Chicago és Környéke, 1978 (73. évfolyam, 1-52. szám)

1978-01-07 / 1. szám

2. oldal Nyisztor Zoltán: Emberi jogok — régen és most A jelent sohasem le­het megérteni a múlt nélkül, így van ez az emberi jogok ma kor­mányprogrammá emelt és süllyesztett kérdésé­ben is. • • • 1911-ben érkeztem először Rómába egyete­mi tanulmányokra. Tár­saim között volt egy orosz és egy lengyel fiú, akik Bobics és Kwiat­­kovszky névre hallgat­tak, de azonnal átke­resztelték őket Busch és Königre. Nem értettem ezt a titkolózást: miért kell valakinek a nevét letagadni azért, mert külföldön tanul? Meg­magyarázták: azért, mert a cári Oroszország­ban s a lengyelt lengyel területeken (Németor­szág, Oroszország és Ausztria rablók módjá­ra felosztották volt ma­guk között egész Len­gyelországot) tilos volt a katolicizmus s papjaik csak álnéven tanulhat­tak külföldön. Ez volt az emberi jogok helyzete a cárok alatt! Bobics ba­rátunk sorsáról hazaté­rése után nem tudtunk meg soha semmit, való­színűleg Szibériában végezte. Kwiatkovszky azonban az első világ­háború után Lengyel­­ország felszabadulása­kor mint varsói egyete­mi tanár jelent meg. • • • Éjszakánként egy le­nyűgöző francia köny­vet olvasok, melyet Hen­ry Troyat írt eredeti dokumentumok alap­ján a regényíró tündöklő fantáziájával. A regény címe: Les Dames de Si­­bérie­s az 1825-ös meg­hiúsult katonai lázadás Szibériába száműzött tagjai sorsát írja le egy büntető táborban, ahová nemsokára követik őket feleségeik, csupa fiatal előkelő moszkvai dáma. Többször is feltettem magamban a kérdést, vajon a mai modern asz­­szonyok követték vol­na-e Szibériába kény­szermunkára elhurcolt férjeiket? De aztán be­láttam, hogy hiábavaló kérdés, mert sohasem juthattak volna el Szi­bériáig, ismerve a vörös hadsereg nőtipró „lo­vagiasságát”. Minden­esetre pazarul szép és megható fejezetek a múlt századbeli oroszok udvarias tiszteletéről a női nemmel szemben. Az alma messze esett a fájától! De annál mohóbban fi­gyeltem az emberi jogok kérdését az életfogy­­tiglanra ítélt lázadókkal szemben. Az első felhá­borodás és borzalom ak­kor fogott el, amikor ol­vasnom kellett, hogy a foglyok bokái meg vol­tak láncolva, mely min­den lépésnél megcsör­rent. Hát ez valóban az emberi jogokba ütközik! — kiáltottam fel ma­gamban. De aztán arra kellett gondolnom, hogy abban az időben s fel egészen a XIX. száza­dig nem voltak meg a fogolyellenőrzés mo­dern eszközei s végered­ményben ma sem sokkal humánusabb a foglyok megbilincselése a le­tartóztatásnál, vagy szállításnál. Nincs mit szemrehányniok egy­másnak a múlt és a jelen! De a béklyótól elte­kintve a szibériai szám­űzetés és kényszermun­ka nem jelentette azt, hogy a foglyok ki lettek volna szolgáltatva, mint ma, az őröknek, a fog­ház pribékjeinek. A til­takozáshoz, a feljelen­téshez, vagy a fellebbe­zéshez minden fogoly­nak joga volt. Az őrök­től az altisztekig, az al­tisztektől a tisztekig s a tisztektől a tábor pa­rancsnokáig, a táborno­kig. Az emberi jogoknak érvényt lehetett szerez­ni a hómezőkön, a kény­szermunkán is. A fog­lyok nem közös nagy ho­­dályokban laktak bezsú­folva, mint manapság, hanem ketten kis szo­bákban, az élelmezésük is a helyi körülmények­hez képest elegendő volt, postát, csomagot, pénzküldeményt kap­hattak s a nős emberek felügyelet mellett he­­tenkint találkozhattak feleségeikkel. Beépí­tett besúgók, kémek nem voltak