Amaro Drom, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1998-12-01 / 12. szám
védelmet heti 4 órában 6 féléven keresztül az óvodapedagógusoknak. 1992-ben ebből a speciális kollégiumból fejlesztették ki a szociálpedagógus szakot. A szociálpedagógusok jogi tanulmányaik során megismerik a kisebbségi törvényt és az önkományzatok működését, társadalomismeret óráikon pedig a „szegénység kezelését”. A Szociálpedagógia Tanszéken Szemán Józsefné elképzelései alapján oktatnak. Az ő 1996-ban kiadott, Útmutató a hátrányos helyzetű cigánygyermekek óvodai neveléséhez című kiadványa képezi az alapját a főiskola tanítási irányelveinek. Ennek alapelve, hogy a gyerekek nevelése ne legyen szegregált, és a gyerekek egyéni szükségleteinek figyelembevételével történjék. E fontos tételek mellett az Útmutatónak a cigányság történetéről szóló általános fejezetében mégis elég sommás általánosítások hangzanak el a cigányságról: „A Magyarországon élő cigány lakosság ma már differenciálódott. Az országba érkező kárpáti cigányok életfeltételei jók, kézművesek, muzsikusok, a gyermekeiket igényesen nevelik, zeneiskolába járatják. A második hullámban érkező beás cigányok szolid, fegyelmezett emberek, zárt világukból kultúrájukat nem közvetítik, nem zajosak, megélhetésüket a teknő, kanál, villakészítés biztosítja. A legnehezebb helyzetben az oláh cigányok vannak, ők őrzik gyökereiket, iskolázatlanabbak, jobban beszélik a cigány nyelvet a családban, őrzik ősi hagyományaikat. A cigányok nehezen fogadják el a más életformát”. (Lásd még keretes írásunkat.) Szemán Józsefné a Szabolcs-Szatmár Megyei Pedagógia Intézet felkérésére 30 órás tanfolyamot szervezett tavaly „cigánytémában”. A közelmúltban elkészített egy 120 órás továbbképzési programot is akkreditálásra, amely elsősorban az óvodák, iskolák gyermekvédelmi felelősségéről szólna, és amiben „nagyszámú óra foglalkozik az etnikummal a képzési programban.” A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona szervezett speciális kollégiumot cigánykultúráról stb. A főiskola speciális nevelési módszert dolgozott ki a cigány tanulókat tanító pedagógusoknak, és biztos, ami biztos, nagy súlyt fektetnek a cigány szülők nevelésére is. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékén belül működik egy cigánypedagógiai (helyesen két szóban kell írni, ám ők hivatalos leírásukban egy szóban írták le) szakcsoport dr. Rácz Sándor vezetésével. Fő céljuk a cigánygyerekeket érintő pedagógiai gyakorlat megváltoztatása. Órakínálatukban a cigány nép- és nyelvismeretből, egy szociálpedagógiai órából, egy multikulturális oktatás órából és egy etnikai konfliktuskezelő órából választhatnak a hallgatók. Már megszűnt programok Az ELTE Tanárképző Főiskola Neveléstudományi Tanszékén 1991-től szerveztek cigány speciális kollégiumot az azóta elhunyt Farkas Endre vezetésével. A meghívott előadók alakították ki a speciális kollégium menetét. 1994-ben jelent meg Farkas Endre összeállításában a Gyerekcigány című pedagógiai tanulmánygyűjtemény, ami a meghívott előadók előadásanyagából állt össze. Farkas a bevezetőben a cigánygyerekek (megint csak egy szóban) jellemző sajátosságait fejtegeti, mint például azt, hogy a „cigánygyerekek érzelmei, mint a természeti népeknél általában, intellektuális képességeikhez viszonyítva kifinomultabbak”. A speciális kollégiumot Farkas Endre halála után még egy-két évig szervezték, aztán elhalt az ügy. Farkas halála után Lukács István és Boreczky Ágnes indított ingyenes nulladik évfolyamot cigány tanulóknak az 1995/96-os tanévben, amire annak idején még Farkas Endre szerzett pénzt az MKM-től. Ez két éven keresztül folyt, és az első évben, ha a tanulók sikeresen végezték a nulladikat, nem kellett felvételizniük a főiskolára. A második évben viszont már mindenkinek felvételi vizsgát kellett tennie. Azóta ez a nulladik évfolyam is megszűnt. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán Kereszty Zsuzsa szervezett cigány speciális kollégiumot, amit két féléven át tanítottak 60 órában. A szakkollégiumok megszűntével ez a képzés is abbamaradt, viszont a jövőben kötelezően építik be a pedagógia tantárgyba ezt a témát. Tervek Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kulturális Antropológia Tanszékén Prónai Csaba próbált évekig egy önálló, több tanegységből álló romológia programot létrehozni, de az egyetemi tudományos bizottságtól nem kapták meg rá az engedélyt. Körülbelül 5-6 ember végez a tanszékről cigányok között terepmunkát, ami köré egy kutatási szemináriumot szervezett a tanszék. A Rendőrtiszti Főiskolán dr. Németh Zsolt kezdeményezésére készítettek tervet romológia speciális kollégiumra. Dr. Csányi Klára szerkesztette a tananyagot, és állított össze két segédkönyvet a speciális kollégium beindításához. Bár a kormányváltás miatt ez elmaradt, „de ami késik, nem múlik” - mondta dr. Csányi Klára. Annak idején Kuncze Gábor volt belügyminiszter rendelte meg, hogy a tananyagba építsék be a cigányságról szóló ismeretanyagot. 2000-ig tervezik a Rendőrtiszti Főiskola tantárgyi rendjének átstrukturálását, mivel most áll a főiskola akkreditálás előtt. Mint megtudtuk, egyedül a szegedi Rendőrtiszti Szakközépiskolában szerepel önálló tantárgyként a cigányságról szóló ismeretek oktatása. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán a romológiát 2000 után akkreditált szakként akarják működtetni. Egyelőre a tanárképző szakon egy-egy tantárgy keretén belül 1-2 óra foglalkozik a témával. Cigány gyerekekkel foglalkozó szociálpedagógiai kurzusokat szeretnének létrehozni. Jelenleg a gyermek- és ifjúságvédelmen belül ejtenek szót a témáról. Dr. Venczel György, a Pedagógia Tanszék tanára szerint illúzió lenne azt gondolni, hogy egy romológia tanszék felállítása megoldaná a „roma” problémát. Preventív programokat kell kialakítani, mondja, olyat, mint amit a miskolci önkormányzat is szeretne, hogy „a lumpen cigány családok gyerekeit az önkormányzat öszszeszedi és beviszi az óvodába, hogy elkerüljék később a gyerekek iskolai lemaradását”. ❖ ❖ ❖ Úgy tűnik e sorok írójának legalábbis, hogy az egyes romológia szakok meglehetősen különböző szemlélettel, tudományos igényességgel közelítik meg a romák ügyét, életét, szokásait. A nyilatkozatok, az oktatásban használt segédanyagok alapján azt is megkockáztatják, hogy az a tudás, amelyet a leendő értelmiségiek szereznek meg ezeken az egyetemeken, néhol csak tudományosnak tűnő tévképzetekből, általánosításokból áll össze. Hiányzik a szakmai kontroll és néhol annak tudomásul vétele is, hogy milyen előítélet-háló veszi körbe a romákat. A romológia nem semleges, értékmentes tudomány (legalábbis kevésbé az, mint a többi), erősen függ művelője világképétől, hatalmas tehát a felelőssége annak, aki a cigányokról tanít bármit is fiataloknak. Kende Ágnes 22