Chicago és Környéke, 1978 (73. évfolyam, 1-52. szám)
1978-01-07 / 1. szám
IR LOUIS SZAIRHARY 2219 N LINCOLN AVE CHICAGO IL 60614 CHICAGOkKÖBNYÉKE CHICAGOaNDYICINITY" HUNGARIAN NEWSPAPER VOL. 73 ÉVF. 73 Miért nem merik letörni az oroszok a gazdasági dubcsekizmust Magyarországon? A Szolzsenyicin-i bacilusok beszivárogtak a Szovjet birodalom eresztékeibe Újabb per indult a Szentkorona kiadatásának megakadályozására Frey András írja az ENSz székhelyéről . A múlt évre visszatekintve — hogy mi jó és mi rossz volt benne — egymásnak ellentmondó dolgokat látunk. A nemzetközi események túlnyomó része Moszkva céltudatosságáról, sokhelyütt az oroszok akaratának az érvényesüléséről tanúskodik. Ezzel pedig a Nyugat tétovasága áll szemben. És mégis, ha megvonjuk az egész év mérlegét, a Szovjetunió nemzetközi pozíciója ma határozottan rosszabb, mint volt 1977 elején. Az oroszok a maguk portáján minden szempontból gyengültek. Szolzsenyicin könyvei nemcsak Nyugaton, főleg Franciaországban rendítették meg sok baloldali intelektuelben, gyakran hithű kommunistákban is a reményt, hogy a bolsevista diktatúra idővel jóra vezethet. E nyugati kétkedőknek a gondolatai, aggályai kihatnak a keleteurópai csatlósokra, Oroszország műveltebb rétegeihez is eljutottak, főleg a Szovjetunió nemzetiségeinek íróira gyakoroltak bátorító hatást. Erre mondta egy Moszkvában állomásozó francia diplomata, hogy a „szolzsenyicini szabadság bacilusok” kezdenek beszivárogni a szovjetbirodalom eresztékeibe, más közt az a különbség, hogy míg Dubcsek politikai mozgásszabadságot akart szerezni Csehszlovákiának, a magyar dubcsekizmusnak nem politikai, főleg nem külpolitikai céljai vannak hanem kizárólag gazdasági területre szorítkozik. Ennek a gazdasági dubcsekizmusnak az a lényege, hogy a gazdaságpolitika irányítói a termelési gépezetben, elsősorban az iparban elhomályosítják azt ami a marxizmus veleje (vagyis a központisítást). És azt erősítik, ami a marxista tanok lényegével szöges ellentétben áll (a jobb és több munka jutalmazását). Az a puszta tény, hogy Moszkva eltűri, hogy ezek a nem-marxista gondolati elemek benyomuljanak a gazdasági rendszerbe Magyarországon, ékesszólóan mutatja, hogy az oroszok nem merik lenyomni a magyarok életnívóját. És világos, hogy nem emberbaráti aggódás hanem politikai félelem tartja viszsza őket a magyar dubcsekizmus betiltásától. Politikai dinamit Ez az orosz óvatosság annál figyelemreméltóbb, mert nemcsak a szabadság ragadós, hanem az erőszak enyhülésével járó lazulás is. Ha tehát az oroszok nem merik leállítani a Magyarországon bevezetett ,,új gazdasági mechanizmust”, akkor nem olyan erősek, mint amilyennek kívülről hiszik őket. Pedig minden okuk megvolna ennek, a letörésére. A magyar kísérlet ugyanis keveréke a szocialista tervgazdálkodásnak s egy legalábbis kissé szabad piaci gazdálkodásnak. Ez a két dolog annyira ellentmond egymásnak, hogy ez az egyiknek előbb-utóbb ki kell szorítania a másikat. Tehát vagy átterjed a politikára is és akkor jobban, mint a dinamit , vagy megmarad gazdasági területen, s akkor szétmállasztja a kommunizmust. A Szovjetunió belső gyengülése De anyagi bajok is vannak. Magában a Szovjetunióban annyira romlottak a gazdasági állapotok, hogy két héttel ezelőtt a legfelső Szovjetben a tervhivatal főnöke nyíltan panaszkodott, tőle tudjuk, hogy egész ipari termelésük lelassult. Ez a munkakedvnek, a mérnökök és munkások úgynevezett „termelékenységének” a romlására vezethet vissza, ami múlhatatlanul maga után vonja az életszínvonal