közöttük s egy derűs leírás szerint heteken át megvitat­hatták a szökés minden részletét. • • • Az Amnesty Internati­­ onal egy radikális szél­sőbaloldaliaktól létre­hívott intézmény, mely azzal tette magát hír­hedtté, hogy elsősorban és mindig csak a jobb­oldali diktatúrák bűneit szellőztette az emberi jogok ellen. És ezért kínos feltűnést keltett, hogy az idei békedíjjal ezt az intézményt tün­tették ki, s hogy még a vatikáni rádió is tap­­sikált hozzá. Bár ha egy békeeszközeiben igazán nem kényes Willy Brandt és Kissinger vi­etnámi párjával meg­kaphatta a béke Nobel­­díját, miért ne kerül­hetett volna sorra az Amnesty International? Mindegy! Az Amnesty International újabban a kommunista diktatú­rák felé is vetett egy óvatos szempillantást s a világ közvéleménye elé tárta az emberi jo­gok lábbal tiprását azok részéről is, főként mióta a Szovjetben Saharov akadémikus személyé­ben egy rendíthetetlen képviselőre talált. Ma már a Saharovról elne­vezett néptörvényszék elé oda lehet vinni minden törvénysértést az emberi jogok ellen. Ez a törvényszék min­denesetre bátrabb, mint a gyáva Helsinki, vagy annak fattyújaként üze­­kedő belgrádi konferen­cia! • • • Egy magyar társaság a pesti IBUSz biztatá­sára egy oroszországi társas utazást rende­zett, melynek prog­­rammján Moszkva, Le­ningrád é­s Kiev is sze­repelt. Moszkvában történt, hogy az idegenvezető­jük rámutatott egy ma­gas toronyra s hozzá­fűzte, hogy az „működő templom”, melyben a kultusz szabadon folyik. Az utasok kérésére, hogy látni akarják a templomot, a fiatal ve­zető elpirult s zavarában azt felelte, hogy az „nincs benne a prog­­rammban”. A magyar társaság megértette! A túra végeztével azon­ban, mikor az idegen­­vezető eltávozott, az idős, nagyszakállú so­főr odaszólt a társaság­nak: Maradjanak! Én majd elviszem Önöket abba a templomba! Úgyis történt! A temp­lom szinte tele volt imádkozó hívőkkel s a híresztelés ellenére nemcsak öreg anyókák­kal, hanem fiatalokkal is. Éppen keresztelő folyt a régi szertartás minden szép mozzanatá­val, még a meztelen gyermek alámerítésé­­vel is a vízben. Utána benéztek a sekrestyébe, ahol legnagyobb megle­petésükre három nyitott koporsót találtak a ben­­fekvő halottakkal. — Hát ez mi? — kérdezték megrökönyödve. — A háznál, vagy a temető­ben — szólt a felelet — nem szabad egyházi szertartást végezni, de a templomban szabad. Akik tehát keresztény módra akarnak sírba szállni, azokat a temp­lomba kell vinni. • • • Íme, az emberi jogok tiszteletéről szavalnak Helsinkiben, s Belgrád­­ban, holott még a halot­taknak sincs joguk ke­resztény temetésre. A szibériai száműzöttek — ha még élnek — vis­­­­szasírhatják a régi szép időket az emberi jogok­ról! CHICAGÓI HÍREK...­ ­ December 4-én a Vít la­­Sweden különtermé­ben tartotta a Magyar Társaság hagyományos Mikulás Estjét, me­lyen több mint 50 felnőtt és 18 gyermek vett részt. A vacsora után megje­lenő Mikulás Apó szere­pét Saláta András és Er­zsike talpraesett fiú­gyermeke, Saláta Ta­más hatalmas közönség­­sikert aratva látta el. Különösen akkor lett közkedvelt a gyermekek körében, mikor elővette a szerető gondossággal készített és zsúfolásig megtöltött ajándék­zsákokat. A fiú gyerme­kek Mikulás képpel dí­szített piros csizmát kaptak, amíg a lányok ajándéka karácsonyfa alakú kis táskába volt bújtatva. Az ajándékok készíté­sének sok fáradtsággal járó