Communicationes Archaeologicae Hungariae, 2007

Patay Pál: A Bácska-Kiskunság-Körös menti Ördög árka II.

COMMUNICATIONES ARCILUOLOGICE HUNGARLE Patay Pál A BÁCSKA - KISKUNSÁG - KÖRÖS MENTI ÖRDÖG ÁRKA TT 1 A Körös menti szakasz Mikoviny térképein, a Körös menti Ördög árka Csépától délre, a Tiszának egy egykori meanderénél veszi kezdetét, annak keleti kanyarodójánál. (Ma már csak helyenként képezi morotva a meander marad­ványát). A sánc biztos létezésére azonban csak innen északkeletre 4 km-re, Szelevény belterületéről van adatunk, így kérdéses, hogy valóban megvolt-e a Tiszazugnak ezen, hajdan árteret képező, mély fekvésű részén. Mindenesetre az egykori meglétét nem zárhatjuk ki, bár a légifényképeken nem figyel­hető meg olyan jelenség, amelyből az egykori sánc nyomára lehetne következtetni. Hogy az Ördög árka keresztül haladt Szelevény belterületének nyugat részén, azt az 1960-70-es évek­ben idős emberek egybehangzóan állították. Az 50-es években leégett szélmalom egykori tulajdonosa sze­rint dél felől futott neki a Petőfi utca nyugati végének, ott, ahol annak déli oldalán már nincsenek házak. Berta Márton (szül. 1889) - aki egész életében a Petőfi utcában lakott, és akiké volt a Petőfi és Kossuth utca közötti terület­­ állította, hogy azon húzódott át az Ördög árka. Még az apja mutatta meg neki és fiatal korában jól látható volt. A Petőfi utcát a mai 43. sz. ház tájékán keresztezhette (1. kép). Ismerte az Ördög árkát Stuhl József is (szül. 1893). Szerinte a sánc Herczeg István és Miháczi János háza között érte el a Kossuth utcát. Azt is tudta, hogy tovább haladt a község és a vasút között a községbe vezető műút keleti oldalán, a Menyasszonyparton lévő régi temetőn keresztül. Ezt egyébként Kovács Albertnek, a Tiszazugi Ar­­chaeológiai Magántársulat titkárának az 1876-ban végzett ásatásáról készített térképe is igazolja.­ Ezen, a Menyasszonypart keleti oldalán, az egykori ártérre eső meredek parttal párhuzamosan, tőle kb. 5 ölnyi távolságban (a községbe vezető úttól 55 ölre) fel is tüntette 25 öl hosszan az „Ördög-árok”-ot (2. kép). Az Ördög árka legnyugatibb, a terepen ma is látható nyomát a Menyasszonyparttól kb. 1700 m-re északra, a Tiszaug és Kunszentmárton közötti 4511. szá műút mentén, a Véghalom mellett ismertük fel. A halomtól délnyugat felé, vagy 20 méter hosszan a talaj elszíneződése jelezte a sánc vonalát. Itt egyébként a műútra merőlegesen egy földút ereszkedik le mere­deken a Körös több méterrel alacsonyabb egykori árterére, bevágódva az ártér partjába. A bevágás mind­két oldalán jól látható volt az egykori sánc árkának profilja. A halomtól északkelet felé, a műút és az egykori ártér partja között a sánc nyoma egy terephullám alakjában látható volt, amely mindinkább távolodik az úttól. A Véghalomtól 700 m-re, az út nyugati oldalán lévő tanya vonalában, már attól kb. 60 m-re húzódik. Iránya a műút mentén fekvő Pálóczi puszta déli sarkának tart. A Pálóczi pusztánál az egykori ártér elhúzódik az egyenesen futó műúttól. Valószínű, hogy itt a sánc nyomvonala is kelet-északkeleti irányba fordul, amit egy, a légifényképeken jelentkező vonal is igazolni látszik. Ezt egyébként Danyi István (szül. 1899) - aki­nek az apja is már a Pálóczi pusztán lakott - is megerősítette. A nyomvonal a Pálóczi pusztától északra a Görbe­érből a Körös árterébe félkörívben futó csatornát a pusztától az egykori Cserkei (Csörgei) iskolához ve­zető földút hídjánál keresztezhette. (1966-ban az út el volt szántva, csak a híd volt meg.) Innen a nyomvonal egyre inkább megközelíti a Körös egykori árterének partját. Elhalad 22 m-re délkeletre a 88 m magassági ponttól, majd a Cserkei iskola melletti tanya bejáró útjától nyugatra éri el a műút nyugat-kelet irányú szakaszát. Az Ördög árka itt, az említett híd és út között terephullám alakjában biztosan felismerhető volt, az egykori töltés és a délkeleti oldalán futóárok közötti szintkülönbség he­lyenként 30-50 cm-t is elért. Egyébként a nyomvona­lat a vetésben egy zöldebb csík, vetetlen területen egy világosabb talaj csík is elárulta. A műutat az iskola melletti kanyarodójában kétszer is metszheti, de az út északi oldalán nincs nyoma. Viszont a kanyarodótól északkeletre 130 m-re már is­mét látható az út délkeleti oldalán az egykori töltés 2007

Next