Chicago és Környéke, 1972 (67. évfolyam, 1-53. szám)

1972-06-24 / 26. szám

2218 LINCOLN CHICAGO ILL 60614 CHICAGOésKÖRNYÉKE "CHICAXJO andVICINITY" HUNGARIAN NEWSPAPER you «7. évf. AMU u ins. Editor and Publisher - szerkesztő és kiadó Dr. JULIUS HOY ANY N»­ML CM A MÚLT HÉTEN — úgy látszik — egy kicsit elsiettem­ az optimiz­musomat A Fehér Ház nyilván rendszeresen olvassa a „kékújsá­­got” és így ráragadt az, ami ritka perceimben megszáll: a béke le­hetősége. -fr A VIETNÁMI­ HÁBORÚ nyilván elérte azt a pontot, amikor be lehet, sőt­ be is kell fejezni. Ez nemcsak Amerika és a másik két nagyhatalom, hanem Hanoi érde­­­ke is. A tény az, hogy a nagy offenzí­­va, amibe Hanoi beleadott apait­ányait , megakadt. Úgy tervez­ték, hogy az első lendülettel elfog­lalják Quang Trnt, Huét, Kontumot és An Loc-ot. Azt remélték még ehhez, hogy felkelés tör ki mellet­tük és így a 68-as Tet-et nemcsak megismételhetik, hanem meg is valósíthatják annak­­ akkor várt eredményeit. A gyors lerohanásban az volt a fő cél, hogy a monszunok beállta előtt birtokukba vegyék ezeket a fő pontokat, azután az esős év­szak alatt átcsoportosítsák had­­ati erejüket, hogy a monszuni­ szezon végén a további részeket is teljes erővel támadhassák. Mindez nem sikerült. Egymás­után űzik ki őket a félig elfoglalt városokból és az aknazár, vala­mint a bombázások elvágták az utánpótlásukat Talán súlyos a kifejezés, de a valóságot mutatja: Hanoi ámok­­fiatő hadseregét legyőzték a kitű­nő délvietnámiak — Amerika me­rész segítségével. Az, hogy Kína és a Szovjet néni kapott a kardjához, amikor Nixon elrendelte az aknazárat és a bom­bázásokat, arra mutat, hogy vagy volt köztük erre egy előzetes meg­állapodás, vagy ha nem­ is volt, nem akarják kockáztatni Ameriká­val most kialakuló viszonyukat. Pláne, Moszkvában pont akkor folyt a „csiúcs”, amikor az aknák már lezárták az orosz hajók útját sőt egy hajójuk el is süllyedt, de egyetlen szót sem szóltak róla. Kí­na pedig megtiltotta a szovjet ha­jóknak, hogy a kikötőibe fussanak be, ami meglehetősen ellenkezik az elvtársi együttműködés elvé­vel. ■fr E PILLANATBAN TEHÁT Hanoi ott ázik az esőben, utánpót­lás nélkül Mit lehet ilyen helyzet­ben józan ésszel feltételezni? Azt, hogy megérett az idő a „békére”, vagy annak valami grimaszára, ami papíron béke, a valóságban. Délvietnám politikai átvétele — harci győzelem nélkül. Most mindenki azt hiszi, hogy Podgory és Kissinger ennek az ál-békének a feltételeit igyekeznek kidolgozni. Lehet, hogy sikerül va­lamit elérni,, lehet, de nem túlsá­gosan valószínű. Az északvietná­­miak az ámok­futók népei közé tartoznak. Ha a monszun túl el­viselhetetlen már, kést rántanak és „ámok”-ot kiáltozva gyilkolni akarnak. Nem hallgatnak saját jó­tevőikre sem. Ők győzni akarnak, erővel el­foglalni Délvietnámot, nem béké­vel. Egy ilyen béke nyilván vala­miféle koalíciós kormánnyal kez­dődnék — ez a szépség-flastrom a hölgy arcán — utána azután a kisebbségi kommunisták, naiv kö­zömbösök segítségével simán át­vennék az uralmat. Ennek e pil­lanatban Thieu áll az útjában, akit Hanoi mindenáron el akar távolí­tani, Nixon viszont minden áron meg akar tartani. Az én szerény — bár nem cinikus — véleményem szerint a végén fel fogja áldozni, mert neki mindent megér, hogy Vietnámban „béke” legyen, lega­lább papíron, a választások előtt. Azt azonban nem tudom egé­szen elhinni, hogy Kissinger és Podgorai