Rubinek Gyula (szerk.): Magyarországi gazdaczímtár (1912, Budapest)

Előszó

Előszó, az első gazdaczimtár 1893-ban „Magyarország Földbirtokosai“ czímmel és be­lusi Baross Károly szerkesztésében jelent meg. Ír szerző ugyanazon a nyomokon járt, mint a jelen munkálat. Ugyancsak az ország 100 kát. holdon felüli birtokosait ölelte fel s ugyancsak a pénzügyigazgatóságok útján lettek a czimek egybegyűjtve. Ez a czímtár nem volt valami tökéletes, mert a kataszteri birtokiveken kitüntetett birtokos nemigen volt azonos a telekkönyvi birtokossal. Később az Országos Statisztikai Hivatal adott ki gazdaczimtárt az 1895-ben foganatosított országos mezőgazdasági felvétel alapján. Eibben a czímtárban a 100 kát. holdon felüli gazdaságok voltak feltüntetve a gazdálkodó nevével s a czim megnevezésével, hogy mily czimen kezeli a gazdaságot, mint tulajdonos, bérlő, haszonélvező stb. Ez a gazdaczimtár már jelentékenyen jobb volt az előzőnél, de ennek adatai is máig már nagy­részt elavultak. Két ízben a „Pátria“ irodalmi vállalat és nyomdai részvénytársaság is kiadott egy szerényebb keretekben mozgó gazdaszimtárt, mindezen kiadványok adatai azonban szintén elavultak, mert a leg­közelebbi évek parczellázási szenvedélye, a földárak nagy emelkedése igen sok birtokost bírt arra, hogy földjén túladjon s így sok középbirtok gazdát cserélt, elaprózódott; viszont sok új középbirtok is keletkezett a nagybirtokok elparczellázása révén. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy Magyarország földbirtokosainak új, javított czimtárát adjuk ki s miután e vállalkozás szorosan összefügg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület feladataival, elhatározta ezen gazdaczimtár kiadását. Mi­­dőn a földtulajdon iránt oly nagy az érdeklődés nemcsak a kereskedelem körében, amely hasznosítható gazdag üzímanyag birtokába jut, de minden társadalmi körben, amidőn magának a gazdá­nak is sokszor érdeke megtudni, hogy gazdatársai hol, milyen birtokon gazdálkodnak s mily különleges gazdálkodási ágat űznek, egy ily megbízható adatokkal, (az összes birtokviszonyokat és az egyes birtokokon űzött spec­iális állattenyésztési, termelési és mezőgazdasági ipari üzemeket pontosan feltüntető gazdaszimtár nélkülözhetetlen segédeszköze a gazdának, a kereskedőnek, az iparosnak, egyszóval mindenkinek, aki a gazdával akár mint vevő, akár mint eladó üzleti összeköttetésben áll, vagy birtokot megvételre keres. Jelen gazdaszimtár ugyancsak a pénzügy igazgatóságok által szolgáltatott kataszteri adatok alapján készült, amely adatok azonban a múlthoz képest annyival hitelképesebbek, mert az ország túlnyomó nagy részén a kataszteri kiigazítási munkálat már végrehajtatott. Kötelességünk is Lukács László pénzügyminiszter úr Őnagyméltóságának e helyütt is a szívesen rendelkezésünkre bocsátott adatokért legmélyebb köszönetünket kifejezni. E gazdaczimtár tehát a legújabb adatokat tartalmazza s minden tekintetben megbízható, s ha valaki a használati utasítást pontosan követi, a gazdaczimtár használatánál csalódás nem fogja érni. Itt egyes vármegyék monografikus részét jelentékenyen kibővítettük s ezáltal a holt számokba életet öntöttünk, mert ilyképp lehetővé vált, hogy ha valaki az ország egyes specziális kultúrája iránt érdeklődik, pl. a szimmentált tenyészetek vagy mezőgazdasági ipari szeszgyárak stb. iránt, azok tekin­tetében útbaigazítást találjon. Horvát- és Szlavonországokra vonatkozólag azonban monografikus adatokat összegyűjtenünk a legjobb akarat mellett sem sikerült, viszont azonban az első eset, hogy Horvát- és Szlavonországok 100 holdon felüli birtokosainak czimtára megjelent. Új monográfiák szerkesztésénél, mint általában az egész munkálat adatainak feldolgozásánál kitűnő segédtársam volt Fabricius Endre, az OMGE segédtitkára, akinek kiváló segédkezéséért nyil­vánosan is köszönetet mondani kötelességem. Különösen is figyelmébe ajánlom azoknak, akik e könyvet használni fogják, hogy a használati utasítást előzőleg olvassák el. Budapest, 1911. október hó. Rubinéit Gyula s. k. az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója.

Next