Cikádor, 2023 (33. évfolyam, 1. szám)
2023-01-13 / 1. szám
csapott le”, viszont „a szüret nálunk kielégítő. Mind a vörös borunk mind a fehér elég jó, de az előbbi kissé gyönge. (...) Mióta a Báttaszék - Zákányi vasút megnyitott, nagyon megkönnyebbült a vidéki vevőkre nézve a közlekedés s ennél fogva reményeljük borunknak jobb keletét. ” A Pesti Napló pedig arról tudósított, hogy szeptember elején Bátaszéken „20 ház és jelentékeny gabona- és takarmánykészletek égtek el. Számos házi állaton kívül 2 ember is áldozatul esett. Az összes kár 34,289 frtra van becsülve, biztosítva csak három ház volt 1400 frttal. ” (A helyi Tűzoltó testület csak 10 évvel később alakult meg.) 125 éve, 1898-ban „a magyar szabadság hasadásának ötvenedik évfordulóját Bátaszék hazafias polgársága oly ünnepéllyel ülte meg, mely harsány hangon hirdeti, miként méltán megérdemli e község lakossága az igaz, a lelkes, a hazafias polgárság díszes czimét. Az ünnepélyre való előkészületeket egy 25 tagból álló bizottság - melynek még legszerényebb tagja is a magyar szabadság lánglelkü apostolának bizonyult - tette meg. " - tudósított a Tolnamegyei Közlöny az 1848-as forradalom 50. évfordulóján Bátaszéken tartott megemlékezésről. A falu lakosságát a tervezett templomépítés is lázban tartotta, ebben az évben vásárolta meg az egyházközség a Teréziánumi Alaptól a mai templom helyén álló uradalmi épületeket, amelyeket még ebben az évben le is bontottak. A megyei sajtóban élénk, leginkább elméleti vita zajlott arról, hogy a Bátaszék és Eszék között megépítendő vasútvonal inkább Pécs vagy Mohács felé haladjon. Pécs „vesztésre állt” a vitában, hiszen a Bátaszék-Pécs-Eszék nyomvonal nagyjából 50 km-rel hosszabb lett volna a Bátaszék-Mohács-Eszék nyomvonalnál - aztán az élet mégis másként alakult... Ebben az évben, májusban kapott belügyminiszteri jóváhagyást a Bátaszéki Katholikus Legényegylet, míg szeptemberben a Bátaszéki r.k. Ifjúsági Önképző Kör működését engedélyezte a miniszter, de ebben az évben történtek meg a Lajvér-patak szabályozásának első lépései is. 100 éve, 1923-ban komoly havazással, erős hófúvással kezdődött az év, ami január végén a Bátaszék környéki vasútvonalakon is komoly, napokig tartó fennakadást okozott. A Magyar Gazdák Szemléje februári számában a „Közigazgatásunk területi beosztásának reformjáról” szóló JECSHFIDOR BÁTASZÉK VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA cikkben Tolna vármegye kapcsán még azt olvashatjuk, hogy „a központi járás déli részéből s a völgységi járás egy részéből Bátaszék székhellyel új járást szervezünk”, végül a reformnak ez a része nem valósult meg. Ekkor már ismét élénk egyesületi élet zajlott Bátaszéken: a Dalárda tisztújító közgyűléséről tudósító cikk azt is megemlíti, hogy 1923-ban még hatan éltek azok közül, „kik 1876 szept. 1en a dalárda bölcsőjénél álltak”. A fentebb már említett Legényegylet ebben az évben újjáalakult, lévén „az egylet 1915-ben, mivel minden rendes tagja a háborúban volt, kénytelen volt beszüntetni működését”. Az év talán legfontosabb eseménye Horthy Miklós kormányzó bátaszéki látogatása volt 1923. április 27-én. Bátaszék vasúti csomópont-szerepéből adódóan a kormányzót szállító Túrán vonat valójában háromszor is áthaladt a bátaszéki vasútállomáson, de ebből csupán egy volt protokolláris megállás, ekkor fogadta a kormányzó Bátaszék és a környék köszöntését, rövid beszédet tartott és indult tovább Bajára. (Két évvel korábban, 1921 októberében már tett Horthy egy hosszabb látogatást Bátaszéken, amikor a szerb megszállás alól felszabadult településeken tett körutazást.) Az év másik jelentős eseményére szeptember 23-án került sor, ekkor avatták fel a templomkertben álló első világháborús emlékművet. Az avatáson nem csupán a község és a megye elöljárói vettek részt, de Soós Károly altábornagy személyében maga a kormányzó is képviseltette magát. Az ünnepséget követő fogadáson Soós altábornagy arra kérte a bátaszékieket, „hogy ennek a mai napnak emlékére áldozzanak minden évben [szeptember 23- án] kegyelettel hőseiknek és erősítsék meg lelküket a jövő küzdelmeire”. 75 éve, 1948 januárjában a komoly károkat okozó tiszai árvíz után árhullám vonult le a Dunán is, amely elérte a Baja-Bátaszék közutat is, elsodorva a Fás-Duna hidat. A forgalom csak március végén indulhatott meg, miután a „bajai államépítészeti hivatal” a hidat helyreállította. (Máshol sem rózsás a helyzet: az A Kerék című autós folyóirat összeállítása szerint a Bonyhád - Bátaszék közötti út „helyenként igen rossz állapotban ” van.) Február-márciusban a hatóságok még egy utolsó lendülettel elzavartak ezernéhány száz bátaszéki németet az „óhazába”; érkeztek a helyükre a Felvidékről elzavart magyarok. (A csehszlovák-magyar „önkéntes lakosságcsere” csak 1948 nyarára zárult le.) Ekkoriban az újságok talán legolvasottabb rovatai azok voltak, ahol segélyszervezeteken keresztül a még fogságban lévő hadifoglyok, elhurcolt civilek üzenhettek haza, hogy élnek, jól vannak, melyik táborban vannak. Sok Bátaszékre címzett üzenetet is lehet találni a korabeli újságokban... Áprilisban a Kisgazdapárt bátaszéki szervezete borversenyt hirdetett a helyi gazdáknak. „A bírálatra benyújtott 88 borminta közül 11-et díjaztak. Első díjat Michék Mihály, Egle Lajos, dr. István László és Garay János, második díjat Boronkay Zsigmond, Michéli Mihály, Liebhauser József és Göbelt János nyertek.” Az 1848-as forradalom centenáriumát országszerte megünnepelték, Bátaszéken ekkor épült meg a mai napig is álló emlékmű. Az avatóünnepségre megkésve, 1948. június 13-án került sor; az ünnepi szónok Ortutay Gyula kultuszminiszter volt. „1848 pedagógusai és nagy politikusai egyaránt az iskolaügy demokratikus rendezése, államosítása mellett foglaltak állást. Mi csak megvalósítjuk azt, amiről 1848 pedagógusai álmodtak. (...) Iskoláinkban senki hitét veszély nem fogja fenyegetni. Nem tervünk az, hogy a felekezeti iskolák vagy szerzetes iskolák tanítóit, tanárait szétdobáljuk az országban. Ezek Keressen bennünket a Facebookon is! C www.facebook.com/bataszekvaros A Néphadsereg Mi-8 típusú helikoptere munka közben