Corvina, 1921 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-08 / 14. szám

70 1921 keinek liquidálására kiküldött bizottság még nem fejezte be működését. A könyvkivitel címén befolyt összegek a tiszta bevételt jelentik, amelyre vonatko­zólag a kiadási tételek már előzetesen levonattak. A «Könyvészetek» készleten lévő példányai pedig előállí­tási árban lettek a vagyonmérlegben feltüntetve. Németh József pénztáros válaszát a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. * * * Jegyzőkönyv a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők, Zenemű­kiadók és Zeneműkereskedők Országos Egyesülete könyvkiadói szakosztályának 1921 március 19-ikén megtartott rendes évi közgyűléséről. Jelen voltak-. Apor Dezső, Alföldi István, Dick Manó, Gárdos Alfréd, Káldor Miksa, Lantos Adolf, Lasswitz Kálmán, Németh József, Párvy Sándor,Ransch­burg Viktor, Sugár Jenő, dr. Szántó Andor, Sziklai Jenő, Weiler István. Gárdos Alfréd elnök üdvözli a megjelenteket. Rámutat azokra a nehéz időkre, amelyeket a lefolyt egyesületi év alatt á magyar kultura és gazdaság átélt. Hazánk szerencsétlen szétdarabolása, legjobb könyvvásárlóinknak, a középosztálynak súlyos anyagi leromlása válságos helyzetbe hozzák a magyar könyv­kiadás sorsát is. Ily körülmények között s a rendkívül emelkedett előállítási költségek mellett a könyvkiadóság komoly kulturális hivatást teljesít, amikor újabb kiadvá­nyokat ad ki. Valutánk javulása s a hozzánk is el­érkező olcsósági hullám újabb feladatok elé fogják állítani a könyvkiadóságot, amelynek azonban meg lesz az ereje és fegyelmezettsége ahhoz, hogy az új körülmények között is megállja a helyét. Az ülést megnyitja, a jegyzőkönyv vezetésével dr. György Ernő titkárt, annak hitelesítésével Dick Manó és Németh József tagtársakat bizza meg. A kiadói szakosztály működéséről szóló jelentést a közgyűlés egyhangúlag elfogadja. A jelölő-bizottság előterjesztése alapján állást foglalt a közgyűlés a tisztújítás ügyében, amely a március 20-iki rendes közgyűlésen fog megejtetni. Dick Manó s. k., Gárdos Alfréd s. k., Németh József s. k., e,nök ­jegyzőkönyvhitelesítők. dr. György Ernő s. k. jegyzőkönyvvezető. * Jegyzőkönyv felvétetett a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők, Zeneműkiadók és Zeneinűkereskedök Országos Egyesü­lete vidéki könyvkereskedői szakosztályának niárciüs 20-ikán megtartott közgyűléséről. Jelen voltak: Donáth Gyula (Szombathely), Fe­renczi Károly (Miskolc), Komor Gyula (Kecskemét), Klökner József (Székesfehérvár), Novotha Andor (Jász­berény), Nádudvari Mihály (Gyoma), Vészi Dezső (Makó). Ferenczi Károly szakosztályi elnök : A Magyar Könyvkereskedők Egyesületének Vidéki szakosztálya az újjáalakulás óta most tartja az első közgyűlését. Kötelességemnek tartom, hogy az Egyesület vezető­ségének Gárdos Alfréd, Iíényi Károly és dr. György Ernő uraknak, kik a megszervezés nehéz m un (iáját önzetlen buzgalommal vezették és akkor, amikor a vidéki könyvkereskedelem a forgalmi akadályok követ­keztében nem vehetett részt a szervezésben, mirólunk nem feledkeztek meg, hanem az alapszabályok kereté­ben biztosították a vidéki szakosztály autonómiáját és megteremtették azt a basist, melyre a vidéki könyvkeres­kedelem boldogabb jövőjének felépítése lehetővé tétetett ; Rényi Károly úrnak, ki ezekben a