Criticai Lapok, 2019 (28. évfolyam, 1-12. szám)

2019 / 12. szám

Két külsőleg jelentéktelennek gondolt angol színműíró tartja a Guiness-rekordot. A „krimi a krimiben” írónője ráadásul a „színház a színházban” hőn szeretett írójától vette világsikerű darabjának címét. Mindkét Egérfogó egy-egy nyomozás története, és mindkét szellem tükröt tart. De mi köze lehet az első kolozsvári magyar hivatásos színtársulatot befogadó özvegy Rhédeyné ükunokájának Agatha Christie-hez? Hogy lett egy fiatalon elhunyt erdélyi magyar grófnő a mai brit királyi ház „ősanyja”? A magyar vérére büszke Charles, walesi herceg tényleg Drakula leszármazottja-e, vagy inkább Hamleté? Mit jelentett II. Erzsébet királynő életében Kecskemét? És a kecskeméti Katona József Színház elsősége „Az egérfogó” világtörténetében? Más rejtett összefüggések mellett, ezekre a „hungarikumokat” érintő kérdésekre is választ ad a hamletomán nyomozás vizs­gálati eredménye. I. rész Brit királyi frigy és a magyar nagymama A Vasárnapi Újság 1893. július 2-i száma vezércikkben számolt be a brit trónörökös fia, György yorki herceg közelgő esküvő­jéről. A tálalás nem túlságosan meglepő­­ főként, mivel 1222-ben a „Bánk bános” II. Andrástól kikényszerített Aranybullá­val a magyar nemesség hasonló jogokat csikart ki az uralkodótól, mint hét évvel korábban az angol a Magna Chartában, ezért a középkor óta szeretjük felfedezni a szoros rokonságot angolok és magyarok között. Egy időben elterjedt az a nézet is, hogy mindkét nép független földbirtokos osztálya nevezhető a „szabadságeszme” legfőbb letéteményesének. Ezúttal azonban a terjedelmes, szokásosan bonyolult (és zömében ugyanazokat az uralkodóházakat felvonultató) genealógiai bemutatáson túl a menyasszony családfájában egy számunkra különösen rokonszenves adat is felfedezhető, mégpedig az apai nagymamát tekintve. Kiderül, hogy a „May”-nek becézett, és 1867 májusában született Victoria Mary Augusta Louise Olga Pauline Claudine Agnes hercegnő negyedrészt bizonyítha­tóan magyar! Az ara édesapja, Franz Paul Karl Ludwig Alexander (1837-1900) eredetileg nem született Teck hercegének. A württembergi uralkodócsalád törvényei szerint Franz édesapja mint a királyi család hercegi rangú tagja nem vehetett volna feleségül alacsonyabb rangú, grófi származású leányt, tehát a morganatikus házasság miatt Sán­dor herceget (1804-1885) utódaival együtt kizárták a württembergi trónöröklésből. May nagyapját azonban ez egy cseppet sem bántotta, olyan szerelmes volt a nála nyolc évvel fiatalabb, csodaszép Rhédey Klaudia Zsuzsannába, akivel egy farsangi bálon ismerkedett meg Bécsben. A May vőlegényének nagymamájánál, vagyis az unokái eljegyzése idején regnáló Viktó­ria (1819-1901) brit királynőnél hét évvel idősebb erdélyi grófkisasszony 1812 szept­emberében született Erdőszentgyörgyön. (Nem sokkal a borogyinói csata után, amikor Napóleon seregei bevonultak Moszkvába. Ugyanabban az évben csapott fel a kecs­keméti Katona József, pesti joghallgató színésznek, s már egy éves volt Liszt Ferenc.) Rhédey Klaudia ősrégi erdélyi fejedelmek családjából származott. A famíliája egészen az Aba nemzetségig vezethető vissza, Aba Sámuel pedig Szent István nővérét vette feleségül, sőt, I. István király halála után egy rövid ideig a sógora ült Magyarország trónján. „A későbbi századokban a Rhédeyek Erdélyben mint hatalmas főúri család igen előkelő szerepet vittek. Rhédey Ferencz kis ideig