koordinált akcióként vo­nultak a színhelyre és hogy ezt a mini békét meg tudják teremteni. Ehhez még idő kell. Talán Párizs­ban, talán ott sem, talán soha. Nixonnak első kívánsága, hogy a hadifoglyokat hazaengedjék és hogy az amerikai hadsereg „be­csülettel” vonulhasson ki Délviet­­námból. Ha ezt a két feltételt biz­tosítják neki, akkor valószínűleg feladja Thieut, nyitván valami szép papírral, amelyen még Thieu neve szerepel aláíróként Minden attól függ, hogy Hanoi mennyire makacs, mennyire nem látja be, hogy a hadjárata megbu­kott, továbbá, hogy a két kommu­nista nagyhatalom meddig tűri az iíkn­azárat és a bombázást. Ez utóbbi talán a kevésbé nehéz aka­dály, de Hanoi makacssága végze­tes lehet­ ,Ez EGY­­MÁSIK KÉRDŐJEL is kunkorodik az események közé. Éspedig az a hír, hogy Maó nagy­beteg, sőt haldoklik. Először is szögezzük le, hogy ilyen hírrel évente kétszer találkoztunk már vagy öt éven át, de a végén az öreg chain-smoker (napi 50-60 ci­garettát szív el) mindig felbukkant a „halálos ágyáról” és megjelent a nyilvánosság előtt Ez a kérdés azért fontos, mert ez megzavar­hatja Kína nixoni politikáját De ennek két ellenvetés is áll az út­jában. Az egyik, hogy nem hív­ták volna meg Kissingert Peking­­be, ha valami komoly zavar volna. A második, hogy Csou En-laj nyil­ván gondoskodott már régen az utódlás ügyéről és az átmenet nem okoz sem belső, sem külpolitikai zavarokat. Az is a „ibéke” mellett szól, hogy William Porter, a párizsi tár­gyalások főnöke félbeszakította massachusettsi vakációját és Pá­rizsba repült Porter olyanféle em­ber, mint Connally: kemény, nyílt és nem enged a negyvennyolcból. Ugyanakkor Xuan Thuy, Hanoi fő­­megbizottja (felette csak Le Duc Tho, a politbüró tagja áll), szintén úgy nyilatkozott az Agence Fran­ce Presse tudósítójának, hogy rövi­desen Párizsba utazik. Ezek az utazások nem történ­nek hiába és így a jóhiszemű em­ber feltételezheti, hogy valami ké­szül Vietnám körül. -tt MIVEL AZONBAN a világesemények lassan alakul­nak ki, minderre­­ kicsit hosszabb ideig kell várnunk, mint szeret­nénk. Nagyon meglehet, hogy az egész vietnámi „béke” csak a vá­lasztás után kerül a tárgyalóasz­talra. Hanoi megpróbál kivárni, hátha egy „fehér zászlós” elnöke lesz az Egyesült Államoknak, mint McGovern, aki már jó előtte kijelentette az eisenhoweri tételt: elmegy Hanoiba. Ahogy Eeisenho­­wer is elment Koreába és egy az­óta is folytonosan háborúval fe­nyegető tűzszüneten kívül nem in­tézett el semmit, valószínűleg Mc­Govern sem tudna. De­­ nem is jut el oda, kivéve, ha rendes utasszál­lító gépen vesz jegyet magának. Tragédia volna, ha Nixon helyett, aki megmutatta, hogy mer meré­szen cselekedni, egy nyim­nyáta „fehér-lobogós” elnöke lenne Ame­rikának. Igaz, ez belpolitika, de a külpolitikai analízisbe is beleillik, mert ettől függ Amerika további külpolitikája. Egyelőre Nixon biztosította a kölcsönös megértést, ha nem is be­tonszilárd alapba ágyazva, de még­is — érezhetően.­­ Nem hiszem, hogy bármelyik kommunista nagyhatalom fel akar­ná borítani ezt a kölcsönösséget és ezért — valami kis optimizmus maradt­­bennem a vietnámi béke ügyében . . .