Corvina, 1897 (20. évfolyam, 1-36. szám)

1897-04-10 / 10. szám

COR VINA így tehát az elenyészően kis konkurrenciával szemben határozott előny áll fenn, mely legalább is semlegesíti a veszteséget, mely a hirdetésekből származhat, mely veszteséget külömben tevékenység által is ellensúlyozhatja minden egyes cég épúgy, mint más komolyabb konkurrenciával szemben is fokozott üzleti tevékenységet volna kénytelen ki­fejteni. Mi voltaképen az a tevékenység, mi az a fokozott tevékenység? Legyen szabad erre nézve is szerény véleményemet elmondani. A szortimenter propagativ ereje első sorban az ő személyében kell hogy áll jon ; az igazi könyvkereskedő első sorban az ő egyénisé­gével kell hogy reprezentálja a könyv terjesztésé­nek ideáját; ő. ha az, akinek lennie kell, ha az, aminek a régi iskola a könyvkereskedőt nevelte, az ő élő szavával, az ő személyes befolyásával tehet legtöbbet a könyvek terjesztése érdekében. Ezen legfontosabb tényező mellett a tevékeny szortimenter aki természetesen kell. hogy az ő városát és kör­nyékét, szóval az ő közönségét tövirül-hegyire is­merje — az egyes esetek minősége szerint igénybe veendi a terjesztés egyéb eszközeit is: prospektusok, könyvjegyzékek, külön levélbeli értesítések és aján­lások állandó és céltudatos küldözgetését, megtekin te sí küldeményeket, első füzetek kolportálását és szétküldését és a saját vidéki lapjaiban való olcsó hirdetést. Aki ezen eszközöket felhasználja, aki a könyv­árus hagyományos .szakbuzgalmával dolgozik, az, uraim, nem ijed meg a fővárosi lapok könyvhirde­téseitől, az nem érezheti azok konkurrenciáját. Mindeddig, a lapok könyvhirdetéseiről beszélve, abból indultam ki, hogy e hirdetések az egy­leti szabályok határai közt mozognak és a közön­ségnek sem bérmentes küldést, sem egyéb előnyöket, nemigérnek. Amennyiben ezen határokon túlmennek, a kiadóknak,esetleg azegylctnekmegkelltenniök és meg is fogják tenni mindazt, ami szükséges a közérdek, a könyvforgalom rendje érdekében. így tehát a monndottakat összefoglalva, a lapok könyvhirdetéseit olyanoknak látom, amelyek a ki­adónak alkalmas módot nyujtanak közérdekű kiad­ványainak egyéb módon meg nem oldható hirdetésére, a szortimenterre nézve pedig nem képeznek veszedel­met, mert amennyit elvonnak, annyit legalább is meg­hoznak és amennyiben a megengedett határok közt mozognak, azokkal mint állandó terjesztési tényezővel meg kell és meg is lehet barátkozni. Még egy-két általános megjegyzés: A szortiment a kiadóktól várja, bogy a laphirdetések új út ján ne járjon. Ha a kiadók tényleg elpártolnának a szorti­menttől és kiváló mértékben fordulnának ezen és egj'éb a szortimentért megkerülő terjesztési eszközhöz, akkor a szortiment panaszát indokoltnak mondhat­nók. Azt látjuk azonban, hogy úgy rabatt, mint terjesztési eszközök dolgában a kiadók soha még oly előzékenyek nem voltak, mint az utóbbi idő­ben, ami által ők maguk bőségesen megadják a lehe­tőséget arra, hogy a szortiment az esetleges vesz­teséget sokszorosan kipótolja. Legyen szabad a dolgot még egy szempontból megvilágitanom. Ameddig a szortiment baja a ter­jesztési konkurrenciában áll, addig az még mindig kipó­tolható, mert a konkurrencia, különösen a terjesztés új módjaival dolgozó konkurrencia életet, mozgalmat oz az üzletágba, új teret teremt, melyből jut minb­denkinek, aki éles szemmel és mozgékony kézzel intézi ügyeit. Sokkal nagyobb baj volna az, ha a szortiment lanylmsága odáig jutna, bogy a kiadóra nézve már nem lenne érdemes új könyveket kiadni; váljon miből pótolja ma jd a szortiment az így kelet­kezett hiányt?! Váljon miből fizetné fokozódó költ­ségeit, ha p. o. az utóbbi évek számos fényesen be­vált újdonsága nem látott volna napvilágot, s ha az ezekből eredt haszontól elesett volna., vagy