Chicago És Környéke, 1973 (68. évfolyam, 36-50. szám)

1973-09-08 / 36. szám

A­J MOLNÁR 1­72 59 PENNINGTON NSKV 8RM­S//ICK NJ 03901 "CHI CAT*O ANDYICINIT Y" HUNGARIAN NEWSPAPER VOL. 68 — ÉVF. 68 Editor and Publisher - szerkesztő és kiadó Dr. JULIUS HOYANY SZEPTEMBER 8. 1973. ISSUE NO. 36. Líbia olajkisajátításai katonai beavatkozást vonhatnak maguk után Drákói szigorúsági­ törvény New York államban a kábítószerek büntetésére — Megmentették az elsüllyedt mini­­száb legénységét — A kanadai parliament visszarendelte a sztrájkoló vasutasokat — Abbie Hoffman gippie­­vezért kokain-eladáson érték — Egyiptom és Líbia újból egyesültek, de a végrehajtást megint elhalasztot­ták — A franciák betiltották az obszcén Krisztus-film forgatását — A Harris Poll szerint 62 % nem akar többé hallani a Watergate-ügyről — India és Pakisztán kicserélik hadifoglyaikat — Közel 600 halálos áldozat a mexikói földrengésnél — A stockholmi bankrablók sértetlenül feladták túszaikat AZ EJTŐERNYŐ NEM nyílt ki, így az „Európai Biztonsági és Együttműködési Konferen­cia” (EBEK) összetörve hever a földön és nagy kérdés, hogy fel lehet-e még támasztani. Na­gyon magas frázisokból ugrot­tak­ le vele az oroszok, de a jú­lius 3-i megnyitástól kezdve a július 7-i bezárásig — a szovjet gyarmatbirodalmának lakásai­tól eltekintve — mindenki mást akart, mint amit Gromikó első szónokként kifejtett. 35 RÉSZTVEVŐ közül csupán 7-en — tehát a Szovjet és gyarmatai — helye­selték a Gromikó-expozét, a töb­bi 28 pont az ellenkezőjét kí­vánta. Persze, gyönyörű volt Gromikó minden ígérete, de a sorok mögött könnyű volt felfe­dezni a szovjet hódítás könyör­telenségét: ,,A határok és a korábbi két- vagy többoldalú szerződések változhatatlanok”. Ez, bizony, a Brezsnyev-dokt­­rina brutális megismétlése volt. Utána, a sajtóértekezleten az AP megkérdezte Vsedolov Szo­­finszky orosz sajtó­attasét: úgy értette ezt Gromikó, hogy a csehszlovákiai invázió többet nem fordulhat elő? Vsedolov felháborodottan válaszolta: In­vázió? Szó sem volt invázió­ról! A csehszlovák kormány kér­te a bevonulást a fasizmus letörésére. — Melyik kormány? Akkor még Dubcsek volt a mi­niszterelnök! A szépnevű Vsedo­­lov erre gyorsan összepakolt és elviharzott — mert az angolok­nak volt szükségük a teremre. Egy szó sem volt igaz — eb­ből sem. Az EBEÉ elvi és gyakorlati paralízise ellenére még van az oroszoknak egy kis nagyon nehezen kitárgyalható remé­nyük. Szeptember 18-án, Génf­ben összeülnek a munkabizott­ságok, hogy a rengeteg ellen­tétes kérdést elővegyék. KÖZBEN KÉT DOLOG is közbeékelődött. Az egyik a kínai pártkongresszus, amely az egész európai „békülésre” sötét árnyékot vetett (Albánia nem is vett részt az EBEÉ-en). Csou, úgy látszik, elég hosszú küzdelmet folytatott, hogy likvidálja a Lin Piao-frakciót, bár 800 millió ember közt nyil­ván mindig akadnak radiká­lisok (USA-ellenesek) és orosz­barátok. De Wang harmadik pozíciója a Politbüro prezídiu­­mában (ami a kollektív vezetést látja el), megnyugtató. Fiatal, 30-35 év közötti, kétméteres óri­ás, a tanultsága nem akadé­mikus, hanem gyakorlati, meg­nyerő ember, aki a tömegekre is tud hatni. Ennél többet nem tudunk még róla, de majd le­hámozzák a nyugati újságírók az egyéniségét szükségszerűen védő burkolatot. Talán az a legfontosabb, hogy utálja a Szovjetet. Kína már eddig is kinyújtotta csápjait Európa és Közép-Kelet felé, hogy megakadályozza az orosz előnyomulást. Ezentúl ez még fontosabb lesz neki, mert a Szovjet „műtéti atomtáma­dása” több a diplomáciai plety­kánál. Szaharov és Szolzenyicin komor figyelmeztetése, hogy Európa ne higgjen az oroszok­nak, sokkal nagyobb jelentősé­gű, mint első percben látszott. Európát az intellektueljei pu­hították a Szovjet mellé („meg­szűnt a hidegháború, le kell szerelni!”) és így ennek a két kiemelkedően nagy intellek­­tuelnek a figyelmeztetése, a hozzáfűződő drámai körül­ményekkel együtt, minden „társutas” filozófiánál