Család és Iskola, 1962 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1962-03-01 / 3. szám

A Medve utcai általános iskolában az úttörőmum­ika egyik fontos része a sport. Páll Emil, az úttörőcsapat ve­zetője, Szüts Béla testnevelő tanár­ral egyetértésben mindent elkövet­nek, hogy a fiatalokkal megismertes­sék és megszerettessék a különböző sportágakat. — Az a célunk, hogy az iskola diákjait rendszeres sportoláshoz szoktassuk. Versenyeket is rendez­tünk az őrsök között, különböző sportágakból. Labdarúgás, kosárlab­da, zsinórlabda, atlétika a legnép­szerűbbek, de más sportágakból is megrendezzük évente az iskola­bat­A fiatal vívóutánpótlás két csoportban tanulja a vívás fortélyait. A kezdők­kel Szüts Béla bácsi, az alapfogalmakat ismerteti meg, a nagyobbak pedig már sisakkal a fejükön ed­zenek. — Sokat olvastam a ma­gyar vívók sikereiről — mondja Tatár Péter az V. osztály tanulója. — Amikor az iskolában megkezdődött a vívótanfolyam, sokan je­lentkeztünk. Remélem, hogy pár esztendő alatt az iskolánkból sok versenyző kerül majd ki. És vívni nagyon jó ... . * A Magyar Vívó Szövetségben is elismerik a Medve utcai iskola kis vívóit. — Megítélésünk szerint akkor le­het a magyar vívósport ismét világ­első, ha az utánpótlás nevelését már az általános iskolában megkezdik. A Medve utcai diákok igen jó úton ha­ladnak és közülük többen néhány esztendő múlva már komoly verse­nyeken is indulhatnak. FAHIDY JÓZSEF NOVOTTA FERENC felvétele vokságot. Igyekszünk az úttörőkkel a ritkább sport­ágakat is megkedveltetni. Ezek közé tartozik a vívás is. Szeretnénk elérni, hogy a legtehetségesebbekkel a vívás alapfogalmain túl is megszerettessük ezt a szép sportágat, hogy így gondos­kodjunk az utánpótlásról — mondta Szüts Béla test­nevelő tanár. * % A BETEGSÉG ELLEN A hetes jelent: „Osztálylétszám huszonhét, hárman hiányoznak.” Ugyan mi a baja ennek a három­nak? Hát egyiknek a gyomra fáj, a másiknak a foga, influenzás a har­madik.­­ Mitől betegedtek meg? A kérdésre a Vöröskereszt isme­retterjesztő kisfilmje, a Győz az egészség válaszol. Egy egész osztályra való gyerek nyomozza a betegség okát. Vezető­jük Rodolfó mester, a bűvész, ahol a gyerekek tudománya elakad, segít az ő varázspálcája. Cipőfűzés után mosdatlan kézzel evett alma, közöse­n szopogatott nya­lóka-cukor, nagy darabokban le­nyelt, meg nem rágott falatok jelzik a betegségek kezdetét.. Péter elhanyagolt foga szuvasodni kezdett, és most még csak a fogfájás gyötri. A varázspálca nyomán elénk rajzolódik az ember szervezete, s látjuk, hogyan nyit utat a rossz fog a szív, a vese és az ízületek ellen tá­madó bajoknak. Megelevenedik a filmen a vitaminok és a tápanyagok működése, képekben látjuk a kézmo­sás és a gyógyító kúra hatását. FEHÉR RÓZSA £ & g|I I í t tó í tó k h $ te tó & fiíl fi fi tó % I $1 tó »& § te S. B.-né, Dunaföldvár. Leve­lében azt kérdezi, hogy általá­nos iskolás kislánya részt ve­het-e nyivános táncmulatsá­gon. Az általános iskolai rend­tartás 118. §-a értelmében a ta­nuló nyilvános tánciskolába nem járhat, nyivános tánc­­mulatságon nem­ vehet részt. Zártkörű tánciskolát és tánc­­mulatságot csak az a VII. osz­tályos tanuló látogathat aki­nek erre, a szülő kérésére az igazgató engedélyt ad. Bertók K., Budapest. A gyer­­mektartásdíjra való jogosult­ság korhatárát a törvény nem állapítja meg. A tanulmányait folytató gyermek nemcsak 16. életévének betöltése, de még nagykorúságának elérése után is jogosult a tartásdíjra. A gyermek fokozott érdekvé­delme megkívánja, hogy mindaddig megkapja a meg­ítélt tartásdíjat, amíg erre — pl. tanulmányainak végzése folytán — rászorul. Dejtári J., Budapest. A Mű­velődésügyi Közlöny 1860. no­vemberi száma tartalmazza a gyermekintézményekre vonat­kozó kormányhatározat végre­hajtási utasítását. Az utasítás kimondja: a napközi otthonba, valamint az ún. hatnapos in­tézetbe, elsősorban azokat a gyermekeket kell felvenni­, akiknek mindkét, szülője, vagy egyedülálló szülője munka­­viszonyban áll és a háztartás­ban nincsen olyan otthon tar­tózkodó felnőtt személy, aki a gyermek felügyeletéről gon­doskodni képes. Ennek elle­nére előfordulhat, hogy a nap­közi otthon — túlzsúfoltsága miatt — nem tud arra rászo­ruló tanulót sem felvenni. Eb­ben az esetben kérte a szülői munkaközösség segítségét, bi­zonyosan találnak közösen megoldást. Medvegy Antal, Sárvár. Kéz­iratát megkaptuk. Ilyen terje­delemben sajnos nem tudjuk felhasználni. Némi változtatás­sal azonban rövidesen vissza­térünk rá. Nagy Józsefné, Mohács. Hír­adását köszönjük, beküldött anyagát felhasználjuk. „Tisztségek” jeligére üzen­jük: számos alsótagozati ne­velő tapasztalatára hivatko­zunk megnyugtatására. A gye­rekek felelősségtudatát fel­keltő iskolai megbízatások általában jó hatásúak. A virá­gok megöntözése, a rajzeszkö­zök előkészítése és elrakása, a füzetek beszedése és a többi iskolai tennivaló a munkára nevelés eszköze. Bizonyosan beszélt már a tanítónéni szülői értekezleten arról, hogy nem­csak az iskolában, de otthon is szükséges a gyerekek bevo­nása a napi munkába. Jó, ha mindkét gyereknek meghatá­rozza a háztartási apróbb fel­adatok közül a korához és ké­pességeihez illőt. Így érheti el, hogy a család valamennyi tagja osztozzon a gondokban, megértő legyen, és mentesítse olykor a „második műszak” fáradalmaitól. A túlzott kímé­let önzésre és zsarnokosko­dá­sra szoktatja a gyermeke­ket. Bármilyen jó tanuló is nagyobbik leánya, ideje, hogy bevonja a háztartás körüli tennivalókba. 21

Next