Család és Iskola, 1960 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám
„SENKI SEM A MÁSOK ELLEN’ Az újjáalakított átülőc mwAa(cözöné^ek ehő okozásyOi lw^e\eJMiá^a Ezen a reggelen, 9 óra körül két férfi botlott egymásba a Váci utca alsókörnyékén. — Hova, hova? — Hát voltaképpen... itt volna egy kis dolgom az Újvárosházán — felelte zavartan a másik. — Az Újvárosházán? — nézett rá gyanakvónemez. — Mi dolgod van ott? — Hogy is mondjam csak... Szóval konferenciáznak. — Csak nem a szülői munkaközösségek konferenciájáról beszélsz? — De igen. — Én is oda megyek! Meghívtak. — Nahát! Ennek igazán örülök. Most már csak nem leszek egyedül. — A konferencián... Egyedül! — No igen. Már hogy mint férfi... azaz apa. Tudod, hogy van az ilyenkor. A Nőtanács rendezi, a munkaközösségekben az asszonyok ügyködnek... gondoltam, ha nem látok más férfit... visszafordulok. — Én is így gondoltam. De hát most már... gyerünk. — S elindultak. Egy kissé megkéstek. Ortutay Zsuzsa, a Magyar Nők Országos Tanácsának titkára már itt tartott: — ... nem helyes az a gyakorlat sem, hogy a szülői összejöveteleken többnyire csak az anyák vesznek részt, az apák távoltartják magukat a gyermeknevelési feladatoktól. Holott az apa a családfő, s ez felelősséget jelent a gyermek szellemi, erkölcsi és testi fejlődéséért is. Egyes helyeken, különösen falun van ez így: az apák jóformán semmiféle kapcsolatban nincsenek az iskolával. A két férfi összenézett. Szülők és pedagógusok munkaközössége Az előadó folytatta. Elmondottal, hogy a gyermeknevelésben is közös a család és a társadalom érdeke. A család érdeke: boldognak tudni a gyermeket s a társadalom is ugyanezt akarja, de a boldogulás sem lehet monopólium. Senki sem lehet igazán boldog mások ellen, mások rovására, csak a többiekkel együtt. Az országunkban végbemenő társadalmi átalakulás,, a tudomány, a technika forradalmi fejlődése nyomán megváltozott a korszerű műveltség tartalma. A készülő iskolareform s a politechnikai oktatás bevezetése egyaránt fiataljainknak az életre való nevelését szolgálja és a művelt munkást, a fizikai munkához értő értelmiséget állítja eszményként ifjúságunk elé. A nagy átalakulás örvendetes kísérő jelensége országszerte az, hogy a szülők növekvő érdeklődéssel fordulnak a nevelés tudományos ismeretei felé és mind több szülő ismeri fel: az iskola és a család együttesen felelős ifjúságunk szocialista szellemű neveléséért. Majd a szülői munkaközösségek előtt álló új feladatokról szólott: a problémák megoldásához elengedhetetlen a szülők és a pedagógusok összefogása. Az átalakulás megkezdődött — mondotta. — S ma már a szülők és a pedagógusok munkaközösségéről lehet beszélni. A megnövekedett követelmények parancsolóan írják elő, hogy egyetlen szülő se nevelhesse gyermekét a többitől függetlenül s ezért akkor sem szabad megsértődnie, ha a másik szülő jóindulatúan figyelmezteti valamire. Együtt nevelni ezt, azt is jelenti, hogy jobban nevelni s a pedagógiai ismeretek ma már beletartoznak az általános műveltség fogalmába. Mivel segíthetnek a szülők Abeszámoló részletesen foglalkozott azzal, hogy milyen társadalmi munkákkal, anyagi támogatással segíthetik a szülők a továbbiakban az oktatási intézményeket. — A két legfontosabb terület, amelyen oktatási intézményeink számítanak a társadalom támogatására — mondotta Ortutay Zsuzsa —, a politechnikai képzés elősegítése és a napközi otthonok hálózatának a bővítése. Az irányadó szervek munkájáról megemlékezve hangsúlyozta: óvakodni kell a túlszervezéstől, de egyúttal arra kell törekedni, hogy a munkaközösségeket segítő irányítás mindenhová, a legtávolabbi tanyai iskolába is eljusson. Ennek érdekében kérte, hogy a Család és iskola vállalja el a munkaközösségek lapjának szerepét. Két összefüggő feladat A hozzászólások során Tarján László (Hird), Molnár Ferencné (Eger), Csabai Sándorné (Salgótarján), Bodor Jánosné (Hajdúhadháza),