erősebb. ÉS VÉGÜL de nem utolsósorban, itt van a Brandt-féle Ostpolitik csődje. Ez olyan váratlanul jött, hogy még a megelőző jelek sem utal­tak rá. A Szovjet­ birodalomban két élesen megkülönböztethető ér­dek uralkodik. A No.l. a Szov­jet érdeke, s e mögött nagyon messzire következik a gyarma­tok érdeke. Először a Szovjet akarja learatni a Nyugat gaz­dasági előnyeit, addig a csatló­sok várnak. A Szovjet leghű­ségesebb szövetségesét, Kelet- Németországot bízták meg ezzel a feladattal. Nyugat-Ber-­­­it mindenáron el akarják sza­­b*.. .n­ Somitól, hogy , 13 Német­országot” létesítsenek. Ezért a legkörmönfontabb módon visszacsavarják a berlini 4­ ha­­talmi szerződést egy steril közigazgatási megállapodássá, amit Brandt (eddig) nem foga­dott el. „Csak a népre” szólt a megállapodás — mondják a bolsevikiek — de intézmények­re nem, így részvénytársasá­gokra sem, mert azok jogi sze­mélyek, nem a nép. Ez visont kiszorítaná Nyugat-Berlint a keleti gyarmatokból, mert komoly üzletet nem Johann Schmidt-tel lehet kötni, hanem vállalatokkal. Ezért szakadtak meg a Csehszlovákiával és Ma­gyarországgal kezdett tár­gyalások. Hogy mi lesz? Vagy meghát­rál Brandt és akkor beszívja a szovjet vákum, vagy­­ nem. De ehhez az egész Nyugat se­gítségére, erkölcsi erejére lenne szükség. SAJNOS, EURÓPA még sohasem volt ennyire szétparcellázva. Főleg Fran­ciaország és Nyugat-Német­­ország állnak szemben egymás­sal. Jacques Chiriac francia mezőgazdasági miniszter leg­utóbb azt mondta, hogy attól fél, Bonn inkább a keleti bé­két kívánja, mint a nyugati egységet. A baj az, hogy Chiriac Pompidounak egyik legbi­­­zalmasabb embere. Brandt azt válaszolta, hogy ez nem igaz. Bonn nem akar semleges lenni és nem is engedheti meg magának, hogy ott hagyja a közös piacot. Mi lesz? Ki tudja? Az ember fél Brandtól, mert az Ostpo­­litik­ot élete főművének tartja, így ragaszkodni fog hozzá. Kis­singer tárgyalási készsége — talán! — helyrebillentheti az egyensúlyt. Igaz, hogy az „új” Atlanti Egyezség gondolatát azonnal elvetették a franciák, de most már talán rájöttek ar­ra, hogy Nyugat-Európának új, szorosabb katonai, diplo­máciai és gazdasági szerkezet­re van szüksége. Enélkül Párizs elszigetelődik és mit csinál egyedül ebben a zűrza­varban? Kissinger szeptember 10-11-i útja Kopenhágába fordulópontot jelenthet ugyan, de a franciák nagyon maka­csok. . . ILYEN KÖRÜLMÉNYEK között egyre döntőbb Kína szembenállása a Szovjettel. Amíg a hétente roskadozik, a Szovjet nem tudja átszállí­tani Szibériába európai hadere­jének nagyobb részét. Ezért na­gyon fontos a kopenhágai érte­kezlet. Ha ott sikerül — leg­alábbis kemény kifejezésekkel — valami ellen­ hetente körvo­nalait kialakítani, a Szovjet nem mer mozdulni. Most kell megértenünk igazán, hogy mennyire korszak­­alkotó volt Nixon—Kissinger pekingi útja! Ez állította meg a Szovjetet Nyugat felé. Nem véglegesen, mert az orosz genetikai erők tovább­működnek. De egyszer, valahol, vala­ki megállítja ezt a lendületet. Elsősorban: a Nyugatnak nem szabad segíteni a Szovje­tet technológiai és gazdasági téren. Másodsorban ki kell vár­ni Kína végleges felépülését a hosszú forradalmak káoszából! Tíz év? Több? Történelmi perspektívában ilyen kis perió­dusok nem számítanak. Amerika pedig — beleértve a „Harvard-intellektueleket” is — hallgassa meg Szaharov figyelmeztetését. Azt remél­jük, hogy Kissinger antennája azonnal felvette a komoly üzenetet. (bb) Wang Kína harmadik embere MI TÖRTÉNT A HÉTEN? AZ NB I harmadik fordulójának eredményei: Honvéd — Pécs 3:0 Ferencváros — Vasas 2:1 Újpest — Csepel 2:1 MTK — Zalaegerszeg 0:0 Dorog — Egyetértés 1:1 Haladás — Rába ETO 1:1 Tatabánya — Salgótarján 1:1 Szeol — Videoton 3:1 AUGUSZTUS 27. HÉTFŐ — A NASA öt éven belül robot­gépekkel megvizsgálja a belső öt bolygót. • Kambodzsában a különféle kommunista cso­portok egymás ellen harcolnak. • A Harris­poll szerint a közvélemény 62 %-a nem akar többet hallani