munkáját Rontó Bo­rika, városunk ismert dalművésznője vállalta, s hogy milyen ered­ménnyel az abból is lát­ható, hogy nem csak a gyermekeknek, hanem még a felnőtteknek is ju­tott Mikulás ajándék. Rontó Borika dalai, Parragh Gizike zongo­ra kísérete és a közösen énekelt magyar nóták és karácsonyi énekek igazi magyar hangulatot va­rázsoltak a megjelen­tek szívébe. Szükséges megemlíte­ni, hogy a szép és ízléses asztaldíszeket, a horgolt kiscsizmákat a Magyar Társaság elnökének Ma­­jerszky Jenőnek a fele­sége , Gyöngyi készí­tette. Kubányi Ede jó­voltából pedig még egy üveg pezsgőt is nyert minden asztalnál egy­­egy szerencsés vendég. A sok fáradtsággal és gonddal járó Mikulás Est rendezői messzeme­nő köszönetet érdemel­nek önzetlen—és a gyer­mekeknek nagy örömet szerző — munkájukért. • December 10-én a Hu­nyadi Mátyás Cserkész­­csapat tagjait látogat­ta meg a Mikulás. A Cserkészotthonban ren­­­dezett estén a gyerme­kek hagyományokból vett karácsonyi jelene­tekkel szórakoztatták a vendégeket. A műsor fo­lyamán a „Peregi Kará­csonyi Köszöntő”, a „Székely Gyermek Kán­­táló” és a „Nagyszalon­tai Pohárköszöntős Bet­­lehemes” került bemu­tatásra. Figyelembe vé­ve, hogy ezek a gyer­mekek az „amerikai magyar nyelvet” beszé­lik, elképzelhető, hogy milyen nehéz volt szá­mukra a népies, soha nem hallott szavakat megtanulni. Éppen ezért nem csak ügyes szereplésükért, hanem az előkészületekbe fek­tetett munkájukért is el­ismerést érdemelnek. Megkülönböztetett di­cséret illeti a csapat nagyobb leány­cserké­szeit, akik egy saját ma­guk által írt és a saját szavaikkal elmondott báb­játékkal színesítet­ték az érdekes és szóra­koztató műsort. A kisebb gyermekek­nek kétségtelenül a su­­bás, püspöksüveges IGAZI MAGYAR MIKU­LÁS érkezése jelentette az est fénypontját. A Mikulás Apó érkezése okozta izgalmakat csak fokozta az a három tor­­zonborz, virgács-suhog­­tató krampusz jelenléte. Miután mindegyik gyermek megkapta az ajándékát, az éhes — de büszke szülők — és ven­dégek megkezdték az íz­letes ételek és a cser­kész­mamák által készí­tett kitűnő sütemények fogyasztását. A nagyszerűen meg­szervezett est nem csak a gyermekeknek jelen­tett remek szórakozást, hanem alkalmat adott a szülőknek, hogy elbe­szélgessenek és köze­lebbről megismerjék egymást. A New York-i Magyar Ház Társaskörének Nyilatkozata A Társaskör vezető­ségének tudomására ju­tott, hogy november 26- án, egy New York-i rá­dió­állomás magyar programmja során dur­va támadás hangzott el a Társaskör november 17-i összejövetelén elő­adást tartott Veress Bul­csú ellen, az előadása miatt. A Társaskör először is minden, a belső ügyeibe való kéretlen beavatko­zást elutasít, mivel elő­adásai kulturált embe­rek demokratikus sza­bad fórumát képezik. Bár előadóink ráter­mettségét továbbra sem kívánjuk külső cenzúra alá bocsájtani, meg kí­vánjuk jegyezni, hogy Veress Bulcsú Magyar­­ország, Franciaország és az Egyesült Államok egyetemein szerzett több diplomát a jog, ál­lamtudomány, összeha­­sonlító jog, nemzetközi­ jog és politikai tu­do­­mány tárgyköreiből. Ezek a Szent Korona ügyének alkotmányjo­gi és politikai tárgyalás­­ára messzemenően al­kalmassá teszik. Előadása magas szín­vonalú és hazafias szel­lemű, fellépése szerény volt. A Szent Korona ki­adása, vagy visszatar­tása kérdésében állást nem foglalt, de ez nem is volt feladata, nem sze­mélyes