyokat hazaengedjék és hogy az amerikai hadsereg „becsülettel” vonulhasson ki Délvietnámból. Ha ezt a két feltételt biztosítják neki, akkor valószínűleg feladja Thieut, nyitván valami szép papírral, amelyen még Thieu neve szerepel aláíróként Minden attól függ, hogy Hanoi mennyire makacs, mennyire nem látja be, hogy a hadjárata megbukott, továbbá, hogy a két kommunista nagyhatalom meddig tűri az iíknazárat és a bombázást. Ez utóbbi talán a kevésbé nehéz akadály, de Hanoi makacssága végzetes lehet ,Ez EGYMÁSIK KÉRDŐJEL is kunkorodik az események közé. Éspedig az a hír, hogy Maó nagybeteg, sőt haldoklik. Először is szögezzük le, hogy ilyen hírrel évente kétszer találkoztunk már vagy öt éven át, de a végén az öreg chain-smoker (napi 50-60 cigarettát szív el) mindig felbukkant a „halálos ágyáról” és megjelent a nyilvánosság előtt Ez a kérdés azért fontos, mert ez megzavarhatja Kína nixoni politikáját De ennek két ellenvetés is áll az útjában. Az egyik, hogy nem hívták volna meg Kissingert Pekingbe, ha valami komoly zavar volna. A második, hogy Csou En-laj nyilván gondoskodott már régen az utódlás ügyéről és az átmenet nem okoz sem belső, sem külpolitikai zavarokat. Az is a „ibéke” mellett szól, hogy William Porter, a párizsi tárgyalások főnöke félbeszakította massachusettsi vakációját és Párizsba repült Porter olyanféle ember, mint Connally: kemény, nyílt és nem enged a negyvennyolcból. Ugyanakkor Xuan Thuy, Hanoi főmegbizottja (felette csak Le Duc Tho, a politbüró tagja áll), szintén úgy nyilatkozott az Agence France Presse tudósítójának, hogy rövidesen Párizsba utazik. Ezek az utazások nem történnek hiába és így a jóhiszemű ember feltételezheti, hogy valami készül Vietnám körül. -tt MIVEL AZONBAN a világesemények lassan alakulnak ki, minderre kicsit hosszabb ideig kell várnunk, mint szeretnénk. Nagyon meglehet, hogy az egész vietnámi „béke” csak a választás után kerül a tárgyalóasztalra. Hanoi megpróbál kivárni, hátha egy „fehér zászlós” elnöke lesz az Egyesült Államoknak, mint McGovern, aki már jó előtte kijelentette az eisenhoweri tételt: elmegy Hanoiba. Ahogy Eeisenhower is elment Koreába és egy azóta is folytonosan háborúval fenyegető tűzszüneten kívül nem intézett el semmit, valószínűleg McGovern sem tudna. De nem is jut el oda, kivéve, ha rendes utasszállító gépen vesz jegyet magának. Tragédia volna, ha Nixon helyett, aki megmutatta, hogy mer merészen cselekedni, egy nyimnyáta „fehér-lobogós” elnöke lenne Amerikának. Igaz, ez belpolitika, de a külpolitikai analízisbe is beleillik, mert ettől függ Amerika további külpolitikája. Egyelőre Nixon biztosította a kölcsönös megértést, ha nem is betonszilárd alapba ágyazva, de mégis — érezhetően. Nem hiszem, hogy bármelyik kommunista nagyhatalom fel akarná borítani ezt a kölcsönösséget és ezért — valami kis optimizmus maradtbennem a vietnámi béke ügyében . . .