a jövőben huzamosabb pangás állana be a kiadás terén ?! Midőn a felvetett kérdéshez ime ily terjedel­mesen hozzászólni bátor voltam, ebben főleg azon szándék vezérelt, hogy az ügy felfogását és meg­beszélését a tárgyilagosság medrébe tereljem. Ha soraim kartársaimnál visszhangot is keltenek, legyen az akár helyeslés, akár cáfolat: célomat teljesen elértem. Budapest, 1897. március 28-án. Raiisehburf/ Viktor. Könyvismertetések* Hickmann A. L. földrajzi és statisztikai egyetemes zseb atlasza. Magyar szöveggel ellátta és a magyar viszo­nyokhoz alkalmazva átdolgozta Péter János. Pozsony, Stampfel Károly. Ára vászonkötésben 2 frt 50 kr. Stampfel Károly sokszor bebizonyította már, bogy kiad­ványainak megválogatásánál helyes tapintattal és éles Ítélő­képességgel bír és eddigi sikereinek ez a kulcsa. A Hickman n-Péter-félc zseb-atlasz is olyan talpraesett vállalat, amilyen nem egyhamar fordul elő irodalmunkban, mert erre bátran rá lehet mondani, hogy megveszi minden ember, aki egyáltalában könyvet vesz, csak érlse a könyvkereskedő vevőit ennek a zsebkönyvnek az előnyeire figyelmeztetni. Táblázatos kimutatá­sokban föltalálunk benn: mindent, ami csak érdekkel bírhat a földrajz és statisztika terén. Nem is említve fel a nagyszámú politikai, geologiai és népismei térképeket, rendkívül érdekesek: A hegységek és óceánok mélységének ideális képe, A földke­rekség népeinek nyelve, A nevezetesebb folyók hossza és folyó­rendszerük területe, Az államok területének összehasonlítása km.-ekben, A népesség aránya a különféle államokban, A leg­nevezetesebb városok lakosságának összehasonlítása, Az európai államok címerei, A különféle pénznemek. A bánya-lermékek mennyisége és a mezőgazdasági termelés, Állami bevételek és kiadások, Ausztria és Magyarország földmívelése, A talaj ki­használása Ausztriában és Magyarországban, Közlekedésügy. Magyarország behozatalának és kivitelének cikkei, A fontosabb fogyasztási cikkek és élelmiszerek évi átlagos ára 1723—1895-ig, Életkor és halandóság, Fegyveres erő héke idején és mozgó­sítva. Állami adósságok. Európai államok sorrendje áruik és nemes fémeik be- és kiviteli értéke szerint, A műveltebb álla­mok analfabétái (az ábécét nem ismerők) stb. stb. Mindezt és még sok egyéb érdekes tudnivalót 60 szép kivitelű térképben és tabellában szemléltető módon tárja elénk ez a kötet, melytől, ha egyszer kezünkbe vettük, alig tudunk megválni. Minden szortiment saját jól fölfogott érdekében cselekszik, ha ezt. a könyvet foly­tonosan készleten tartja és minden vevőjének megmutatja. Magyar Sakkújság. Szerkesztik Niedermann Antal és Gesztesi Ödön. Kiadja ifj. Berger Sámuel Nagyváradon. Ára egész évre 6 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Fenti cimen havi sakkfolyóirat jelent meg, mely ama körülmény folytán, hogy a lap szellemi Vezetésében a legjele­sebb hazai sakkerök működnek közre, fölveszi a versenyt hasonló kölföldi sakkfolyóiratokkal. A munkatársak közt találjuk két világhírű mesterünket: Charousek Rezsőt és Maróczy Gézát, továbbá általánosan ismert föladványszerzőinket: Ehrenstein Mórt, Havasi Arthurt és Schuster Zsigmondot. A mutatványszám (január- és február-havi füzet) 32 oldalra terjed, csinosan van kiállítva és tekintve hogy a sakkjáték egyre nagyobb tért hódit nálunk, még pedig éppen a legművel­tebb körökben, érdemes lesz ennek terjesztésével foglalkozni. * Fölkérjük a t. kartárs urakat, hogy szíveskedjenek ezen rovat számára a kiadásukban megjelenő könyvek ismertetését hozzánk (VIII. Kerepesi-út 17. j beküldeni. Amennyiben nem áll rendelkezésükre kész ismertető cikk, szí­vesen megíratjuk azt mi is szakemberek által, ha erre a célra a munka egy példányát megkapjuk. A sxrrk.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék