Család és Iskola, 1881 (7. évfolyam, 12. szám)

1881-06-15 / 12. szám

REV 98 VII. évfolyam. REV 2010 12. szám. Kolozsvárt, 1881 június 15. CSALÁD és ISKOLA. NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI SZAKKÖZLÖNY, szülök, kisdednevelők, tanítók és a nevelésügy barátai számára. Kiadja a kolozsmegyei tanító-testület. j­ELELŐS SZERKESZTŐ: Heg­edűse István. Rovatvezetők : pR. Jártok István, pR. F­erenczi­­ Zoltán, Rieger I­mre. — július és augustus havakat kivéve — havonként ) E közlöny béltartalmát illetők a szerkesztőhöz (lakása bel­kétszer, legalább egy ívnyi tartalommal, a farkas utca 15. szám); az előfizetési pénzek, hirdetések és reklamációit­izetési ára : egész évre 3 frt, félévre 5 frt 50 kr. A pedig — Propper Ferencz egyleti pénztárnok cimén — a kiadó Pályázatok s egyéb hirdetések petit soronként 5 krral számíttatnak. ( K­ivsztalba (csillag utca, 7*. sz. a.) küldendők. Az ismétlő iskolákról. Váradi Károly tanfelügyelő felolvasása.*) Tisztelt köri gyűlés! Sok új dologgal vannak í­gy az emberek, h­ogy sejtik, hiszik, sőt érzik is róluk, hogy javukra válná­nak, s még­sem akarnak megbarátkozni velük. Fájdalom! ezek sorába tartoznak nálunk az is­métlő iskolák is, melyek — az 1868-ki népoktatási tör­vény rendeletét, s a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter úr többszörös sürgetései mellett is­—még máig sem tudnak hazánkban eléggé meghonosodni s elég életerős gyökeret verni. Hiszen, a mint a miniszter úrnak a közoktatás állapotáról az országgyűlés elé terjesztett legutóbbi (IX.) jelentése mutatja, még az 1873—79-ki tanév 607,306 ismétlő iskolakötelese közül is mindössze csak 336,475, tehát csak 55 % járt ismétlő iskolába. (L. az idézett Jelentés 181- és 274-ik lapjait!) S ezzel szemben arány­­lag csak kevés megnyugvást nyújthat az, hogy hazánk összes tankötelesei közül felső nép- vagy polgári isko­lába is járt a mondott tanévben 11,457, magán­inté­zetekbe 19,840 és középtanodába 19,524; mert ezek­nek egy tekintélyes része már nem az ismétlő, hanem a mindennapi tankötelesek számából került ki. Megnyugvásunk még inkább csökken, ha — a mi minket még közelebbről érdekel —pusztán csak me­gyénk állapotjára vetjük figyelő tekintetünket. Mert, habár a legutóbb lefolyt 1879/80-ki tanévben a kolozs­megyei tankerület egész területén, — tehát beleértve Kolozsvár sz. kir. városát is - összesen csak 7877 is­métlő iskolaköteles volt, közülök mégis mindössze csak 4392, tehát csak 54 °­ 0, látogatott ismétlő iskolát; s így az ismétlő iskolalátogatók arányszáma, az egész ország átlagos viszonyához képest is, nálunk egy teljes %-al kedvezőtlenebb. Természetesen még kedvezőtlenebbé válnék e vi­szony, ha egyúttal azt is tekintetbe vennők, hogy me­gyénknek 309 tisztán elemi iskolája közül hány mellett volt az ismétlő iskoláknak a törvényben 3 évesre ren­delt tanfolyama teljesen leszállítva, vagy a­hol csak 1—2 éves tanfolyam volt is, hányban folyhatott egé­szen pontosan és rendesen a tanítás?! De mivel ezekre vonatkozólag még eddig magam sem juthattam teljesen megbízható adatokhoz, hallga­tok róluk. Különben is jól tudom, hogy csaknem mind­nyájuknak bő számmal lehetnek e téren is szomorú ta­pasztalataik. E szomorú tapasztalatok némi mentségéül elisme­rem, miszerint az általam nem­régiben feldolgozott sta­­tistikai adatok végeredménye szerint igaz ugyan, hogy a megnevezett legutóbbi tanévben megyénk összes tan­kötelesei közül, kiknek száma 24,152-öt tett, felső nép­vagy polgári iskolába is járt 93, magán­intézetek­be 120, középtanodába 186, kiknek egy része bizo­nyosan ismétlő iskolaköteles volt; sőt nem titkolhatom el azt sem, habár ez ránk nézve inkább hátrányos, mint előnyös, de valószínű, sőt bizonyos, hogy a megyénk területéről elemi iskolába járt 13,135 tankötelesnek egy pár perczentje szintén az ismétlő iskolakötelesek közé tartozott, minazonáltal őszintén meg kell valla­nunk, hogy mi bizony az ismétlő iskoláztatás terén még mindig csak a kezdet nehézségeivel küzdünk, s e nagy­­fontosságú intézmény valódi sikeréül vajmi kevés ered­ményt tudtunk felmutatni. Már csak ezekért is, nemcsak általában az egész országot, hanem különösen megyénket illetőleg is, na­gyon időszerű és kiváló fontosságú volt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak a múlt 1880 ik évi augustus 9-ről 1046, elnöki szám alatt kibocsátott az a körrendelete, a melynek 2-ik pontjával újabban is erélyesen utasittattak a tanfelügyelők, hogy „a­hol még nincs, ismerjék elengedhetetlen kötelességüknek az is­métlő iskola felállítására buzditani, s ha kell reá is *) E becses felolvasásnak a vitatételre vonatkozó részét szep­temberben közöljük.

Next