★ Nem érdekes, hogy amikor a nagyon-nagyok összeülnek, a kis háborúk elvesztik a jelentőségüket? Vietnám sem az a fenyegető probléma, mint volt; így, vagy úgy rövidesen megoldódik. Ugyanígy vagyunk a Középkelettel is,ahol nyilván Moszkvában megegyeztek abban, hogy egyelőre hadd maradjon így a helyzet Majd egyszer ... megpróbálják rendezni. Ez valószínűleg a vietnámi háború befejezése után történik majd. Addig egyetlen fenyegetés lehet arab részről: az olajbojkott De ezt viszont nem bírják ki rubelekkel. Ehhez — dollár kell . . . (bb) Wallacet sikeresen megoperálták Kissinger Japánban — Podgorny Hanoiban — Kennedy hajlandó alelnöki állást vállalni McGovern ticketjén — Peron elhatárolta, hogy indul a választásokon — Echevarria elnök Nixonnál — Irving Cliffordot két és fél évi börtönre ítélték — Németországban letartóztatták az utolsó anarchista vezért is — Wallacet megoperálták, jó eredménnyel MI TÖRTÉNT A HÉTEN? ■ BELGIUM—MAGYARORSZÁG 2:1 Liegében (Belgium) játszott az Európa Kupa 3. helyéért a magyar és a belga csapat. Belgium csapata jó játékkal 2:1 arányban győzött. A gólokat Lambert van Himst, iletve büntetőből Szűcs rúgták. NYUGAT-NÉMETORSZÁG—SZOVJETUNIÓ 8:0 Brüsszelben játszották az EB döntőt Nyugat- Németország és Szovjetunió labdarúgó válogatottjai. A német csapat nagy fölényben játszott és 3:0 arányban győzött. Gert Müller két gólt rúgott, míg Herbert Wimmer egyet. Az 55.000 főnyi közönség lelkesen ünnepelte a német játékosokat. JÚNIUS 12. — Az USA légierő 25 mérföldre Kína határától hadianyaggal megtöltött vasúti kocsikat bombázott. An Loc-nál teljesen kiverték a kommunistákat. ■ John Lavelle repülőtábornokot elmozdították és nyugdíjazták, mert nem engedélyezett támadásokat intézett Észak Vietnám ellen. ■ Kissinger megígérte a japánoknak ,hogy nem lesz több „Nixon shook”. Egyáltalán biztosította a japánokat arról, hogy ázsiai súlypontjuk továbbra is Japán marad. JÚNIUS 13. — Egy amerikai repülőgépen Kanada területén bombarobbanás történt, amelynek követ-keztében négy utas megsebesült, de azért a pilóta biztonsággal leszállt a detroiti repülőtérre. ■ Rapid Cityben tovább kutatnak az árvíz halottjai után. ■ Richard Kleindienstet feleskették az USA igazságügyminiszterének. ■ Kanadában a munkanélküliek száma a múlt májukhoz képest 9,000-rel emelkedett. ■ Hanoi és Washington egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a párizsi tanácskozások hamarosan újra kezdődnek. ■ Anglia 550 főnyi extra csapatot küldött Ulsterbe. s Allende chilei elnök kabinetje lemondott. A krízis Allende balkezes közgazdasági politikája miatt tört ki. JÚNIUS 14. — Nixon elnök kérte a Kongresszust, hogy mielőbb fogadja el a moszkvai egyezményt, mert egy második SALT konferenciát igyekeznek indítani október hónapban. ■ Az első harc Izrael és Egyiptom között a 22 hónapos fegyverszüneti idő alatt most folyt le a Földközi tenger fölött. Az izraeliak két MIG-21-est lelőttek. Az első kanadaiak által épített rakétát rövidesen kipróbálják az Egyesült Államokban. A rakéta része lesz az USA sky-lab kísérletének. ■ Különböző, ellenőrizhetetlen hírek szerint Mao Ce-tung súlyosan beteg, sőt a hírek szerint haldoklik. • ■ Izrael tagadja, hogy a Földközi tengeri légi csatában az egyiptomiak is lelőtték két gépét. A volt windsori herceg egész hagyatéka az özvegyé lett ■ A légi vállalatok csatlakoztak a pilótákhoz a légi kalózok súlyos elítélésének kívánságához, amelyet a pilóták az ENSZ biztonsági tanácsához intéztek. JÚNIUS 15. — A rendőrség megállapította, hogy amióta Ontarioban az alkoholivás korhatárát 21 évről 18-ra leszállították, jelentősen megnövekedett a részegség miatti autóbalesetek száma. ■ Edward Kennedy szenátor