Amaro Drom, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1996-08-01 / 8. szám

Cigányoknak nincs tranzit Passaunál Barna bőrük miatt visszafordították őket Lehet-e elégtételt kapni, ha külföldön sértik meg emberi méltóságunkat? Érvénye­sek-e az európai normák az Európai Unióban a magyar állampolgárokra? Erre szeretne választ kapni az öcsödi Rostás család és a velük utazó két tévés. A történet példasze­rű, mert miközben jogok után jártak, újabb sérelmet szenvedtek. Az eset július 12-én reggel fél hétkor történt Passauban, a német-osztrák határállo­máson. Bérelt kisbuszon érkezett ide kilencnapos utazás után a négytagú Rostás csa­lád. Az anya, özvegy Rostás Károlyné, Anna és három fia. Velük utazott a televízió Háló című műsorának két munkatársa: Salamon András rendező-operatőr és Zelki Já­nos riporter. A buszt Rostás András vezette. Rostás Géza így meséli a történteket: — Ahogy az osztrák határőr észrevette, hogy cigányok vagyunk, mert látszik rajtunk, sö­tét a bőrünk, félreállította a buszt. Rögtön kiabálni is kezdett, csak azt értettem, hogy cigánymannfaftot emleget. A rendezőnk beszélt volna hozzá, de vele sem állt szóba. Az öcsém nem tud németül, de nem engedte Salamon Andrásnak, hogy fordítson ne­ki. Megmutattuk a kocsi papírjait, az nem volt elég, követelte, mutassuk meg az összes pénzünket. Volt nálunk elegendő, mert kaptunk napidíjat és alig költöttünk, volt francia frank és német márka az öcsémnél és majdnem ötszáz schilling is. Azt ér­tettem, hogy a schillinget követeli. És állandóan cigányozott. Az öcsém megkérdezte: „Problém cigány?” Erre jó erősen rávert az útlevélköteggel a kezére. Én tolókocsis va­gyok, anyámmal a buszból figyeltük, mi történik. Átirányított minket a Németország­ba visszavezető sávba. Látszott, nem akar átengedni Ausztriába. Közben ment a forga­lom, másokat úgy engedtek át, hogy az útlevelükbe sem néztek. Salamon András, a produkció rendezője: - Harmincöt-negyven éves barna hajú fér­fi volt az osztrák határőr. Ahogy odaértünk, rögtön nagyon furcsa hangon szólalt meg: „Was für eine Zigaine Mannschaft ist das?” Ezzel kezdte. Én megpróbáltam segíteni a tolmácsolással Rostás Andrásnak, de ő egyszerűen nem engedte, rám pisszegett, azt követelte, hogy Rostás beszéljen vele, aki nem tud németül. Én jobban beszélek an­golul, úgy szóltam hozzá, erre rám kiáltott: „Ez Ausztria, itt németül beszélnek!” El­vette az útleveleket, és eltűnt velük. Összevissza rohangáltam, senki sem akart szóba állni velem. A határállomás épületéből kiküldtek azzal, hogy ilyen korán ott nincs olyan főnök, akivel beszélhetnék. Végül egy egészen másik ellenőrző fülkében meg­találtam a papírjainkat. Az a határőr, aki visszafordított, közben eltűnt, a helyére ve­zényelt másik férfi nem állította meg a kocsit. Én ott nem tiltakoztam, nem volt olyan a hangulat, hogy felléphettem volna. Rostásékat a helyzet megfélemlítette, úgy érez­ték, bajba kerültek, követelték, hogy azonnal induljunk tovább. Sem utána, sem előt­te nem állított meg senki. Az utazás alatt jó néhány határállomáson megfordultunk, Németországban, Belgiumban és Franciaországban jártunk. Most azt szeretném tudni, hogy lehet-e itt ebben az ügyben igazságot találni? □ A Rostás család szerzői jogi ügyben járta Ny­ugat-Európát. A fiúk édesapja, Ros­tás Károly — cigány nevén Huttyán - híres nótáfa volt, akinek énekfelvételei több le­mezen is szerepeltek. Az ő eredeti éneklése (némileg átkeverve) ott volt a Deep Forest együttes CD-jén, amely 1996-ban Grammy-díjat kapott. Sebestyén Márta is énekel ezen a Sony-lemezen. A felvételt Claude Flagel belga népzenekutató készítette, ő ad­ta ki korábban Fonti musicali sorozatában. Az út eredménytelennek bizonyult, a si­keres lemez jogdíjából az örökösök nem részesültek. Még nem adták fel. M. G. (Népszabadság, július 25.) 12 Mol-részvények az országos cigány önkormányzatnak Az országos cigány önkormányzat július 19-én megkezdett zárt ülése 20-án a hajnali órákban ért véget a hevesi városi rendőrkapitányság épületében. A 22-én délelőttre hirdetett sajtótájékoztató elma­radt, és a Roma Sajtóközpont munkatár­sának Farkas Flóriánt, az országos önkor­mányzat elnökét sem sikerült elérnie. Kiszivárgott hírek szerint az országos cigány önkormányzat közgyűlése — a 43 jelenlévő képviselő közül 23 - elfogadta az elnökség beszámolóját. A vita során a hozzászólók nehezményezték, hogy a rá­diótelefonok megvételére és használatára milliók folynak el, február óta viszont egy forinttal sem járult hozzá az önkor­mányzat a megyei irodák fenntartásához. Sok helyen a néhány ezer forintos telefon­­számlákat sem tudják fizetni. A testület jóváhagyta a módosított szervezeti és működési szabályzatot, az eddigi bizottságok helyett újakat hoznak létre. A legnagyobb vita a tavalyi gazdál­kodásról szóló beszámolóról folyt, végül a közgyűlés jóváhagyta, és az 1996-os költségvetést is elfogadta. A roma testü­let az idén 112 491 ezer forintból gazdál­kodhatna, de a jóváhagyott költségvetés szerint csaknem 112,9 milliót költenének el. Az önkormányzat az idei beruházásai­ra mintegy kétmillió forintot fordít, a működési költségekre 30 milliót szán. A testület ötvenhárom képviselőjének tisz­teletdíját egységesen 35 ezer forintban ál­lapították meg. Farkas Flórián elnök beszámolt a köz­gyűlésnek arról, hogy a kisebbségi tör­vény alapján egyszeri vagyonjuttatásban részesül az országos cigány önkormány­zat. Az elnök jelentős eredménynek ne­vezte, hogy a korábbi elképzelésekkel szemben a hatvanmilliós vagyont nem használhatatlan épületek, hanem Mol­­részvények formájában kapják meg. (Magyar Hírlap - június 23.)

Next