nehéz időkben a vidéki könyvkereskedelem érdekeinek megvédését magára vál­lalta, .soron kívül is kifejezzük hálás köszönetünket. A vidéki könyvkereskedelem ma sajnos össze­zsugorodott. Alig néhány városra szorítkozik. De nem adjuk fel a reményt soha, hogy erőszakkal elszakított véreinkkel egyesülni fogunk és addig is, míg a mai természetellenes határok leomlanak, szivünk egész mele­gével, összetartozásunk minden szeretetével fordulunk a magyar kultura végvárai felé és bánatos lélekkel, de törhetetlen bizakodással köszöntjük a kuruc Kassát, kincses Kolozsvárt, a koronázó Pozsonyt, a büszke Temesvárt és a többi nekünk oly drága elszakitott részeket. Minden igyekezettel kell szolgálnunk azt a feladatot, hogy a megszállott országrészekkel a postai és kereskedelmi forgalom minél előbb meginduljon. Országos érdek az, hogy a magyar könyv eljuthasson mindenüvé, hol magyarok élnek, mert nyelvünk ma az egyetlen közös kincs, ez egy olyan erős letéphetetlen kapocs, mely bennünket örökre egybefűz. Hisszük, kogy a kormány mindent meg fog tenni, hogy a könyv­export az elszakadt részekre akadálytalanul lebonyo­lítható legyen. A vidéki, könyvkereskedelem helyzetéről sok örvendeteset nem konstatálhatok. A háború alatt nagy lendületet vett a könyvvásárlás. A lövészárkok lakói, a hosszú hónapokig tartó állóharcok alatt sok könyvet fogyasztottak. A forradalom és a. commun idejében, mikor az értéktelen pénzekért egyéb reális árút vásá­rolni csaknem lehetetlen volt, nagy kelete volt a könyvnek jó fehér pénzért. Dc jött az árak emelkedése és vele párhuzamosan a közönség vásárló képességének nagymérvű csökkenése. Mi vidéken talán erősebben és súlyosabban érezzük ezt, mint a fővárosban. Mert igaz, hogy a vidék népe, a földmíves, a birtokos gazdagok, azonban ép a köz­fogyasztó kontingens a lateinep osztály, mely számra nézve amúgy is minoritásban volt, megszűnt könyv­vásárló lenni és ezt a hiányt nem pótolta az új gazda­gok hivalkodó könyvvásárlása. A beszerzéssel járó költ­ségek, a portók, fuvarok és csomagolások legitim és illegitim úton nagyon megdrágultak. A személyes utaz­gatások horribilis költséggel jártak. Ezekkel szemben a rabatt maradt a régi és az engedélyezett 10—15% felár nem nyújtott rekompenzációt, mert míg a tan­könyveknél, melyeknél egy bizonyos konzum eo ipso biztosítva van 10°/0-nál többet nem lőhetett felszámí­tani, holott ily feltételek mellett a könyvkereskedő nyilván veszt-ősséggel dolgozott, akkor az amúgy is drága szépirodalom és tudományos műveknél az enge­délyezett 15% felár nem befolyásolta kedvezően a konzum emelkedését. Azt hiszem a vidéki könyvkereskedelem egyetért velem abban, bogy a tankönyveknél, melyeknek ára amúgy is olcsón van megállapítva, a vidéki könyv­kereskedelemnek minimálisan 15% felár felszámítása engedélyeztessék meg. Számtalan eredeti számlát tudunk produkálni, melyekben a 20—25% rabattot a portó és csomagolási költség teljesen felemészti. 10% brutto haszon az üzleti általános regiet sem fedezi, nemhogy hasznot biztosítana s így a tankönyvárusítás a keres­kedő részéről ingyen munkát, vesződséget és anyagi vesztességet jelent. Az a kérdés a legrövidebb időn belől orvoslandó és ebben kérem és számítok a szak­osztály egységes állásfoglalására és támogatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék