Budapest Székesfőváros Közigazgatása az 1902. évben (1904, Budapest)

Tizedik rész

1898-ban a Magyar színház előtt készült egy kisebb méretű square. Sokkal kedvezőbbek a viszonyok a VIII. kerületben, az itt lévő összes nyilvános parkok újabb keletűek. 1894- ben létesült a Mátyás-téri park, 1894/5-ben a Kálvária-tér parkja, továbbá a Mária Terézia-téri. A Nagy­körúton a Baross-kávéház előtt létesült egy square. Nagyobb park a körút mellett csupán egy van, ez a Rákóczy-téri, mely 1897-ben készült el s melyre fekvésénél fogva, különös gondot fordítottak. Kisebb parkok, illetve squarek közül felemlítendők a Sándor-téri park, a Rókuskór­­ház melletti faültetvény és a Népszínház előtti gazdagon díszített square. Végül 1901-ben a Tisza Kálmán-tér (a régi Újvásár-tér) parkoztatott. Egy nagy, rész­ben szabályos, részben természethű népkert ez most, melynek területe 66.770 m 2. A IX. kerületben régibb sétány csak a Bakács-téri templom körül és a Szent István­­kórház előtt van. Újabb a Ferencz-téri sétány, a Hunyady-térihez hasonló egyszerű kivitelben; ezen sétány, mely részben a Rock Szilárd-féle alapból 1897/9-ben készült, Rock emlékével van díszítve. Végül a Boráros-téren egy egyszerű, fasorokkal körülvett gyermekjátszótér készült. Megemlítjük a Ludoviczeum előtt lévő parkot, melynek nagyobb elkerített részét a Ludovika Akadémia tartja fenn és nevezett katonai intézet tulajdonát is képezi. Végül vannak a Szent István-kórház előtti és a közvágóhíd főbejárata előtt levő parkok. A X. kerület nyilvános parkjai kivétel nélkül az újabb időben keletkeztek. 1893/94-ben készült a 22.176 m 2 területű Kálvária. Végén egy magasabb terrasszon kápolnával, melyhez a domborművekkel díszített 12 stáczió kettős sora között lehet hozzájutni. 1895- ben a Liget-tér lett parkírozva, 1998-ban pedig a Szent László-téri templom környéke. Ez utóbbi parkban és a Kálvária parkjában szintén áll egy-egy Erzsébet királyné­emlék. Ezzel röviden leírtuk a főváros belterületein lévő nyilvános parkokat, rátérünk most a két nagy népligetre, melyek már részben a kültelkek belső határvonalán terülnek el. Elsősorban említendő a József kir. herczeg nádorispán által létesített VI. kerületi Városliget. Ez kezdetben sűrűn befásított akáczliget volt, helylyel-kézzel szétszórt platá­nokkal, zöld jávorokkal és szilfákkal. A 80-as és 90-es években a liget egy része nagy­szabású átalakításon ment át, ma pedig az egykori városerdő jellegéből semmit sem találunk, a­mennyiben modern parkká lön átváltoztatva. 1885-ben az első országos kiállítás munkálataival kapcsolatban, megkezdődött a részben csenevész, részben nem életképes akáczfák kivágása és azoknak nemesebb ültetvényekkel való pótlása. Ezen kiállítás fenmaradt emlékei a nagy iparcsarnok, melyben a magyar iparczikkek állandó kiállítása rendeztetett be, ezenkívül a közlekedésügyi múzeum palotája, továbbá a fővárosi múzeum és a mostan kávéháznak használt király pavilion. A millenniumi kiállítás előtt a Stefánia-út volt a liget egyetlen kocsikorzóútja, mely a ligetet nyugat-keleti irányban szeli át. A millenniumi kiállítás teremtette meg az Andrássy-út végén kezdődő új körútat, mely kezdeténél egy remek vashídon halad a tavon át és kocsikorzó czéljának megfelelő széles profiljával a ligetet megkerülve, az István-útnál a Stefánia-útba torkol. A millenniumi kiállítás előmunkálataival párhuzamban a Rákospatak vizét is a városligeti tóba vezették úgy, hogy most már állandóan friss víz táplálja a liget eme különös ékességét képező tavat. Ugyanakkor esztétikai szempontból szükségessé vált a tó egy mellékágának, valamint a régi úgynevezett Hattyútónak betöltése is. Egymásután keletkezett a sok szórakozóhely, vendéglő, kávéház és mutatványos hely, melyekben kellemes szórakozást talál az üdülést kereső közönség. A látnivalók közül említendők a Nádorszigeten újonnan épülő mezőgazdasági múzeum, továbbá a millenniumi évben épült műcsarnok, ezzel szemközt a jelenleg építés alatt levő szépművészeti múzeum. Különös vonzóerővel bíró pontja a ligetnek a főváros

Next