Corvina, 1947 (70. évfolyam, 1-52. szám)

1947-01-03 / 1. szám

LXX. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1947 JANUÁR 3 .. SZÁM A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS ORSZÁGOS EGYESÜLETETEK KÖZLÖNYE A magyar köztársaság kormányának 24.700/1946. M. E. számú rendelete ,­x 1417. évi január hó 1. napjával készítendő üzleti leltárról A minisztérium az 1946:XVI. tc. 1 §-ában foglalt és az 1946:XXVII. tc. 1. §-ával meghosszabbított fel­hatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Üzleti könyv vezetésére kötelezett minden keres­kedő, ideértve a részvénytársaságokat, szövetkezeteket, korlátolt felelősségű társaságokat, közkereseti és betéti társaságokat, és a pénzintézeteket is, továbbá minden iparos, amennyiben üzlete a kisipar körét meghaladja, tartozik az 1947. évi január hó 1. napjával szerkesz­tendő megnyitó mérleg céljára az 1947. évi január hó 1. napján . meglevő vagyonáról és fennálló terheiről a rendes kereskedő gondosságával pontos mennyiségi leltárt készíteni. .....­­ ... 2. §. A leltár mennyiségi helyességét a vállalat tulaj­donosán vagy felelős vezetőjén kívül a leltározó alkal­mazottaknak és ahol ilyen van, az üzemi bizottságnak aláírásával is igazolni kell. 3. §. Az 1. §-ban említett leltár felhasználásával szer­kesztendő megnyitó mérleg készítésének és záradéko­lásának módozatait külön rendelet fogja szabályozni. 4. §. A jelen rendelet nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra. 5. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi december hó 20-án. Ehhez a rendelethez csak annyit kívánunk hozzá­fűzni, hogy minden tagunk úgy készítse el leltárát, mint a múlt évben tette, a pénzügy­mini­sztériumn­al történt megállapodásunk alapján. A kollektív szerződés módosítása A Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszer­vezete kérésére a kollektív szerződést tárgyaló bizottság december 30-án­ tartott ülésén elhatározta, hogy a kis­fizetésű alkalmazottak fizetését a következőképpen módosítja: X. kategória . . . 120—165 Ft IX. .. ... 145-195 „ VIII. „ ... 190-245 .. VII. ... 220-290 .. VI. „ ... 250-330 „ V. „ ... 300-420 „ A többi kategóriákban a fizetések változatlanok maradnak. Felhívás az­ adóközösségi tagjaihoz Felhívjuk az adóközösség tagjait, hogy f. évi január havi adójukat e hó 13-án fizessék be az adók­özösség irodájában. Az esedékes összeg a kereseti és jövedelmi adó, valamint a forgalmi adó 1 hóra kivetett összege és 5% kezelési költség. A havi adó­összeget minden tagunkkal még november havában ajánlott levél­ben közöltük . Az adóközösség irodája f. hó 13-án reggel 9-től délután 4 óráig tart hivatalos órát. A holland könyvkiadás és könyvkereskedelem mai szervezete A háború pusztításai erősen sújtották ezt a kis országot, amely gazdagságánál és magas kultúrájánál fogva mindig irigyelt volt a mi szemünkben. Most az újjáépítés és az elszegényedés gondjaival kell megküz­deniük és sok olyan problémájuk merül fel, amely nagyon hasonlít a mieinkhez. Ezekre világított rá a közelmúltban Londonban C. Vrij, a holland szakmai egyesület titkára, az angol kiadók egyesületének exportkutató bizottsága előtt. Először rátért a holland könyvkiadás és könyvkereskedelem organizációs tör­ténetére. Elmondotta, hogy kezdetben külön egyesület­ben tömörültek a kiadók és külön a könyvkereskedők. Ma, a Belangen des Boekhandels című testület az egész szakma érdekeit képviseli. Ennek az egyesületnek tag­létszáma korlátozott, de elismerés nélkül Hollandiában sem kiadó, sem könyvkereskedő, sem külföldi kép­viselő­­ nem működhetik. Jelenleg 1400 elismert könyv­kereskedőt és 350 kiadót tart nyilván. Az elismerés feltétele két évi szakmai működés igazolása; a felvételi bizottság az anyagi eszközök elégséges voltáról is meggyőződést szerezhet. Érdekes, hogy a kétéves gya­korlatot a kiadótól is megkövetelik. Kivételt csak­ az az eset képez, ha a jelentkező már meglévő üzletet, vagy vállalatot megvásárol. Az egyesület a szokásjog betartását büntetés terhe mellett szigorúan ellenőrzi. A holland könyvszakmának van két olyan intézménye, amelyre nálunk is szükség lenne. Az egyik a Centraal Boekhuis, olyasféle, mint a lipcsei Koehler und Volek­mar volt; könyvnagykereskedés, bizományos, de ugyan­­akkor a vidéki könyvárusok clearing-háza is. A másik neve Bestelhuis van den Boekhandel, és az expedíció és elosztás feladatát végzi­ . Vrij ezután vázolta a könyvszakma külföldi vo­natkozásait Hollandiában. Rámutatott, hogy a háború befejezése után náluk is a legszigorúbb devizakorláto­zások léptek életbe. A hollandus nép nagy könyv­fogyasztó és mint gyarmatbirodalommal rendelkező tengerjáró nemzet, náluk az idegen nyelvek tudása gyakorlati szükségesség, amivel velejár azután az is, hogy sokat olvasnak idegen nyelven, elsősorban angolul. Ez a körülmény teszi érthetővé, hogy a hol­landi könyvesek devizaigényeit az ottani pénzügyi hatóságok a lehetőségig honorálni igyekeztek. A kö­töttségek azonban a könyvkereskedelem részéről is új problémákat vetettek fel s a hollandi könyvkereskedők, akik pedig a békében a legteljesebb gazdasági szabad­sághoz voltak szokva és átutalásokat korlátlanul vé­gezhettek a világ minden tájára, most hamar feltalál­ták magukat s igyekeztek a devizagazdálkodás büro­kratikus követelményeinek megfelelni. Mindenekelőtt egy importirodát állítottak fel az egyesület kebelén belül. Ebbe az irodába a tudomány érdekeinek védel­mére a közoktatásügyi miniszter delegátust küldött be az­ amsterdami egyetemi könyvtár igazgatójának sze­mélyében. Miután a devizaelosztás kérdése az egyes­ségek között szintén szükségessé vált, nem lesz érdek­telen, ha megvilágítjuk, hogyan csinálják ezt Hol­landiában. Bár itt, mint az elöljáróban már elmon­dottuk, a külföldi kapcsolatok ápolása a kor­mányzat előtt is fontosnak és kívánatosnak látszik, a takarékosság és a devizahiány a könyvszakmára súlyosan nehezedett, és a szakmai érdekeltség be­adványokban és a sajtóban rendszeresen követelte és

Next