Confessio, 1998 (22. évfolyam, 1-4. szám)
1998 / 3. szám - SZÉPMÍVESSÉG - Medvigy Endre: Tollas Tibor emlékezete
MEDVIGY ENDRE követően Bécsben keres menedéket, decemberben már az osztrák fővárosból szerkeszti a Münchenben megjelenő Nemzetőrt, a szabadságharcos írók alapította újságot. Tollas Tibor konokul következetes szerkesztői és szervezői munkásságának nagy szerepe és elévülhetetlen érdeme volt abban, hogy a magyar menekültek többsége nem vált politikailag semlegessé vagy társutassá, hanem megmaradt emigránsnak és magyarnak. Ez az újság nem engedte, hogy a magyar kérdés lekerüljön a napirendről, a kádári önkény éveiben felemelte szavát a bebörtönzöttek érdekében, a kivégzések ellen. Ápolta 56 eszméjét, ébren tartotta a nemzeti függetlenség ügyét. Híven követte a kelet- és közép-európai változásokat, kisiklatott reformtörekvéseket, földcsuszamlásokat, ellenzéki megmozdulásokat, a diktatúra majdani bukását sejtető válságtüneteket. Tollas Tiborra és a Nemzetőrre a kommunista önkényuralom minden formájának a határozott és egyértelmű elutasítása jellemző. Ez a kör elvetette a Kádár-rezsimmel való együttműködés minden változatát, beleértve a hazajárást, vagy a magyarországi publikálást is. Tollas Tibor megfogadta, hogy addig nem utazik haza Magyarországra, amíg nincs hazánknak szabad választáson alakult országgyűlése és felelős kormánya, és amíg a megszállók ki nem vonulnak. Tollas Tibor és a Nemzetőr szerkesztősége sokat tett az emigráció szellemisége és a magyarságtudat szempontjából fontos, színvonalas könyvek megjelentetése érdekében. A forradalom tanúi című kiadvány az Egyesült Nemzetek Szervezete Különbizottságának jelentését tartalmazza az 1956-os forradalom és szabadságharcról, emléket állítva Povl Bang-Jensennek, annak az ENSZ diplomatának, aki vonakodott a magyar nemzeti felkelésről tanúskodók nevét és személyi adatait kiadni, és ezért az életével fizetett. Az 1956-os forradalom szellemét idézi a Tollas Tibor szerkesztette Gloria Victis antológia, amely a XX. századi magyar szabadságharc világirodalmi visszhangját tartalmazza. A Nemzetőr alapító-főszerkesztője hasonló című könyvet állított össze 1848-49-es függetlenségi küzdelmünkről, annak nemzetközi lírai tükröződéséről. Itt, a Nemzetőrnél, Csernohorszky Vilmos tanulmányainak kötete címében is hirdeti, hogy az Erkölcs és politika jogállamban elválaszthatatlan. Tollas Tibor és a Nemzetőr adja közre Juhász László Szabad Európás rádiós újságíró művelődéstörténeti jelentőségű publicisztikai köteteit: Magyarok az Újvilágban, A Héttoronytól Kufsteinig — Magyar rabok idegenben, Bécs magyar emlékei címmel, továbbá Várvidék (Burgenland) első útikönyvét. Tollas Tibor és a magyar szabadságharcos írók alapította újság adja ki Montgomery amerikai követ Magyarország védelmében megfogalmazott írásait, szemelvényesen, dr. Makra Zoltán szerkesztésében. Ugyanitt, Tollas Tibor felkérésére Zsillé Zoltán gondozza a Független fórum című kiadványt, Kéziratos tiltott magyar irodalom a Kárpát-medencében alcímmel. Tollas Tibor és Zsillé Zoltán arányérzékét dicséri, hogy ez a kötet a népi ellenzék és az úgynevezett demokratikus ellenzék dokumentumait egyaránt tartalmazza. Nincs szándékomban teljes kiadványlistát közzétenni, de nem maradhat említés nélkül, hogy a hetvenes években Alekszander Szolzsenyicin A Gulag szigetcsoport című, a szovjet koncentrációs táborok embertelenségéről szóló gigantikus művét is a Nemzetőr jelentette meg, Szente Imre fordításában. Az az emigráció, amelynek Tollas Tibor kiemelkedő szervező egyénisége, mozgósító erejű, lázító szónoka és jelentős költője volt, győztes, ellenségeit túlélő emigrációnak bizonyult, mert megérte az 1990-es szabad választásokat, majd a megszállók kivonulását. Tollas Tibor 1990-ben hazalátogatott, majd újra és újra hazautazott, hogy társadalmi rendezvényeken, irodalmi esteken hirdesse ötvenhat eszméit, a legyőzöttek dicsőségét és minden magyarok testvériségét. Megérte, hogy a Nemzetőrt itthon is árusítsák, és verseit találóan Hazafelé címmel Magyarországon is megjelentessék. Lakitelken, Gyöngyösön, Egerben, Szegeden és más településeken szólott, ekkor tudhattuk meg, hogy milyen ereje van a szavának.