romlását. Keleteurópában sem sokkal jobb a helyzet. Keletnémetországban nyilvánosan is mernek már tiltakozni az emberek, néhány írónak is megjött a szava. Ez annál nagyobb hősiesség, mert tudják, hogy a legjobb esetben kiutasítják őket, legtöbbjüket egyszerűen lecsukják. Mi a gazdasági dubcsekizmus? Magyarországon pedig a tavalyi megtorpanás után megint erősödik az az irányzat amit gazdasági dubcsekizmusnak nevezhetünk el. A szlovák-cseh és a magyar dubcsekizEz a magyarázata annak, hogy nincs, — nem is lehet — belső egyensúly olyan diktatúrás rezsimben, mely a szocialista merevséget nemszocialista mozgásszabadsággal akarja összevegyíteni. A gazdasági dubcsekizmus pedig annál könnyebben ragadhat át a magyarokról a lengyelekre, mert a termőföld túlnyomó része Lengyelországban a parasztság tulajdonában van. Ott tehát még jobb talaja van a nem-marxista gazdálkodásnak, mint Magyarországon. Ez pedig, mármint a gazdasági dubcsekizmus lassan bár, de kikerülhetetlenül sodorja Kelet-Európát a kommunista rendszer átalakítása felé. Nyugat-Európa, Afrika, Kelet-Ázsia Külpolitikailag sem hozott az oroszoknak sok jót az elmúlt esztendő. 1977 nyarán nekiindult japán—kínai közeledés következtében a szovjet politikai súlya ma alig érezhető Kelet- Ázsiában. Afrikában is alighanem rossz lóra tett a szovjet kormány amikor Szomáliaföld helyett Abesszíniára vitte át az orosz politika közép-afrikai súlypontját. A Moszkvától pártfogolt Abesszin rezsim bukása egész Afrikában ártana az oroszok tekintélyének. Ugyanakkor Európában két kudarc nyeste meg a szarvaikat. Jugoszláviában az, hogy a szlovén, horvát, szerb és más nemzetiségű tábornokok még kevésbbé bírnák el az oroszokat mint egymást. És hogy ennek következtében Tito halála után a Szovjetunió valószínűleg nem tudná háború nélkül tenni rá a kezét Jugoszláviára. A másik orosz sikertelenség Franciaországban következett be azzal, hogy a baloldali népfrontot alkotó szocialisták és kommunisták összerúgták a patkót, úgyhogy a most márciusban megtartandó választásokon a moszkoviták valószínűleg nem tudnak befurakodni a kormányba. A legnagyobb vereség azonban ami a Szovjetuniót érheti, a Közép- Keleten esedékes. Ott az a veszély fenyegeti Moszkvát, hogy az arabok és izraeliek nem az oroszok, hanem az amerikaiak segítségével indulnak el a kiegyezés felé vezető úton. Szadat kilövi Brezsnyevet a döntőbírói székből Ebben az esetbena katonailag jelentéktelen Algírral, Líbiával A Szentkorona ügyében újabb — valóban botrányos — fejleményekre került sor. Mint már jelentettük, a washingtoni járásbíróság elutasította azt a pénz híján nem szakértőktől elkészített beadványt amely azon a címen kérte a Korona kiadásának legalábbis egyelőre való letiltását, hogy az az Egyesült Államok tulajdonának tekinthető. A nagyműveltségű Stephen Koczak magyar származású nyugalmazott amerikai diplomata tanácsára az utolsó pillanatban egy órával a tárgyalás megnyitása előtt — még megtoldották a keresetet azzal az argumentummal, hogy a Koronát nemzetközi megállapodás alapján adnák át és hogy az amerikai alkotmány értelmében nemzetközi megállapodás csak akkor érvényes és csupán abban az esetben hajtható végre ha ahhoz a szenátus jelenlévő tagjainak legalább a kétharmad része hozzájárult. Ezt a kiegészítő érvet azonban a járásbíró nem vette figyelembe mert az idő rövidsége miatt elolvasni is alig tudta. A bíró a beadványnak csak az első részével foglalkozott, s azt (december 16-án) elutasította. A fellebbezésnek sem a Fellebbviteli Bíróság sem a Legfelső Törvényszék