Corvina, 1947 (70. évfolyam, 1-52. szám)
1947-01-03 / 1. szám
LXX. ÉVFOLYAM BUDAPEST, 1947 JANUÁR 3 .. SZÁM A MAGYAR KÖNYVKIADÓK ÉS ORSZÁGOS EGYESÜLETETEK KÖZLÖNYE A magyar köztársaság kormányának 24.700/1946. M. E. számú rendelete ,x 1417. évi január hó 1. napjával készítendő üzleti leltárról A minisztérium az 1946:XVI. tc. 1 §-ában foglalt és az 1946:XXVII. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §. Üzleti könyv vezetésére kötelezett minden kereskedő, ideértve a részvénytársaságokat, szövetkezeteket, korlátolt felelősségű társaságokat, közkereseti és betéti társaságokat, és a pénzintézeteket is, továbbá minden iparos, amennyiben üzlete a kisipar körét meghaladja, tartozik az 1947. évi január hó 1. napjával szerkesztendő megnyitó mérleg céljára az 1947. évi január hó 1. napján . meglevő vagyonáról és fennálló terheiről a rendes kereskedő gondosságával pontos mennyiségi leltárt készíteni. ..... ... 2. §. A leltár mennyiségi helyességét a vállalat tulajdonosán vagy felelős vezetőjén kívül a leltározó alkalmazottaknak és ahol ilyen van, az üzemi bizottságnak aláírásával is igazolni kell. 3. §. Az 1. §-ban említett leltár felhasználásával szerkesztendő megnyitó mérleg készítésének és záradékolásának módozatait külön rendelet fogja szabályozni. 4. §. A jelen rendelet nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra. 5. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1946. évi december hó 20-án. Ehhez a rendelethez csak annyit kívánunk hozzáfűzni, hogy minden tagunk úgy készítse el leltárát, mint a múlt évben tette, a pénzügyminisztériumnal történt megállapodásunk alapján. A kollektív szerződés módosítása A Magyar Magánalkalmazottak Szabad Szakszervezete kérésére a kollektív szerződést tárgyaló bizottság december 30-án tartott ülésén elhatározta, hogy a kisfizetésű alkalmazottak fizetését a következőképpen módosítja: X. kategória . . . 120—165 Ft IX. .. ... 145-195 „ VIII. „ ... 190-245 .. VII. ... 220-290 .. VI. „ ... 250-330 „ V. „ ... 300-420 „ A többi kategóriákban a fizetések változatlanok maradnak. Felhívás az adóközösségi tagjaihoz Felhívjuk az adóközösség tagjait, hogy f. évi január havi adójukat e hó 13-án fizessék be az adóközösség irodájában. Az esedékes összeg a kereseti és jövedelmi adó, valamint a forgalmi adó 1 hóra kivetett összege és 5% kezelési költség. A havi adóösszeget minden tagunkkal még november havában ajánlott levélben közöltük . Az adóközösség irodája f. hó 13-án reggel 9-től délután 4 óráig tart hivatalos órát. A holland könyvkiadás és könyvkereskedelem mai szervezete A háború pusztításai erősen sújtották ezt a kis országot, amely gazdagságánál és magas kultúrájánál fogva mindig irigyelt volt a mi szemünkben. Most az újjáépítés és az elszegényedés gondjaival kell megküzdeniük és sok olyan problémájuk merül fel, amely nagyon hasonlít a mieinkhez. Ezekre világított rá a közelmúltban Londonban C. Vrij, a holland szakmai egyesület titkára, az angol kiadók egyesületének exportkutató bizottsága előtt. Először rátért a holland könyvkiadás és könyvkereskedelem organizációs történetére. Elmondotta, hogy kezdetben külön egyesületben tömörültek a kiadók és külön a könyvkereskedők. Ma, a Belangen des Boekhandels című testület az egész szakma érdekeit képviseli. Ennek az egyesületnek taglétszáma korlátozott, de elismerés nélkül Hollandiában sem kiadó, sem könyvkereskedő, sem külföldi képviselő nem működhetik. Jelenleg 1400 elismert könyvkereskedőt és 350 kiadót tart nyilván. Az elismerés feltétele két évi szakmai működés igazolása; a felvételi bizottság az anyagi eszközök elégséges voltáról is meggyőződést szerezhet. Érdekes, hogy a kétéves gyakorlatot a kiadótól is megkövetelik. Kivételt csak az az eset képez, ha a jelentkező már meglévő üzletet, vagy vállalatot megvásárol. Az egyesület a szokásjog betartását büntetés terhe mellett szigorúan ellenőrzi. A holland könyvszakmának van két olyan intézménye, amelyre nálunk is szükség lenne. Az egyik a Centraal Boekhuis, olyasféle, mint a lipcsei Koehler und Volekmar volt; könyvnagykereskedés, bizományos, de ugyanakkor a vidéki könyvárusok clearing-háza is. A másik neve Bestelhuis van den Boekhandel, és az expedíció és elosztás feladatát végzi . Vrij ezután vázolta a könyvszakma külföldi vonatkozásait Hollandiában. Rámutatott, hogy a háború befejezése után náluk is a legszigorúbb devizakorlátozások léptek életbe. A hollandus nép nagy könyvfogyasztó és mint gyarmatbirodalommal rendelkező tengerjáró nemzet, náluk az idegen nyelvek tudása gyakorlati szükségesség, amivel velejár azután az is, hogy sokat olvasnak idegen nyelven, elsősorban angolul. Ez a körülmény teszi érthetővé, hogy a hollandi könyvesek devizaigényeit az ottani pénzügyi hatóságok a lehetőségig honorálni igyekeztek. A kötöttségek azonban a könyvkereskedelem részéről is új problémákat vetettek fel s a hollandi könyvkereskedők, akik pedig a békében a legteljesebb gazdasági szabadsághoz voltak szokva és átutalásokat korlátlanul végezhettek a világ minden tájára, most hamar feltalálták magukat s igyekeztek a devizagazdálkodás bürokratikus követelményeinek megfelelni. Mindenekelőtt egy importirodát állítottak fel az egyesület kebelén belül. Ebbe az irodába a tudomány érdekeinek védelmére a közoktatásügyi miniszter delegátust küldött be az amsterdami egyetemi könyvtár igazgatójának személyében. Miután a devizaelosztás kérdése az egyességek között szintén szükségessé vált, nem lesz érdektelen, ha megvilágítjuk, hogyan csinálják ezt Hollandiában. Bár itt, mint az elöljáróban már elmondottuk, a külföldi kapcsolatok ápolása a kormányzat előtt is fontosnak és kívánatosnak látszik, a takarékosság és a devizahiány a könyvszakmára súlyosan nehezedett, és a szakmai érdekeltség beadványokban és a sajtóban rendszeresen követelte és