véleményét, ha­nem szakértelmét kí­vántuk igénybe venni. Az előadást a Társas­kör jó magyar emberek­ből álló közönségének többsége nagy tetszés­sel fogadta, legtöbbjük személyesen is gratulált az előadónak. Zsolnay Károly igazgató helyett MAGYAR CUKRÁSZDA és ESZPRESSZÓ A Somenek Pastry & Continental Cafe Room-ban a magyar cukrászművészet remekei kaphatók. • Torták • Rétesek • Sütemények • Fagylaltok (Dobostorta, marcipános és egyéb édességek) Minden nap nyitva reggel 7-től este 9-ig OAK MILL MALL 7900 N. Milwaukee Ave. (Az Oakton Ave-nél) / Niles, 111. 60648 Tel | 965-5680 '".­§3 ÖSSZEJÖVETELEK! Jan. 21. Magyar Ifjúsági Táncestje Tánccsoport Műsoros Juni. 3. SAJTÓBÁL. Magyar Karácsony a Museum of Science & Industry színháztermében December 1-én, csü­törtökön este zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a Museum of Science and Industry ezerszemé­lyes gyönyörű színház­­terme, hogy az idei „Christmas Around The World” nemzetiségi ka­rácsonyi program első estjének nézői és hallga­tói lehessenek. A Tuli­pános Ládának ez volt a nyolcadik évi egyórás karácsonyi műsora és ezúttal mi nyitottuk meg a múzeum 17 napig tar­tó nemzetiségi program­jának sorozatát. A műsor első részét a különféle magyar beth­­lehemes játék régi népi karácsonyi dalaiból és magyar egyházi énekek­ből állították össze. Ma­gyar d­iákólánk növendé­kei teljes számban­ felvo­­nultak, mint József és Mária, angyalok, pász­torok és a Három Kirá­lyok. Gyönyörű látványt nyújtott a 26 karácsonyi és népi viseletbe öltö­zött 5-14 éves korú ma­gyar gyermek, háttér­ben a 15 tagú népdalkó­russal, kalocsai viselet­ben, a szebbnél szebb magyar kézimunkákkal és festett edényekkel feldíszített magyar színpadon. A második részben eredeti magyar népda­lokból és népi táncok­ból csokorba kötött szí­nes magyar bokrétát nyújtottunk át ajándé­kul a nagyon hálás és tetszésnyilvánítását hosszantartó tapsokkal fáradhatatlanul bizo­nyító közönségnek. Nincs hely arra, hogy minden műsorszámról és a szereplőkről külön írjunk és dicséretet mondjunk, de úgy hi­szem és a közönség vé­leménye alapján büsz­keséggel írhatom le, hogy eddig ez volt talán a legszebb és leghatáso­sabb magyar karácso­nyi műsorunk a múze­umban. Külön megköszönöm azoknak a szereplőknek a munkáját és igyekeze­tét, akik akár az első, akár a második részben magánszámokkal tették változatosabbá műso­runkat. Iskolás gyer­mekeink részéről Dobó Szilvia, Kovács Ildikó, Román Annie és Lóránt, Pásztor Sabrina, Reiten­bach Toncsi és Serfecz Judith ének-, tánc- és zeneszámokkal, fiatal nagylányaink közül Pol­gár Melinda „Menyecs­ke tánc”-ával és Szé­kelyhídi Andrea saját gitár-kíséretű énekszá­maival nyújtottak első­rendűt. Felnőtt énekese­ink közül Bere Bözsike, Éles Jolika és Ferenczik Márta gyönyörködtették szebbnél szebb énekszá­maikkal a közönséget. A csoportos népi tán­cok közül talán a legme­legebb tapsot kapták a mi 6-10 éves táncosaink Polgár Melinda által be­tanított táncukért, de ugyanolyan hálás köszö­nettel fogadta a közön­ség a fiatal magyar fi­úkból és lányokból Ösz­­szeállított vendégsze­replő tánccsoport Jim­my Palancsár betanítá­sában előadott népi tán­cát és természetesen Jimmy „Kinizsi” Tánc­csoportjának egész ma­gas színvonalon bemu­tatott táncait. Bere Bözsike vezette be és ismertette a mű­sort a tőle megszokott természetességgel és szépséggel (mezőköves­di népviselete