Confessio, 1983 (7. évfolyam, 1-4. szám)

1983 / 2. szám - ÉVSZÁZADOK FÉNYEI - Szénássy Zoltán: A földrajztudomány magyar úttörője

A FÖLDRAJZTUDOMÁNY MAGYAR ÚTTÖRŐJE 21 Csokonait menten elbűvölte, s alig várta, hogy tudós Katona Mihály uram, a kol­légium érdemes direktora, a parádé főrendezője közelebbi ismeretségbe hozza a bájos szavalónővel.4 Csokonai és Katona Mihály megismerkedése 1797. február 14-én, Bálint napján történt Komáromban, Laky szolgabíró házánál, ahol névnapot ünne­peltek. Kiss Tamás: Komáromi előjáték című regényrészletében így mondja el a neve­zetes eseményt: „A nagy tágas ebédlőben csoportokban ült már a társaság... Ott éppen egy rövidre vágott üstö­kös, bozontos bajuszú férfié volt a szó, a szája szögletébe nyugtatva a hosszú pipaszárat. A mellette ülő, bécsi szabású kabátban... hallgatta, kissé unottan. Amint megtudta, Katona Mihály az egyik, a kollégium rektora és Z. Nagy Sámuel komáromi doktor a másik. Itt találta Éles Istvánt, a kollé­gium kurátorát. Az a pedrett bajuszú, szúrós tekintetű férfi, aki Csokonai üdvözlésére először nyúj­totta a kezét, Farkas János lelkész volt, Péczeli utóda az eklézsiában. Rövidesen az is kiderült, hogy a tisztes férfiak mindegyike a komáromi tudós társaság tagja... Tisztelt uraim és hölgyeim, Csokonai Mihály úr érkezett meg hozzánk, aki mától szerény házunk vendége. Ha volnának, akik még nem tudják, ő a pozsonyi diéta híres poétája, akinek nevét ismerik már szerte az országban. A költő arcán a sápadtságot pír lepte el,ahogy ott állt és hajlongott az üres szék támlájába fogódz­va. .. Katona uram mélyeket szívott tajtékpipáján. Poéta... ugyan, hisz minden harmadik írás­tudó ember poéta ebben az országban... Katona Mihály vette át a szót: — Tudja kelmed, hogy valaha kálvinista papok és rektorok seperték a komáromi főutcát a bécsi császár parancsára. Könnyű volt a debrecenieknek, nehéz nekünk... Mindent elvitt a földrengés, az ár... Se kő, se fal, se engedetem... Meglett az engedetem is, megnyílt az emberek szíve. Levágták ezüst gombjaikat, akinek nem volt, az fuvarba jött egy lovával, vagy a két kezével... Itt minden a telkekből épült kövekké. Harmadéve kezdtünk hozzá a kollégiumhoz, s ez új esztendő első napján megszólalt a két harang a kis toronyban. — A rektor izmos keze fején úgy mozogtak az ujjak, mintha most for­málná velük Komárom történelmét.” Csokonaival kötött barátságának később is megvolt a maga jelentősége. A költő ugyanis „de jure” praktizált a vármegyeházán. Lakást a vármegye szolgabírója, Laky Bálint adott neki, míg Éles István a kollégium professzora a vándorpoétát a kosztoló diákok lajstromába vette, így Csokonai majd egy éven át naponta megfordult a kol­légiumban, és egészen közeli kapcsolatba került az iskola rektorával, Katona Mihály­­lyal. Nyilván figyelemmel kísérte annak tudományos kísérleteit és munkásságát, amit a geográfia terén fejtett ki, így érthető és magyarázható az a tény, hogy A föld mathema­tical leírása című első művének megjelenése után, éppen a csurgói gimnáziumtól kap megbízatást, tudományos kézikönyvek írására. Amint tudjuk, Csokonai V. Mihály Komárom után Csurgón próbált szerencsét, és ott tanított is a nevezetes református kollégiumban. Nyilván magával vitte Katona Mihály barátságán kívül, annak tudósi hírét is, és ezért eshetett rá a választás, második művének a közönséges természeti föld-leírás alkalmával.­ Katona Mihály komáromi tanárkodásának jelentőségét emeli ki a Magyar Kurír című lap is: „... csakhamar, a semmiből mintegy, olyan Gymnáziumot teremtett, és azt hét esztendei kormányzása alatt oly állapotba helyeztette, hogy abban mind a belső, mind a külső Státusra, több alkalmas és jeles Ifjak formáltattak.. .”­. Ennek az időszaknak, professzori gyakorlatának köszönhető, hogy amikor elfogadta a közeli Búcs község meghívását, falusi csendes magányában hozzáláthatott tudomá­nyos munkásságához. Komáromból messze szállt a híre. Meghívták Pápára, sőt a távoli Losoncra is lelkésznek, mégis a szomszédban levő búcsi eklézsia hívásának tett eleget. Elhatározásában nyilván szerepet játszott az a tény is, hogy 1797-ben fele­ségül vette a komáromi eklézsia kurátorának lányát, Szarka Évát, s így nem akart messzire szakadni a famíliától. Önéletrajzában így ír a búcsi meghívás elfogadásáról:

Next