Cinema, 1994. július-december (7-12. szám)

1994-10-01 / 10. szám

soha nem sejtett energiáit szabadítja fel (és újjáéleszti már szinte elfelejtett szexu­ális ösztöneit). A szokásos levertség he­lyett a szenvedély lesz úrrá a lektoron. Munkájában is céltudatosabb és hara­­pósabb lesz, és igyekszik állását megtar­tani az intrikus Stewart Swinton (Spa­der) ármánykodásával szemben, ráadá­sul megpróbálja meghódítani főnöke ra­gyogó szépségű leányát (Pfeiffer). Épp csak a benne rejtőző állatot tudja nehe­zen féken tartani... Amit azonban Nichols modern far­kasember változatában tudatosan elha­nyagol, az éppen a két világ között ván­dorló lélek ősi, tragikus motívuma, pe­dig ez olyan elem, amit szinte minden eddigi farkasemberfilmben megtalá­lunk. Will persze rémülettel veszi észre személyisége változásait, de újonnan megtalált energiái és a boldogító vég (egy véres és néhol akaratlanul is komi­kus végső jelenetsor után) sokkal inkább katarzisra irányul ahelyett, hogy a far­kasharapás átkáról beszélne. A film olyan szokatlan és sajátos harmóniával fejeződik be, ami egy horrorfilmben ed­dig elképzelhetetlen volt. A Farkas ép­pen erről a szokásos horrortragikumról mond le, és teljes mértékig a két szokat­lan ember között szövődő szerelmi tör­ténetre koncentrál, akik a végén boldog farkaslétben bolyonganak Új-Anglia erdeiben. Végső soron szép kis törté­net. Épp csak a horrorrajongók ma­radnak hoppon. Tehát: várjunk még egy kicsit, hátha Kenneth Branagh Fram­my?e­w-adaptációja végre meg­hozza a libabőr reneszánszát és az iga­zi horrormozit. Eredeti cím: Wolf; amerikai, 1994; 125 perc; Ren­dező: Mike Nichols; Forgatókönyvi ró: Jim Harri­son, Wesley Strick; Operatőr: Giuseppe Rotunno; Zene: Ennio Morricone; Producer: Douglas Wiek; Szereplők: Jack Nicholson (Will Randall), Michelle Pfeiffer (Laura Alden), James Spader (Stewart Swinton), Kate Nelligan (Charlotte Randall), Christopher Plummer (Raymond Alden) Mike Nichols farkasember­változata: szokatlan szerelmi történet, de horrofilmnek gyenge Nicholson) rég elfeledett erotikus energiák szabadulnak fel Stewart (J. Spader) Will állására pályázik Cl 60% Klasszikus! Lon Chaney jr. Larry Talbot szerepében min­­den farkasemberek atyjaként bo­­­­lyong az angol erdőkön keresztül , George Waggner korai horrorre­mekében, és ki sem látszik a gyi­­lokból, mígnem egyszer saját apja küldi az égi vadászmezőkre. Teenwolf (1985) Sportos! Rod Dani­el tinikomédiájában a még zöldfülű Mi­chael J. Fox kosa­ras farkasember­ként válik a gimi sztárjává. The Wolf Man (1941) Was a Teenage Werewolf (1957) Gyerekes! A kamaszodó gi­­mis srác (Michael „Bonan­za" Landon) megmutatja far­kasfogait, és a kollégista tár­sak agyára megy. Werewolf of Washington (1973) Diplomatikus! Dean Stockwell az Egyesült Ál­lamok szolgálatában álló közhivatalnokként saját el­nökét is rászoktatja a teli­hold tiszteletére. Viktor, a veszett! (1994) Liberálkonzervatív! Vörös vérre szomjaz­va barangol egy far­kasember a Duna- Tisza vidékén, míg­nem egy tulipános ezüstgolyó végez ve­le. Hamarosan min­den moziban Magyarországon kí­vül.

Next