Confessio, 1983 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1983 / 2. szám - ÉVSZÁZADOK FÉNYEI - Szénássy Zoltán: A földrajztudomány magyar úttörője
A FÖLDRAJZTUDOMÁNY MAGYAR ÚTTÖRŐJE 21 Csokonait menten elbűvölte, s alig várta, hogy tudós Katona Mihály uram, a kollégium érdemes direktora, a parádé főrendezője közelebbi ismeretségbe hozza a bájos szavalónővel.4 Csokonai és Katona Mihály megismerkedése 1797. február 14-én, Bálint napján történt Komáromban, Laky szolgabíró házánál, ahol névnapot ünnepeltek. Kiss Tamás: Komáromi előjáték című regényrészletében így mondja el a nevezetes eseményt: „A nagy tágas ebédlőben csoportokban ült már a társaság... Ott éppen egy rövidre vágott üstökös, bozontos bajuszú férfié volt a szó, a szája szögletébe nyugtatva a hosszú pipaszárat. A mellette ülő, bécsi szabású kabátban... hallgatta, kissé unottan. Amint megtudta, Katona Mihály az egyik, a kollégium rektora és Z. Nagy Sámuel komáromi doktor a másik. Itt találta Éles Istvánt, a kollégium kurátorát. Az a pedrett bajuszú, szúrós tekintetű férfi, aki Csokonai üdvözlésére először nyújtotta a kezét, Farkas János lelkész volt, Péczeli utóda az eklézsiában. Rövidesen az is kiderült, hogy a tisztes férfiak mindegyike a komáromi tudós társaság tagja... Tisztelt uraim és hölgyeim, Csokonai Mihály úr érkezett meg hozzánk, aki mától szerény házunk vendége. Ha volnának, akik még nem tudják, ő a pozsonyi diéta híres poétája, akinek nevét ismerik már szerte az országban. A költő arcán a sápadtságot pír lepte el,ahogy ott állt és hajlongott az üres szék támlájába fogódzva. .. Katona uram mélyeket szívott tajtékpipáján. Poéta... ugyan, hisz minden harmadik írástudó ember poéta ebben az országban... Katona Mihály vette át a szót: — Tudja kelmed, hogy valaha kálvinista papok és rektorok seperték a komáromi főutcát a bécsi császár parancsára. Könnyű volt a debrecenieknek, nehéz nekünk... Mindent elvitt a földrengés, az ár... Se kő, se fal, se engedetem... Meglett az engedetem is, megnyílt az emberek szíve. Levágták ezüst gombjaikat, akinek nem volt, az fuvarba jött egy lovával, vagy a két kezével... Itt minden a telkekből épült kövekké. Harmadéve kezdtünk hozzá a kollégiumhoz, s ez új esztendő első napján megszólalt a két harang a kis toronyban. — A rektor izmos keze fején úgy mozogtak az ujjak, mintha most formálná velük Komárom történelmét.” Csokonaival kötött barátságának később is megvolt a maga jelentősége. A költő ugyanis „de jure” praktizált a vármegyeházán. Lakást a vármegye szolgabírója, Laky Bálint adott neki, míg Éles István a kollégium professzora a vándorpoétát a kosztoló diákok lajstromába vette, így Csokonai majd egy éven át naponta megfordult a kollégiumban, és egészen közeli kapcsolatba került az iskola rektorával, Katona Mihálylyal. Nyilván figyelemmel kísérte annak tudományos kísérleteit és munkásságát, amit a geográfia terén fejtett ki, így érthető és magyarázható az a tény, hogy A föld mathematical leírása című első művének megjelenése után, éppen a csurgói gimnáziumtól kap megbízatást, tudományos kézikönyvek írására. Amint tudjuk, Csokonai V. Mihály Komárom után Csurgón próbált szerencsét, és ott tanított is a nevezetes református kollégiumban. Nyilván magával vitte Katona Mihály barátságán kívül, annak tudósi hírét is, és ezért eshetett rá a választás, második művének a közönséges természeti föld-leírás alkalmával. Katona Mihály komáromi tanárkodásának jelentőségét emeli ki a Magyar Kurír című lap is: „... csakhamar, a semmiből mintegy, olyan Gymnáziumot teremtett, és azt hét esztendei kormányzása alatt oly állapotba helyeztette, hogy abban mind a belső, mind a külső Státusra, több alkalmas és jeles Ifjak formáltattak.. .”. Ennek az időszaknak, professzori gyakorlatának köszönhető, hogy amikor elfogadta a közeli Búcs község meghívását, falusi csendes magányában hozzáláthatott tudományos munkásságához. Komáromból messze szállt a híre. Meghívták Pápára, sőt a távoli Losoncra is lelkésznek, mégis a szomszédban levő búcsi eklézsia hívásának tett eleget. Elhatározásában nyilván szerepet játszott az a tény is, hogy 1797-ben feleségül vette a komáromi eklézsia kurátorának lányát, Szarka Évát, s így nem akart messzire szakadni a famíliától. Önéletrajzában így ír a búcsi meghívás elfogadásáról: