Amaro Drom, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1. szám
Mester Zsuzsa alábbi előadása a Kisebbségi Hivatal december közepén szervezett szakmai tanácskozásán került a szűkebb nyilvánosság elé. A dolgozatban foglalt gondolatokat olyannyira fontosnak tartjuk, hogy a lapunkban megszokottnál hosszabb terjedelme ellenére egészében közöljük. Reméljük, hogy a cigány gyerekek oktatási helyzetével kapcsolatos tudományos, szakmai vélekedések állóvizét felkavarják az alábbi gondolatok, melyek meggyőzően bizonyítják, hogy a cigány gyerekek iskolai kudarca valójában a magyar oktatási rendszer kudarca. Itt volna az ideje újragondolni a több tízezer cigány gyerek sorsát, életét meghatározó oktatási alapelveket. Bár kisebbségügyben az eddigi kormányzati megnyilatkozások a folyamatosságot hangsúlyozzák, a cigány gyerekek ennél többet érdemelnek. A magyar oktatás „problémavilága” A lassan mindenütt bekövetkező gazdasági szerkezetváltás új ismeretek elsajátítását teszi szükségessé. Ehhez - fizikai és szellemi értelemben - egészséges, jól képzett, az új elvárásokhoz alkalmazkodni képes állampolgárok sokaságára van szükség. „De mindennél fontosabb - és mindmáig elhanyagoltabb - szempont az, hogy egyre inkább úgy tűnik, a tartós és kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez megfelelő társadalmi és emberi közeg tartozik, »a jó minőségű«, szorongásmentes, viszonylag kevés szélsőséges feszültséget keltő élet.” (Ferge, Ezredforduló, 1998/5.) A versenyképesség fokozásához az út az oktatáson keresztül vezet. A csatlakozni szándékozó országoknak az oktatásban az Európa Tanács a következő célkitűzéseket fogalmazza meg: - támogatjuk új ismeretek elsajátítását, - segítjük az iskolák és a gazdaság közötti jobb együttműködést, - felvesszük a harcot a kirekesztés ellen, - el kívánjuk érni, hogy minél több ember beszéljen három európai nyelvet, - azonos elbírálást kívánunk biztosítani a tőkeberuházás és az oktatásba eszközölt beruházások számára. (Fehér Könyv az oktatásról, 1996) A remélt 2002-es csatlakozásig nincs már sok idő. A magyar oktatásnak minden bizonnyal erőltetett menetben kell megtenni az utat a kijelölt célok felé (három nyelv ismerete, az iskolák és gazdaság közötti jobb együttműködés, az azonos elbírálás a tőkeberházások és az oktatási beruházások között, de a kirekesztés elleni harcban sokkal hatásosabb stratégiát kell választani. Az 1995-től eltelt három év nézetem szerint sorsdöntő jelentőségű volt a cigány gyerekek oktatási helyzetében. 1995 júliusában megjelent a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának Cigány Oktatásfejlesztési és Országos cigány közoktatási programja. - 1997. július: a kormány 1093/1997. (VII. 29.) határozata a cigányság élethelyzetének javítására vonatkozó középtávú intézkedéscsomagról. - 1997. november: a művelődési és közoktatási miniszter 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelete: a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve. - 1998. március 5.: az előbbi rendelet módosítása. - 1998. május: a kisebbségi ombudsman jelentése a kisebbségek oktatásának átfogó vizsgálatáról. Ezeknek a rendeleteknek és irányelveknek az előzményekhez képest annyi újdonságuk van, hogy magas szinteken próbálnak választ adni a cigány gyerekek oktatásával kapcsolatos problémákra. Megoldást találni azt hiszem, nem sikerült, viszont legalább világossá váltak azok az elvek és nézetek, amik a következtetésekhez elvezettek. Azok az adatok, amelyek a magyarországi cigányság helyzetét ,településviszonyait, foglalkoztatási adatait, egészségi állapotát, oktatási helyzetét) jellemzik, már évek óta ismertek a szakemberek előtt. Az ezzel kapcsolatos számok legfeljebb annyit változnak, amennyire a helyzet romlik - a szakemberek között talán abban van különbség, hogy egyéni vérmérséklet szerint milyen jelzőt találnak megfelelőnek a helyzet leírására. Az összefüggésekből adódó következtetések azonban már erősen különböznek egymástól. A tanulmányok elején gyakran találkozunk statisztikai adatokkal, táblázatokkal, a társadalmi folyamatok objektív leírásával, amitől az embernek könnyen olyan érzése támad, mintha a gazdaság fejlődése alakítaná így a dolgokat. Mintha az új demokrácia és a liberalizmus .