különösen hatásos volt). Szárnyaló szopránhangján fel­hangzott két karácsonyi dala (Diószegi Sándor Ady Endre versére írt „Harang csendül” és „Alleluja dicsőség”) pedig a legmagasabb művészi színvonalat ad­ta a műsornak. Azt hi­szem nem maradt ma­gyar szem szárazon, amikor Kacsóh Pong­rác „Rákóczi megtéré­sét”, énekelte. Ugyan­úgy a műsor befejező számánál sem, amikor Éles Jolika szépen csen­gő hangon bevezette, majd az egész kórus együtt, egy szívvel éne­kelte: „Szép vagy, gyö­nyörű vagy Magyaror­szág”. A műsort Diószegi Sándor állította össze, tanította be (táncszá­­mok kivételével) és kí­sérte zongorán, de hiá­bavaló lett volna minden fáradozása, ha a Szü­lők nem hozták volna gyermekeiket minden szombaton az iskolába és ha nem lettek volna önfeláldozó munkatár­sai, akiknek a segít­sége nélkül ez a nagy MAGYAR SIKER nem lett volna lehetséges. Hála a jó Istennek, hogy VANNAK — és hisszük, hogy LESZ­NEK — MAGYAR GYERMEKEINK, akik magyar kulturális ha­gyományainkat átve­szik, ápolják és meg­őrzik. Diószegi Sándor cég 1894 óta gyártja kitűnő ALKOHOLMENTES italait! SZÓDAVIZEK, HŰSÍTŐ és ERŐSÍTŐ italok mindenfajta ízekben. Ginger ale • Sparkling water • Tonic • KIVÁLÓ MINŐSÉG • NAGY VÁLASZTÉK • ÜZEMI ÁRAK Tulajdonos: John Lasser 2452 N. Sheffield Ave Chicago, Il­. 60614 Tel: LI 9-0400 GRATZER TONY bátyánk, a chicagói magyar újság­író-társadalom köztiszteletben és nagy szeretetben álló „doyen”-je, azaz korelnöke, hetvenötödik karácsonyát ün­nepelte ez évben. Úgy is mint lángeszű feltalálót és ko­moly szaktudóst, de legfőképpen mint melegszívű, igaz magyar embert és az újságírói tántoríthatatlan becsüle­tesség bajnokát, sok szeretettel üdvözöljük Tony bátyán­kat. És őszintén reméljük, hogy még nagyon sok jó egész­ségben és lelki békében eltöltött karácsonyi diszlakomát fog megülni szép Forest Park-i otthonában . . . Őszinte sajnálattal hallottuk, hogy ERDÉLYI GÁSPÁRNÉ, — az Irving Federal Savings Association alelnökének kedves élettársa — december 6-án, a Foster és Lincoln Ave ke­reszteződésénél elcsúszott a jeges járdán és mindkét kezét eltörte. A Ravenswood kórházban végrehajtott műtét és gyógykezelés után a társasági körökből jól ismert bájos hölgy már hazatérhetett otthonába. Híreink szerint janu­árban sajnos még egy könnyebb ,„utó-operációra” vissza kell térnie a kórházba. Lapunk és kiterjedt baráti köré­nek minden tagja nevében mielőbbi teljes felépülést kí­vánunk Erdélyi Gáspárnénak... A MAGYAR-LATIN CLUB elnökének SZOLNOKI MIHÁLYNAK az édesanyja 10 év óta először látogatott el Chicagóba. A kedves hölgy Hamiltonból (Kanada) jött és karácsony hetét derék fia otthonában töltötte. Egy pillanatig sem kétséges előttünk, hogy Szolnoki Mihály csinos és bájos felesége ODETTE, bebizonyította szeretett anyósának, hogy a magyar házi­asszonyok kiválóságával némely latin származású házi­asszony fel tudja venni a versenyt. Persze csak azok, akik­ nagy bölcsen magyar férfihez mentek feleségül... A Magyar­ Latin Club az ezévi szokásos őszi összejövete­lét az Acapulco nevű night clubban tartotta meg. (A night club­ot egyébként a szókimondó magyar nyelv „éjszakai mulatónak” mondja, mivel ezekre a helyekre többnyire éjszaka és mulatási szándékkal járnak az emberek. Az ál­szent angolok — és amerikaiak — azonban „éjjeli club”­­nak hívják, mintha ezekbe a night clubokba békés olvas­gatás és tea