kijelentette, hogy hajlandó az alelnökséget is elvállalni McGovern tiketjén, ha ezzel le tudják győzni Richard Nixont . Bangladesh százötven pakisztáni hadifoglyot bíróság elé állít. I USA harci bombázók rekord 340 támadást intéztek északi vörös gyáraik és hidak ellen. ■ Henry Kissinger rövidesen Pekingbe utazik, a két ország állandó érintkezésének biztosítására- Beavatott körök szerint a vietnámi háború lesz a főtéma. ■ Podgory, a Szovjet elnöke Hanoiba utazott. Itt is a béke kérdése lesz a tárgyalások alapja. ■ A kanadai dollár emelkedett. Jelenleg 102,60 USA dollár. ■ Az Egyesült Államok beszüntette Hanoi bombázását, ameddig Podgory szovjet elnök ott tartózkodik. Peron hivatalosan bejelentette, hogy fellép elnökjelöltként a legközelebbi argentin választásokon. Peron jelenleg 76 éves. JÚNIUS 16. — Az NN főtitkára Kurt Waldheim szombaton összeül tárgyalni a pilótákkal, hogy megbeszéljék a hétfői egy napos általános sztrájkot a légikalózkodás megszüntetésére. A légitársaságoknak hivatalosan még nincs tudomásuk a sztrájkról, így előjegyzéseket továbbra is elfogadnak. ■ Jeremy Jacob az Emprise Corp elnöke tagadta, hogy bármilyen köze is lenne a Maffiához, amint azt bátyja Max a Képviselőház Bűnügyi Bizottsága előtt vallotta. ■ A jakartai szovjet követség a hatóság segítségét kérte egy eltűnt szovjet diplomata felkutatására. A 33 éves diplomata fontos iratokkal együtt eltűnt. I Nixon elnök kérte a Kongresszust, járuljon hozzá a honvédelmi költségvetés emeléséhez. ■ Egy vietnámi polgári repülőgép lezuhant. A repülő és mind a 82 utasa életét vesztette. Az ügyben megindult a hivatalos nyomozás. ■ Olaszországban egy napig sztrájkoltak az orvosok. Mintegy 55 millió ember volt orvosi segítség nélkül. Az orvosok szerint azért sztrájkoltak, mert túl vannak hajszolva és kevés a fizetésük. ■ Az olasz kormányválság megoldása súlyos nehézségbe ütközik a kisebbségi pártok ellenvéleménye miatt. A jelek arra mutatnak, hogy a Szocialista párt jobb szárnya kerül uralomra a Keresztény Demokrattákkal koalícióra lépve. JÚNIUS 16. — Az északvietnámiak vandál offenzívája miatt eddig mintegy 80 ezer civil polgári áldodozata van a kíméletlen aknázásnak és ágyúzásnak. ■ Az amerikaiak a közös közeli űrvállalkozások mellett, amit rövidesen végre alkarnak hajtani, már közös Venus-Mars próbákat is terveznek. Meg kell tanítani az oroszokat az űrrepülésre? ■ Az argentin anarchisták elrabolták az ottani Fiatgyár előmunkását, akit rabszolga-hajcsárnak neveznek. Mint ismeretes, nemrég elrabolták a Fiat ottani főnökét is, akit később meggyilkoltak. ■ Egy újabb arrogáns liberális javaslat van a szenátus előtt- helyezzék haditörvényszék elé Lavelle repülőtábornokot, mert állítólag felhatalmazás nélkül indított repülőtámadásokat az ellenség ellen. A korszakalkotó javaslat szerzői Proxmire szenátor, a hadsereg-ellenes szenátorok vezetője. ■ Echevarria mexicói elnök, aki két napi látogatáson volt az USÁ-ban, nemcsak privátim, hanem a Kongresszus egyesült ülése előtt is erősen bírálta az Egyesült Államokat A diplomáciai szokásoktól való eltérés nagy feltűnést keltett Végülis megállapodtak abban, hogy a Colorado folyó sótartalmát csökkenti az (Folytatás a 2. oldalon) Juan Peron Kleindienst Mao Cetturg Gen. John Lavelle Nikolai Podgorny Henry Kissinger