Confessio, 1998 (22. évfolyam, 1-4. szám)

1998 / 3. szám - SZÉPMÍVESSÉG - Medvigy Endre: Tollas Tibor emlékezete

MEDVIGY ENDRE követően Bécsben keres menedéket, decemberben már az osztrák fővárosból szerkeszti a Münchenben megjelenő Nemzetőrt, a szabadságharcos írók alapította újságot. Tollas Tibor konokul következetes szerkesztői és szervezői munkásságának nagy szerepe és elévülhetetlen érdeme volt abban, hogy a magyar menekültek többsége nem vált politi­kailag semlegessé vagy társutassá, hanem megmaradt emigránsnak és magyarnak. Ez az új­ság nem engedte, hogy a magyar kérdés lekerüljön a napirendről, a kádári önkény éveiben felemelte szavát a bebörtönzöttek érdekében, a kivégzések ellen. Ápolta 56 eszméjét, ébren tartotta a nemzeti függetlenség ügyét. Híven követte a kelet- és közép-európai változásokat, kisiklatott reformtörekvéseket, földcsuszamlásokat, ellenzéki megmozdulásokat, a diktatúra majdani bukását sejtető válságtüneteket. Tollas Tiborra és a Nemzetőrre a kommunista ön­kényuralom minden formájának a határozott és egyértelmű elutasítása jellemző. Ez a kör elvetette a Kádár-rezsimmel való együttműködés minden változatát, beleértve a hazajárást, vagy a magyarországi publikálást is. Tollas Tibor megfogadta, hogy addig nem utazik haza Magyarországra, amíg nincs hazánknak szabad választáson alakult országgyűlése és felelős kormánya, és amíg a megszállók ki nem vonulnak. Tollas Tibor és a Nemzetőr szerkesztősége sokat tett az emigráció szellemisége és a magyarságtudat szempontjából fontos, színvonalas könyvek megjelentetése érdekében. A forradalom tanúi című kiadvány az Egyesült Nemzetek Szervezete Különbizottságá­nak jelentését tartalmazza az 1956-os forradalom és szabadságharcról, emléket állítva Povl Bang-Jensennek, annak az ENSZ diplomatának, aki vonakodott a magyar nemzeti felkelésről tanúskodók nevét és személyi adatait kiadni, és ezért az életével fizetett. Az 1956-os forradalom szellemét idézi a Tollas Tibor szerkesztette Gloria Victis antoló­gia, amely a XX. századi magyar szabadságharc világirodalmi visszhangját tartalmazza. A Nemzetőr alapító-főszerkesztője hasonló című könyvet állított össze 1848-49-es füg­getlenségi küzdelmünkről, annak nemzetközi lírai tükröződéséről. Itt, a Nemzetőrnél, Csernohorszky Vilmos tanulmányainak kötete címében is hirdeti, hogy az Erkölcs és po­litika jogállamban elválaszthatatlan. Tollas Tibor és a Nemzetőr adja közre Juhász László Szabad Európás rádiós újságíró művelődéstörténeti jelentőségű publicisztikai köteteit: Magyarok az Újvilágban, A Héttoronytól Kufsteinig — Magyar rabok idegenben, Bécs magyar emlékei címmel, továbbá Várvidék (Burgenland) első útikönyvét. Tollas Ti­bor és a magyar szabadságharcos írók alapította újság adja ki Montgomery amerikai kö­vet Magyarország védelmében megfogalmazott írásait, szemelvényesen, dr. Makra Zol­tán szerkesztésében. Ugyanitt, Tollas Tibor felkérésére Zsillé Zoltán gondozza a Függet­len fórum című kiadványt, Kéziratos tiltott magyar irodalom a Kárpát-medencében alcímmel. Tollas Tibor és Zsillé Zoltán arányérzékét dicséri, hogy ez a kötet a népi ellen­zék és az úgynevezett demokratikus ellenzék dokumentumait egyaránt tartalmazza. Nincs szándékomban teljes kiadványlistát közzétenni, de nem maradhat említés nélkül, hogy a hetvenes években Alekszander Szolzsenyicin A Gulag szigetcsoport című, a szovjet kon­centrációs táborok embertelenségéről szóló gigantikus művét is a Nemzetőr jelentette meg, Szente Imre fordításában. Az az emigráció, amelynek Tollas Tibor kiemelkedő szervező egyénisége, mozgósító erejű, lázító szónoka és jelentős költője volt, győztes, ellenségeit túlélő emigrációnak bi­zonyult, mert megérte az 1990-es szabad választásokat, majd a megszállók kivonulását. Tollas Tibor 1990-ben hazalátogatott, majd újra és újra hazautazott, hogy társadalmi ren­dezvényeken, irodalmi esteken hirdesse ötvenhat eszméit, a legyőzöttek dicsőségét és minden magyarok testvériségét. Megérte, hogy a Nemzetőrt itthon is árusítsák, és verseit találóan Hazafelé címmel Magyarországon is megjelentessék. Lakitelken, Gyöngyösön, Egerben, Szegeden és más településeken szólott, ekkor tudhattuk meg, hogy milyen ereje van a szavának.

Next