nem adott helyt. • Amíg a fellebbezés folyamatban volt, a kormánynak egy lépést sem lett volna szabad tennie ebben az ügyben. Ennek ellenére — egész nyilvánvalóan Carter tudtával — a külügyi hivatal utasítására Kaiser budapesti amerikai nagykövet december 13- án — azután, hogy a járásbíróság az ügyet december 5-én tárgyalásra tűzte ki és azelőtt, hogy az ügyet december 16-án és Irakkal szemben) minden fontos arab állam elfordulna Moszkvától. És ez nagy csapást mérne a Szovjetunió világpolitikai pozíciójára. A Középkelet katonai, gazdasági és politikai jelentősége nemcsak Folytatás a 3. oldalon letárgyalhatta volna— az amerikai alkotmánynak és a belőle folyó jogszokásnakmegsértésével megállapodott Paja külügyminiszterrel abban, hogy a Koronát január 6-án Budapesten átadják. Ezek után történt hogy Dole szenátor, a volt alelnök-jelölt, szőkébb hazájában Kansas államban pert indított Jimmy Carter ellen és arra kérte a szövetségi járásbíróságot, hogy függessze fel a Korona kiadását addigi amig az elnök nem adott módot a szenátusnak hogy az erre vonatkozó nemzetközi egyezménynek a kérdésében határozzon. • A Korona kiadására vonatkozó december 13-i megállapodás két oknál fogva jelenti egy amerikai nemzetközi szerződés (az Egyesült Államoktól is aláírt magyar békeszerződés) módosítását. Először azért, mert a békeszerződés nem intézkedik, egy szót sem szól a Koronáról. Másodszor pedig, mert az akkori magyar külügyminiszter azért tartózkodott a Korona megemlítésétől, hogy a békeszerződést ne lehessen a Korona kikérésére felhasználni. • A külügyi hivatal és az igazságügyi minisztérium képviselőivel való tanácskozás alapján a kansasi járásbíróság január 3-ára tűzte ki az ügy tárgyalását. A bíró későbbre akarta halasztani a felek (úgymint Dole szenátor, másrészt pedig a Fehér Ház, a külügyi hivatal és az igazságügyi minisztérium tanúinak a meghallgatását, valamint a szakértők eskü alatt tett nyilatkozatainak és vallomásainak mérlegelését. És csak a kormány képviselőinek nyomatékos kérésére egyezett bele abba, hogy a tárgyalásra már január 3-án sor kerüljön. Ezzel a bíróság nagy engedményt tett a kormánynak, mert még a január 3-i dátum is túl korai lett volna mégpedig a következő okokból: A közbeeső karácsonyi ünnepek, Szilvesztereste, Újév s az ezzel kapcsolatos szabadságok és utazások miatt a tanukat és szakértőket nehéz, gyakran éppenséggel lehetetlen elérni. És ha megtalálnak is valakit kevés embernek van ilyenkor ideje arra, hogy szóbeli, vagy írásbeli vallomására felkészüljön, feljegyzéseit s az ezekre vonatkozó jogi irodalmat áttanulmányozza, mindezt megfogalmazza, letisztázza, aláírását közjegyzővel hitelesíttesse és a mai átkozott postai viszonyok között vallomását Kansas városába napokon belül el is juttassa, hogy azt az ügyvédek feldolgozhassák és idejében benyújthassák, hogy a bírónak is legyen elég ideje az anyag megemésztéséhez és ellenőrzéséhez.• Ezért már a január 3-i határidő is akadályversenyt gördített Dole szenátor és barátai, az ügyvédek és amerikai magyar szakértők elé. Ezeket az akadályokat még jobban növelte az amerikai kormány újabb beavatkozása amit nehéz másnak, mint rosszhiszemű manővernek minősíteni. Az történt, hogy a Fehér Ház, a külügyi hivatal és az igazságügyi minisztérium vezetői telefonon formális ostromot intéztek a Kansas City-beli bíró ellen és hír szerint valósággal követelték, hogy a tárgyalás napját január 3-ról tegyék át előbbre, december 30-ára. Azzal érveltek, hogy a bíró az Egyesült Államok külpolitikai érdekeinek