Communicationes Archaeologicae Hungariae, 2005

Szathmári Ildikó: Folyókból előkerült bronzkori kardleletek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében

144 Szathmári I­­ latok magánkézbe kerülésével (a törvény ellenére) még inkább felgyorsult ez a folyamat, mely ter­mészetesen maga után vonja a szórványleletek számának növekedését is (GAÁL 2001, 41). Az el­mondottak miatt - egy-két ritka kivételtől eltekintve - így szinte lehetetlen megállapítani az összetartozó leleteket, még akkor is, ha azok azonos lelőhellyel rendelkeznek, megegyező korúak és nagyjából azonos időben kerültek be a múzeumba. A fentebb ismertetett problémák ellenére, azok figyelembe vételével fontosnak véljük az MNM ős­kori gyűjteményében az utóbbi években bekerült, folyókból származó bronzkori kardok ismertetését, folytatva ezzel azt a hagyományt, melyet Mozsolics Amália kezdett el csaknem negyven évvel ezelőtt. Mozsolics A. elsődleges célja a háború után a MNM- ba bekerült bronzkori kardok összegyűjtése, tipolo­­gizálása volt, illetve kronológiai beillesztése az általa felállított bronzdepót szintekbe (MOZSOLICS 1968; MOZSOLICS 1972). E munka során akadt rá több, folyóból előkerült kardleletre, melyeket később kiegészítve az újabbakkal írta meg a témával kapcso­latos észrevételeit egy összefoglaló tanulmányban (MOZSOLICS 1975). A Magyar Nemzeti Múzeum az utóbbi két évtized­ben 26 olyan őskori tárgyat vásárolt magánszemélyek­től, melyek mindegyike a Dunából származik A huszonhat tárgyból 1 rézkori, 18 bronzkori, 5 vaskori (La Тёпе), 2 bizonytalan korú. A tizennyolc bronzkori lelet közül 11 bronzkard, illetve annak töredéke. Az alábbiakban 8 db, a késő bronzkorhoz köthető kardot kívánok közreadni. Ezek közül a dunavarsányi és du­­naalmási kardokat most publikáljuk először, a többi kardot Kemenczei Tibor a Prähistorische Bronzefunde sorozatban megjelent munkáiban részletes leírás nélkül már közzé tette.­ A bronzkardok leírása Dunavarsány, Kis-Duna ág (Pest megye) (1. kép) Markolatnyújtványos bronz tőrkard. Törött markolat­­nyújtványán középen egy, lekerekített markolatlapján mind­két oldalon két-két szegecslyuk. A felső harmadában kiszélesedő ívelt pengéje enyhén elgörbült. A penge felületét vésett kettős vonaldísz borítja, mely a markolat­lapon, annak formáját követve kiszélesedik. Eredetileg valószínűleg itt is lehetett díszítés, de ennek nyomai alig fedezhetők fel. Markolatlapja, pengéje töredezett, a kard hegye hiányzik. Jelenlegi h: 69 cm; a markolatnyúlvány sz: 2,5 cm. (h­sz: 91.3.1) Dunaalmás, Duna (Komárom-Esztergom megye) (2. kép) Markolatnyújtványos bronzkard. Peremes markolat­­nyújtványának felső része fecskefarokszerűen kihajlik. Hosszú, keskeny, párhuzamos pengéje erős ívben csatla­kozik a lekerekített markolatlaphoz, melyen két-két sze­gecslyuk található. A kard felületén a penge és a markolat­lap vonalát követve vésett vonaldíszítés található, h: 73,2 cm; a markolatnyújtvány sz: 2,8 cm. (h­sz: 2003.3.1) 1. kép Dunából előkerült bronz tőrkard, Dunavarsány AbS. 1 Bronzerapier aus der Donau, Dunavarsány

Next