Magyarország földbirtokosai és földbérlői (Gazdacímtár) (1925, Budapest)

Előszó

." Előszó: Magyarország közép- és nagybirtokosainak első rendszeres címtárát — nem szólva a régebbi részleges kimutatásokról — 1893-ban a földmívelésügyi minisz­térium birtokstatisztikai osztályának előmunkálatai alapján Baross Károly az Országos Magyar Gazdasági Egyesület akkori titkára adta ki. A következő gazda­­címtár az 1895. évi VIII. t.-c. értelmében végrehajtott mezőgazdasági statisztikai összeírás adatai nyomán 1897-ben a m. kir. központi statisztikai hivatal kiadá­sában jelent meg. Az utolsó — még ma is használatban levő — teljes gazda­címtárt pedig a pénzügyminisztérium kataszteri adatai alapján Rubinek Gyula az Országos Magyar Gazdasági Egyesület néhai igazgatója szerkesztette és 1911-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület adta ki. E legutoljára kiadott gazdacímtár megjelenése óta 14 viszontagságos esztendő telt el. Ez időszak alatt az ország területe a vesztett háború folytán harmadára csökkent és a trianoni határok közé szorított ország birtokviszonyai a megvál­tozott gazdasági és szociális viszonyok következtében lényegesen módosultak. Az ország e megváltozott területének és birtokviszonyainak eredményeként pedig még ez a legutolsó Rubinek-féle gazdacímtár is elavulttá, mondhatni használ-­­ hatatlanná vált. Az eddig megjelent gazdacímtáraknak ez az elavultsága, másrészről pedig az az egyre növekedő érdeklődés, amely az utolsó évek folyamán a mai birtok­­viszonyoknak megfelelő gazdacímtár iránt megnyilvánult, indították a vezetésem alatt álló m. kir. központi statisztikai hivatalt ennek az új gazdacímtárnak szer­kesztésére és kiadására. A földbirtokreform folyó munkálataira való tekintettel talán korainak is látszik e gazdacímtárnak megjelenése. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a földbirtokreform teljes befejeztéig még sok földbirtok terjedelme fog módosulni és még számos új kis­­birtok fog alakulni. A címtár megjelenése időpontját azonban mégsem tarthattam elodázhatónak, mert azok a — ma már számos esetben helytelennek minősít­hető — adatok, amelyek az elavult gazdacímtárak alapján közkézen forogtak és forognak, már eddig is nagyon sok téves — és hatásaikban káros — következ­tetésekre adtak alkalmat. A szorosan vett gazdacímtári adatokat e kötet is az eddig megjelent gazda­­olm­tárak beosztása szerint közli, a kataszteri tiszta jövedelem adatait, valamint

Next