Rubinek Gyula (szerk.): Magyarországi gazdaczímtár (1912, Budapest)
Használati utasítás
grafikus részben feltalálható, részben a m. kir. földmívelésügyi miniszter legújabb kiadványai, részben az illetékes testületek kimutatásai alapján vetettek föl, úgy hogy az egyes megyék monográfiái a jelennek teljesen megfelelő keretben készültek. Sajnos, hogy Horvát-Szlavónország megyéiről ily monográfia nem készülhetett, az adatok hiánya miatt. A monografikus rész gyakorlati jelentősége egyrészt abban van, hogy tájékoztatást nyújt az illető megye mezőgazdasági viszonyaira vonatkozólag, másrészt pedig, hogy feltünteti azokat a közvetlen forrásokat, ahonnan úgy a növényi, mint az állati termékek, továbbá az állatok beszerezhetők, egyszersmind pedig a mezőgazdasági iparok, szövetkezetek, gazdasági egyesületek, gazdakörök és mezőgazdasági intézmények (állatorvosi székhelyek, gazdas felügyelőségek, ármentesítő társulatok, erdőgondnokságok stb.) czímtárát is nyújtja, így ha tenyészállatot akarunk beszerezni, felütjük megyénként a nagyobb szarvasmarhatenyésztőket, sőt azokat a tenyészeteket, amelyek állataikat az Országos Törzskönyvbe felvetették és ajánlatot kérünk, vagy ha gyümölcsre, borra van szükségünk, felkeressük a monografikus részben feltüntetett gyümölcstermelőket, nagyobb bortermelőket. A Magyarországi Gazdaczímtár harmadik része, a névmutató, amelyben betűsorban feltalálható valamennyi birtokos és bérlő, akik a czímtárban az egyes megyéknél szerepelnek. Gyakorlati haszna a névmutatónak abban nyilvánul meg, hogy ha valamely birtokost ismerve tudni szeretnénk, hol fekszik birtoka és mily kiterjedésű az, egyszerűen felkeressük a névmutatóiban az illető birtokos nevét és felütjük a név mellett található lapszámot, esetleg lapszámokat, ha többfelé van az illetőnek birtoka és így azonnal tájékozódhatunk. Megjegyzendő, hogy a névmutatóba csupán az egyéni birtokosok vétettek fel. A községek mint birtokosok kihagyattak, erre nem volt szükség, miután azok az egyes megyéknél úgyis betűsorba vetettek, ha pedig valamely községre vonatkozó adatok iránt érdeklődünk, tudva azt, hogy mely megyében fekszik az illető község, könnyen megtalálhatjuk. Megkeresések, prospektusok, értesítések küldésekor a czímzésre ügyelni kell. Legczélszerűbb ily esetekben nem az illető birtokosra, hanem gazdaságára czímezni a küldeményt. Pl. Mélt. Zichy Géza gr. uradalmának, Abaszéplak (Abaujtorna megye), vagy Nyitrai püspöki uradalom, Radosna (Nyitra megye). Szükséges ez azért, mert különösen a nagyobb birtokosok, akiknek esetleg többfelé is van birtokuk, legtöbbször nem tartózkodnak az illető helyen és ha személyre szóló a küldemény, ezt, mint kézbesítetetlent, esetleg visszahozza a posta, míg ha az uradalomra vagy gazdaságra czímezzük, az uradalmi intéző, gazdatiszt vagy főtiszt kezébe kerül és czélunkat ezzel el is értük. A munka kiegészítő része : a magyarázó szótár, (lásd X—XIV. oldalt) amelyben egyrészt valamennyi, a czímtárban használt rövidítés értelme feltalálható, másrészt pedig ugyancsak ezen rövidítések német jelentése is magyarázatot nyer.