★ Nem érdekes, hogy amikor a nagyon-nagyok összeülnek, a kis háborúk elvesztik a jelentőségü­ket? Vietnám sem az a fenyegető probléma, mint volt; így, vagy úgy rövidesen megoldódik. Ugyanígy vagyunk a Középkelettel is,­­ahol nyilván Moszkvában megegyeztek abban, hogy egyelőre hadd marad­jon így a helyzet Majd egyszer ... megpróbálják rendezni. Ez való­színűleg a vietnámi háború befeje­zése után történik majd. Addig egyetlen fenyegetés lehet arab részről: az olaj­bojkott De ezt vi­szont nem bírják ki rubelekkel. Eh­hez — dollár kell . . . (bb) Wallacet sikeresen megoperálták Kissinger Japánban — Podgorny Hanoiban — Kennedy hajlandó alelnöki állást vállalni McGovern ticketjén — Peron elhatárolta, hogy indul a választásokon — Echevarria elnök Nixonnál — Irving Cliffordot két és fél évi börtönre ítélték — Németországban letartóztatták az utolsó anarchista vezért is — Wallacet megoperálták, jó eredménnyel MI TÖRTÉNT A HÉTEN? ■ BELGIUM—MAGYARORSZÁG 2:1 Liegében (Belgium) játszott az Európa Kupa 3. helyéért a magyar és a belga csapat. Belgium csapata jó játékkal 2:1 arányban győzött. A gó­lokat Lambert van Himst, iletve büntetőből Szűcs rúgták. NYUGAT-NÉMETORSZÁG—SZOVJETUNIÓ 8:0 Brüsszelben játszották az EB döntőt Nyugat- Németország és Szovjetunió labdarúgó váloga­tottjai. A német csapat nagy fölényben játszott és 3:0 arányban győzött. Gert Müller két gólt rúgott, míg Herbert Wimmer egyet. Az 55.000 főnyi közönség lelkesen ünnepelte a német já­tékosokat. JÚNIUS 12. — Az USA légierő 25 mérföldre Kína határától hadianyaggal megtöltött vasúti kocsikat bombázott. An Loc-nál teljesen kiverték a kommu­nistákat. ■ John Lavelle repülőtábornokot elmozdították és nyugdíjazták, mert nem engedélyezett támadásokat intézett Észak Vietnám ellen. ■ Kissinger megígérte a japánoknak ,hogy nem lesz több „Nixon shook”. Egyáltalán biztosította a japá­nokat arról, hogy ázsiai súlypontjuk továbbra is Ja­pán marad. JÚNIUS 13. — Egy amerikai repülőgépen Kanada területén bombarobbanás történt, amelynek követ-­­keztében négy utas megsebesült, de azért a pilóta biztonsággal leszállt a detroiti repülőtérre. ■ Rapid City­ben tovább kutatnak az árvíz halott­jai után. ■ Richard Kleindienstet feleskették az USA igaz­­ságügyminiszterének. ■ Kanadában a munkanélküliek száma a múlt májukhoz képest 9,000-rel emelkedett. ■ Hanoi és Washington egyaránt úgy nyilatkoz­tak, hogy a párizsi tanácskozások hamarosan újra kezdődnek. ■ Anglia 550 főnyi extra csapatot küldött Ulster­­be. s Allende chilei elnök kabinetje lemondott. A krízis Allende balkezes közgazdasági politikája miatt tört ki. JÚNIUS 14. — Nixon elnök kérte a Kongresszust, hogy mielőbb fogadja el a moszkvai egyezményt, mert egy második SALT konferenciát igyekeznek in­­­dítani október hónapban. ■ Az első harc Izrael és Egyiptom között a 22 hó­napos fegyverszüneti idő alatt most folyt le a Föld­közi tenger fölött. Az izraeliak két MIG-21-est lelőt­tek.­­ Az első kanadaiak által épített rakétát rövidesen kipróbálják az Egyesült Államokban. A rakéta része lesz az USA sky-lab kísérletének. ■ Különböző, ellenőrizhetetlen hírek szerint Mao Ce-tung súlyosan beteg, sőt a hírek szerint haldok­lik. • ■ Izrael tagadja, hogy a Földközi tengeri légi csa­tában az egyiptomiak is lelőtték két gépét.