szürcsölgetés céljából járnának az emberek. Nem pedig azért, hogy mint egy szomj­halállal küzdő gödény úgy vedeljék az erősen szesztartalmú folyadéko­kat!”) Visszatérve a Latin-Magyar Club összejövetelére: — Az ötvenkét résztvevő záróráig élvezte a kitűnő han­gulatot és a brazil zenekar vér és lábpezsdítő táncszá­mait. A tervek szerint a legközelebbi összejövetelt feb­ruárban tartják Kiss László éttermében, az ismert Hun­garian Restaurantban. A Clubnak jelenleg 72 tagja van, amely 36 latin-magyar „vegyes házaspárt” jelent. SZOL­NOKI M. MIHÁLY a Club agilis és közkedvelt elnöke elé­gedetten beszélt a tagság club-szeretetéről és annak a ma­gán­véleménynek adott kifejezést, hogy amennyiben így fejlődnek a dolgok, jövőre talán már egy impozáns latin­magyar bál megrendezésére is sor kerülhet. A magunk részéről csak helyeselni és dicsérni tudjuk Szolnoki elnök terveit. Különösen azért, mert egy ilyen „így mulat egy latin-magyar úr és úrnő” és „sose halunk meg” hangu­latú nívós bál a Hallottuk rovat eme „jótollú” képvise­lője nélkül el sem képzelhető... Ezúton — a nagy nyil­vánosság előtt — kérünk erős pironkodással bocsánatot SZENDRŐY PÁL-tól, hogy a nemrégiben alakult Széche­nyi Klubról irt lánglelkű és pacsirta ajkú, buzdító, de egyben lelkesítő, serdítő, de ennek ellenére mértékletes megfontoltságra intő, prózában írt, de Urának is vehető beszámolóját ezidáig nem közöltük le lapunkban. Mentsé­günkre szolgáljon, hogy ezt a sajnálatos tényt nem neo­kozmopolita avagy ultra­pacifista v­ágnézetünk eredmé­nyezte. Hanem az, hogy a kanadai nyomdánk azt álltja, mind a mai napig nem kapták meg azt a levelünket, melyben Pap bátyánk cikkét küldtük nekik. (Annak ide­jén lapzárta után kaptuk a cikket és a bomba­biztos légi­futárunk helyett közönséges „special delivery”-vel küld­tük el azt a cikket a nyomdánknak.) Miután a hazai népi demokrácia szocialsta öntudatot fejlesztő emlőjéből szív­tuk magunkba a nemzetközi dolgozó társadalom összes tagja iránti határtalan tiszteletünket, — így természetes, hogy egy pillanatig sem kételkedünk nyomdászaink — akik öntudatos szakszervezeti dolgozók — állításában, mi­szerint a Széchenyi Club alakulásáról szóló cikket nem kapták meg . Ezért tehát alázatos bocsánatkérésünk kere­tében felkérjük Szendrőy Pál bátyánkat, küldje el szer­kesztőségünknek esztétikus virágnyelven írt, de azért ko­mor realzmust fröcskölő cikkének másolatát, hogy lekö­zölhessük lapunkban... H. PISTA szerint: aki másnak a feleségét megkívánja, az gyakran rémesen megbűnhö­­dik erkölcstelen paráznaságáért. Éspedig az a büntetése, hogy végleg elnyeri a nőt... Kedves Olvasóink pedig ne feledjék, hogy az elröppent ifjúságunk elenében még a legnagyobb nyugdíj is csak svány kárpótlás... ! SEBOR TRAVEL SERVICE Chicago Magyar Utazási Irodája Dr. Fiedler Kálmán vezetésével 1978-es CHARTEREK: CHICAGO — BUDAPEST — CHICAGO Pan Am 707 Jet Indul: juni.14, visszaérkezik: júli.12. Teljes ár: $485.00 plus $5.00 adó (tagdíj nincs!) Budapestre 3, 4, 6 és 8 hetes utak, későbbi indulási dátummal, Cleveland-on át: $530.00 és $548.00 plusz $5.00 adó (tagdíj nincs!) CSOPORTOS ROKONKIHOZATALOK: Budapest — Cleveland — Budapest 8 hét — jun.30-aug.25. 6 hét — juli.7-aug.18. 4 hét — juli. 14-aug.1l. Teljes ár: $469.00 plusz $5.00 adó JELENTKEZÉS: SEBOR TRAVEL SERVICE 561 W. Diverser Ave. Chicago. 111. 60614 GR7-1484

Next