lenne az ártalmára ha a tárgyalásig eltelő időt nem rövidítené meg. Az idő megkurtításának a valóságban persze az a célja, hogy a felperes Dole szenátor ügyvédjeinek, tanúinak, szakértőinek még kevesebb ideje legyen a peranyag előkészítésére. • Mindez flagráns példája az alkotmány megsértésének, mert a kormány szellemi és lelki terrort alkalmazott egy bíróval szemben akinek pedig az alkotmány szerint teljes függetlenséggel kellene rendelkeznie a végrehajtó hatalommal tehát az elnöki hivatallal szemben. • A Jimmy Carter ellen beadott keresetnek hasznára volna ha be lehetne bizonyítani, hogy a háború után a nemkommunista miniszterek valóban akadályokat akartak gördíteni a Szentkorona kikérése elé. A második világháború után békekonferencia tulajdonképpen nem volt, mert a magyar küldöttséggel alig álltak szóba. A magyar békedelegáció főtitkára — Kertész István, aki a Nagy Ferencet követő Dinnyés-kormányban külügyminiszter volt és később Amerikában egyetemi tanár lett — tanúsítani tudja, hogy amikor a békeértekezlet magyar anyagát feldolgozták, említés sem esett a Koronáról. E sorok írója is tanú arra, hogy 1946 augusztusában Gyöngyösi János külügyminiszter négyszemközt nyíltan beszélt róla, hogy azért akarta a magyar békeszerződésben a Korona kérdését említetlenül hagyni, hogy „amíg Magyarországon idegen katonai kötelékek tartózkodnak, a kommunista miniszterek ne kényszeríthessék a kormányt arra, hogy Washingtontól a Korona hazaszállítását kérje”. A külügyminiszter helyettese, Velics Kijvet késmeghatalmazott miniszter is kijelentette e tanúnak, hogy a külügyminiszter a Korona kérdését nem akarja be-vonni a békeszerződésbe bár ő — mármint Velics — nem beszélt a tanú előtt arról, hogy a külügyminisztert ebben a törekvésében milyen cél vezeti. • Egyes washingtoni szakértők szerint ilyen és ehhez hasonló tanúvallomások alátámaszthatnák a bíró szemében azt az érvet, hogy az akkori magyar kormány más, nem-kommunista tagjai is a Koronának Magyarországtól való távoltartására törekedtek. És hogy a békeszerződés mögött föltehetően meghúzódó magyar szándékok, legalábbis az oroszoktól lelkileg független miniszterek, mindenesetre az akkori külügyminiszter részéről ellenkeztek azzal a mostani felfogással amely szerint a békeszerződést úgy lehetne értelmezni mintha annak szövege kedvezne a Szentkorona kiadatásának. (New York) FREY ANDRÁS Az alkotmány megsértése árán is ki akarják adni a Szentkoronát A madarak már fészket raknak a közelkeleti tankok ágyúcsöveiben. Reméljük nem kell soha többet új helyet keresniük. . . MI TÖRTÉNT A HÉTEN • Az Egyesült Államok megbeszélte a Vatikánnal Szent István koronájának kiadatását, mielőtt a hírt köztudomásra hozták volna — jelenti a New York Times. A Pápa és Kádár 1977 júniusi találkozójukon megtárgyalták a korona kiadatásának ügyét és a vatikáni diplomaták szerint a Pápa nem tett semmi ellenvetést a Korona hazaküldése ellen. • Az angliai tűzoltó-sztrájk kezdete óta (nov.14) 127 ember halt meg tűzbalesetekben. A legutóbbi két áldozat egy 5 és egy 7 éves kisgyerek volt. A tűzoltók tovább sztrájkolnak. • Szomália lelőtt hat etiópiai vadászrepülőgépet. A vadászgépek szovjet MIG-21-esek, pilótái etiópiaiak voltak. • A karácsonyi Sadat—Begin találkozó után Sadat kijelentette, hogy Izrael felajánlotta az 1967 háború alatt megszállt Sínai terület visszaadását Egyiptomnak. Sadat élesen támadta azokat az arab vezetőket, kik a békekötést kritizálják. • Eltemették Charlie Chaplint, aki karácsony napján 88 éves korában Svájcban meghalt.