a Watergate-ügyről. Egyetért Nixonnal, hogy a Szenátusnak botrá-Eper kiterítve fekszik a földön nyolc helyett a legfontosabb problémáinkkal kell foglalkoznia. Mike Mansfield szerint leghelye­sebb volna a TV-közvetítések beszüntetése. AUGUSZTUS 28. KEDD — A kanadai par­lamentet rendkívüli ülésre hívták össze, hogy a vasúti sztrájkot megszüntesse. • India és Pakisztán kölcsönösen kicserélik hadifoglyaikat és nemzeti kisebbségeiket. • 200 halott és 2000 sebesült a nagy mexikói földrengésnél. • Philip Berrigan róm. kath. lelkész „fele­ségét”, Elizabeth McAlister volt apácát egy áruházban lopás közben elfogták. • Szaharov orosz tudós után most Szolzsenyi­­cin is csatlakozott a szabadságkérők csoport­jához. Bejelentette, hogy ha hirtelen meghal, a KGB gyilkolta meg. AUGUSZTUS 29. SZERDA — Abbie Hoffman, a chicagói hetek egyik vezére börtönbe ke­rült, mert kokaint próbált eladni titkos rendő­röknek. • A mexikói földrengés halálos áldozatainak száma 575-re emelkedett. • A Stockholmban négy túszt fenyegető két bankrabló végülis megadta magát. A túszok­nak nem történt semmi bajuk. • Allende újabb kormányt nevezett ki, amely­nek éppen olyan kevés sikert jósolnak, mint az eddigieknek. • Angliában tömegével adnak fel a postán robbanó leveleket. • Anne hercegnő Kievbe utazott, hogy az ot­tani lovas­versenyen megvédje bajnokságát. • Dr. Tkach, Nixon elnök személyi orvosa megnősült. • A francia hatóságok betiltották a felhábo­rító obszcén dán film forgatását Krisztus „szex-életéről”. AUGUSZTUS 30. CSÜTÖRTÖK — László Eper 34 éves torontói rovottmúltát agyonlőtték a rendőrök, amikor revolverharcba kezdett velük. • A két emberrel elsülyedt mini-sub megmen­tésére számos hajó igyekszik Írország part­jai felé. • John Sirica bíró, akit azért neveztek ki jelenlegi állásába, mert republikánus, kötelez­te Nixon elnököt, hogy a hangszalagokat adja át neki. A Fehér Ház azonban azonnal vissza­utasította a bírói végzést. • Megint megerősítették az elhatározásukat, hogy egyesítik országukat, de Szadat csak las­san akar előrehaladni, míg Kadhafi már holnap szeretné az egyesülést. • Agnew lánya, Susan, aki a Hope kórház­hajón teljesített szolgálatot, hazautazott, mert állítólag életét fenyegették. A brazil kormány tagadja ezt. • Abbie Hoffmant, akit kokain-ügyben letar­tóztattak, több mint 200 ezer dollár biztosíték ellenében hajlandók csak szabadlábra helyezni. AUGUSZTUS 31. PÉNTEK — Albert Camp­bell, Metro Toronto megelőző főpolgármestere tegnap hosszú betegség után meghalt. • Nápolyban kolera­járvány dühöng. Az egész­ségügyi hatóságok széleskörű oltásokat rendel­tek el. Eddig 14 halott van. Maria Margarita Moran 19 éves philippin szépség lett Athénben Miss Universe 1973. SZEPTEMBER 1. SZOMBAT — A kanadai parliament elfogadta a vasutasok munkába való visszarendeléséről szóló javaslatot, de a munká­sok egy része nem akar engedelmeskedni. • Az elsülyedt mini-subot mentőhajók felhozták a tenger mélyéből. A két tagból álló legény­ség egészséges. • Kopenhágában egy hoteltűzben legalább 27 vendég égett el. Gyújtogatás történt. A gyanú­sítottat elfogták. • 1972-ben 478 gyilkosság történt Kanadában. A megelőző évihez képest ez 8 % emelkedést mutat. • New York államban életbe lépett a legkemé­nyebb kábítószer-elleni törvény, amit az Egye­sült Államokban valaha is hoztak. Első eset­ben is kötelező börtön jár érte és a bírónak nincs joga leszállítani a büntetést. SZEPTEMBER 2. VASÁRNAP — A nápolyi kolerajárványt, amely most már Barira is át­terjedt, egy tengeri növény okozta, amelyet a lakosság megevett. • Indiana állam fegyházában nagy lázadás van folyamatban. • Líbia elhatározta minden amerikai olajvál­lalat kisajátítását, de a pénzügyi megoldásról egyelőre nincs szó. Amerikát azzal gyanúsít­ják radikális arab körök, hogy katonailag akar beavatkozni saját vállalatainak biztosítására. Washingtonban cáfolják ezt a szándékot. Ide küld az USA kutató bolygókat

Next