Lungo Drom, 1999 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1999-01-01 / 1. szám

1­­999. január 23. Ködös, nyirkos szombat reg­gel. Toporgunk, rázlódunk a hidegben. A Hungexpo rácsos vaskapui előtt gyülekeznek a ro­mák. Ahogy közeleg a regisztráció ideje, úgy fogy a türelem. A kapukon kívül zsongás, halk beszélgetés, belül semmi mozgás. Érkezik Pálfi Miklós, Lukács Mihály, Raffai László, Laka­tos Oszkár és sok-sok ismerős. Ölelkezések, üdvözlések. Odaállok elsőként az egyik kapu­hoz. Hamarosan felnyitják a rácsokat, s höm­pölygünk a „B” pavilon irányába. Szervezettség és biztonság. Átvizsgálnak bennünket, kirakatják a fémtárgyakat, s miután megtörtént az átvilágítás udvariasan közük velünk mit, hol találhatunk. Már áll az emelvény, mellette a technikai műsze­rekkel, gépekkel. Hatalmas kivetítőn lehet nyo­mon követni az eseményeket, amelyek a teremben történnek. Dr. Pálfi Miklós: „Itt foglalj helyet, Kálmán bá­tyám! Itt ül majd mellettünk Flóri, Misi, Raduly Jóska, Osztojkán, Pádár Laci, távolabb ugyan­ebben a sorban Kökény Kálmán, Náday, Buj­dosó Ágika, a „Lungo Drom”-osok és mások.” Ez a 12-es szektor, mint később a jelölőlista ál­lításakor megtudom. Bár a számozás ott volt min­den széksor elején. Gyarapszunk, jönnek a romák. Hallom a hír, melyik autóbusz érkezett meg. Óráról órára többen vagyunk. Az előttünk lévő szektorban ülnek a Roma Parlament elektorai. Fő­leg fővárosiak. Felismerem közöttük a híres prí­mást, ifj. Sántha Ferencet. Érkezik Zsigó Jenő megszokott öltözetében. Fények villannak, kattog­nak a fényképezőgépek, előkerül a mikrofon, s odanyomják az orra alá. Turi is meg élvezi is a felhajtást, a mérsékelt ünneplést. Nyilatkozik. Azt nem hallom, hogy mit mond, csak azt látom, hogy miután befejezte, felénk fordulva a győze­lem V betűjét mutatja fel ujjaival. Taps is, fütyü­lés is. Vegyesen. B­evonul kíséretével Horváth Aladár, mellet­te Daróczi Ági és mások. Odarohannak a filmesek, fotósok, újságírók. Fények, villanások, újabb vezér nyilatkozik. Zsong a tömeg, sorok állnak a büfék előtt. Fogy az üdítő, a kávé, a szendvics. Szeszt sehol nem mérnek! Fő a jó­zanság. Semmi korteskedés. Vigyáznak és fel­ügyelik a biztonságot, a választás tisztaságát. Felállók, hátranézek, saccolok, mennyien lehe­tünk, amikor Lukács Misi közli velem, megvan a határozatképesség, felül vagyunk a 2600-on. Hol van Flóri? A romák többsége őt várj­a, Farkas Flóriánt kívánja látni. Hallom, hamaro­san megérkezik. És ha nem mondanák, akkor is megtudjuk abból, hogy éljenzés, taps, fotósok, tv-sek kísérik. Valóságos embergyűrű veszi kö­rül. Mindenki őt akarja látni, kezet fogni vele, megölelni. Sorban állnak a romák. Férfiak, öre­gek, nők, lányok. Ölelik, csókolják. Egy tévés rá akarja bírni, hogy nyilatkozzon. Elhárítja. Mit mondjak? Majd a végén, igen, állok rendelke­zésre. Igaza van. Autogramot kérnek tőle. Per­cekig tart, míg elfogy körülötte az embergyűrű, s lélegzethez jut. Halvány mosoly, bizakodás látszik az arcán, s kissé szomorkásság, amikor megtudja, hogy valami nem stimmel a szavazó­lapokra került felírásokkal.­ondolom az aggaszthatta, vajon eligazod- Var­nak-e rajta a romák? Bizakodik bölcsessé­gükben. És nem csalódik. Ő nem járkál, nem türelmetlenkedik, ül izgalomban az övéi között. Latolgatunk, beszélgetünk, s bizakodunk. És be­indul a választási procedúra, a henger. Pádár Laci mellettem agyon izgulja magát. Az övéi, a Győr megyeiek segítik, ellátják, hozzák a szendvicset, kávét, ásványvizet. Öreg este van. Felhangzik a cigány muzsika. Táncra perdülnek. Beás és magyar nyelven énekel ifj. Kozák János, a „Ki mit tud?” közönség­díjasa. Múlatják az időt. Lassan jár az óra, már hajnalodik, amikor sor kerül az eredményhirdetésre. ABC sorrendben! Mindenkit felsorolnak, ki hány szavazatot kapott. Rostás-Farkas Gyuri hozzám fordul: Mester! Lesz-e az 53-ban zabigyerek? Gondolkodom. Ha nem vigyáznak, egy-kettő beeshet. Mindenki arra kíváncsi, hogy a vezéregyéniségek hogyan szere­peltek. Elhangzanak a nevek. Kiábrándulás. S, amikor véglegessé válik, hogy a „Lungo Drom” Választási Szövetség csont nélkül győzött, üdvri­valgás hullámzik végig a teremben. A legtöbb szavazatot Farkas Flórián kapta. Hurrázás, taps, éljenzés. Felkarolják, és a fejük fölé emelik. Örömkönnyek, ölelkezések, gratulációk. Én tud­tam, hogy nagyon szeretik. Flóri! Szolgálj rá! Farkas Kálmán REFLEKTORFÉNYBEN ^Ggiat Kuig^ ÁA 1999. január ...LUNGO DROM”% (6ny¥l Mow f* k 11 )

Next