erdélyi fejedelem is volt. A 16-ik és 17-ik század véres vallási háborúiban a Rhédeyek mindenkor a reformáczió ügyét pártolták. Midőn a katholikusok és protestánsok közti küzdelem Magyarországon Lipót király alatt a protestánsok leveretésével végződött, a Rhédey grófok szereplése is megszűnt s csak mint gazdag főurak éltek birtokaikon” - írja említett számában a Vasárnapi Újság. Színházszerető műpártolók a családban Mecénási szerepük viszont jól ismert. A magyarországi ágból származó kis-rédei Rhédey Lajos gróf (1763-1831), császári és királyi kamarás, Bihar vármegye főispáni helytartója és országgyűlési követe pél­dául a magyar kultúra egyik legnagyobb patrónusa lett. Nem csupán 6000 forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Múzeumot, de gazdag ásványgyűjteményét is oda­ajándékozta. Bőkezűen segítette a bécsi Mérnökakadémián tanuló magyar diákokat is. Hatalmas szerepe volt Nagy-Várad fej­lődésében, szorgalmazta a közvilágítást, de a legjelentősebb adománya a városnak a Rhédey-kert, amelynek egy részében a Rhédey-kápolna is áll. Ebben nyugszik a gróf és hitvese, lánykori nevén kohányi Kácsándy Terézia. A 31 éves Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) az irodalompártoló mecénás által rendelt Halotti verseket Rhédey Lajosné temetésére írta, s a költő sajnos épp ezen a váradi gyászszertartáson kapott végzetes tüdőgyulladást. Ugyanakkor a Rhédey-kert kezdettől fogva a város lakóinak kedvenc szórakozóhelye volt­­ és maradt. Többek közt, 1897. au­gusztus 15-én Jászai Mari (1850-1926) ehelyütt játssza majd el jótékonysági céllal, rekonstruált görög színpadon Szophoklész Elektráját, aminek híre bejárja a nemzet­közi sajtót is. Két év híján száz esztendővel korábban, a Magyar Hírmondó váradi tudósítójának március 25-én kelt beszámolója, amely az 1799. április 9-i számban jelent meg, így kezdődött: „A Pesti és Kolosvári Magyar Teátrumok maradványaiból itt szerencsésen felállott Nemzeti Jádzó-Társaság [...] József napján, Palatínus­z Királyi Főhercegségének tiszteletére, ily titulus alatt: A Nagy­lelkű Herceg egy új és négy felvonásból álló emlékezetes darabot jádzottak...” A nyolc évvel korábban, fiatalon elhunyt Wolfgang Amadeus Mozart zenéjével előadott éne­kes alkalmi érzékeny játék magát felfedni nem kívánó szerzője gróf Rhédey Lajos volt, aki legfőbb mecénási feladatának a magyar színészet felkarolását érezte - csakúgy, mint erdélyi rokonságának egy része. 1792 decemberében például Klaudia egy évvel korábban megözvegyült atyai nagymamája, gróf Rhédey Mihályné bocsátotta a nagyenyedi református fiatalokból szerveződött „Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság” rendelkezésére kolozsvári házának emeleti báltermét, hogy ott tarthassák első színházi előadásaikat. Az itt felállított színpadon a legelső szót állítólag Kótsi Patkó János (1763-1842), a későbbi első magyar Hamlet mondotta ki.­ (Az első máig folyamatosan működő magyar hivatásos színtársulat születési helyét 1892 óta emléktábla őrzi, melyet a nagyszabású kolozsvári centenáriumi ünnepségek keretében avattak fel.) A Windsor-ház magyar ősanyja és a királyné unoka Az első erdélyi magyar színtársulat patróná­­jának a fia, gróf Rhédey László (1775-1835)­­ majdani vejéhez és lányához hasonlóan - szintén Bécsben ismerte meg és vette feleségül választottját, Inczédy Ágnes baroneszt, aki A DARAB LESZ AZ ALKALOM1 Egérfogó, avagy nyomozat magyarok után

Next