­­ A volt windsori herceg egész hagyatéka az öz­vegyé lett ■ A légi vállalatok csatlakoztak a pilótákhoz a légi kalózok súlyos elítélésének kívánságához, amelyet a pilóták az ENSZ biztonsági tanácsához intéztek. JÚNIUS 15. — A rendőrség megállapította, hogy amióta Ontarioban az alkoholivás korhatárát 21 év­ről 18-ra leszállították, jelentősen megnövekedett a részegség miatti autóbalesetek száma. ■ Edward Kennedy szenátor kijelentette, hogy haj­landó az alelnökséget is elvállalni McGovern tiketjén, ha ezzel le tudják győzni Richard Nixont . Bangladesh százötven pakisztáni hadifoglyot bí­róság elé állít. I USA harci bombázók rekord 340 támadást intéz­tek északi vörös gyáraik és hidak ellen. ■ Henry Kissinger rövidesen Pekingbe utazik, a két ország állandó érintkezésének biztosítására- Bea­vatott körök szerint a vietnámi háború lesz a főtéma. ■ Podgory, a Szovjet elnöke Hanoiba utazott. Itt is a béke kérdése lesz a tárgyalások alapja. ■ A kanadai dollár emelkedett. Jelenleg 102,60 USA dollár. ■ Az Egyesült Államok beszüntette Hanoi bombá­zását, ameddig Podgory szovjet elnök ott tartózko­dik.­­ Peron hivatalosan bejelentette, hogy fellép elnök­jelöltként a legközelebbi argentin választásokon. Pe­ron jelenleg 76 éves. JÚNIUS 16. — Az NN főtitkára Kurt Waldheim szombaton összeül tárgyalni a pilótákkal, hogy meg­beszéljék a hétfői egy napos általános sztrájkot a légi­­kalózkodás megszüntetésére. A légitársaságoknak hivatalosan még nincs tudomásuk a sztrájkról, így előjegyzéseket továbbra is elfogadnak. ■ Jeremy Jacob az Emprise Corp elnöke tagadta, hogy bármilyen köze is lenne a Maffiához, amint azt bátyja Max a Képviselőház Bűnügyi Bizottsága előtt vallotta. ■ A jakartai szovjet követség a hatóság segítségét kérte egy eltűnt szovjet diplomata felkutatására. A 33 éves diplomata fontos iratokkal együtt eltűnt. I Nixon elnök kérte a Kongresszust, járuljon hoz­zá a honvédelmi költségvetés emeléséhez. ■ Egy vietnámi polgári repülőgép lezuhant. A repü­lő és mind a 82 utasa életét vesztette. Az ügy­ben meg­indult a hivatalos nyomozás. ■ Olaszországban egy napig sztrájkoltak az orvo­sok. Mintegy 55 millió ember volt orvosi segítség nélkül. Az orvosok szerint azért sztrájkoltak, mert túl vannak hajszolva és kevés a fizetésük. ■ Az olasz kormányválság megoldása súlyos nehéz­ségbe ütközik a kisebbségi pártok ellenvéleménye mi­att. A jelek arra mutatnak, hogy a Szocialista párt jobb szárnya kerül uralomra a Keresztény Demokrat­­tákkal koalícióra lépve. JÚNIUS 16. — Az északvietnámiak vandál offen­­zívája miatt eddig mintegy 80 ezer civil polgári áldo­­dozata van a kíméletlen aknázásnak és ágyúzásnak. ■ Az amerikaiak a közös közeli űr­vállalkozások mellett, amit rövidesen végre alkarnak hajtani, már közös Venus-Mars próbákat is terveznek. Meg kell tanítani az oroszokat az űrrepülésre? ■ Az argentin anarchisták elrabolták az ottani Fiat­gyár előmunkását, akit rabszolga-hajcsárnak nevez­nek. Mint ismeretes, nemrég elrabolták a­ Fiat ottani főnökét is, akit később meggyilkoltak. ■ Egy újabb arrogáns liberális javaslat van a szená­tus előtt- helyezzék haditörvényszék elé Lavelle re­­pülőtábornokot, mert állítólag felhatalmazás nélkül indított repülőtámadásokat az ellenség ellen. A kor­szakalkotó javaslat szerzői Proxmire szenátor, a had­sereg-ellenes szenátorok vezetője. ■ Echevarria mexicói elnök, aki két napi látogatá­son volt az USÁ-ban, nemcsak privátim, hanem a Kongresszus egyesült ülése előtt is erősen bírálta az Egyesült Államokat A diplomáciai szokásoktól való eltérés nagy feltűnést keltett Végülis megállapodtak abban, hogy a Colorado folyó sótartalmát csökkenti az (Folytatás a 2. oldalon) Juan Peron Kleindienst Mao Ce­tturg Gen. John Lavelle Nikolai Podgorny Henry Kissinger

Next