Család és Iskola, 1898 (24. évfolyam, 1-20. szám)

1898-01-01 / 1. szám

12 VEGYESEK — Midőn lapunk 1. évi első számát megküldeni szerencsések vagyunk, tisztelettel kérjük azon t. olva­sóinkat, a­kik az előfizetést, illetőleg a lap megrende­lését eddigelé el nem intézték, szíveskedjenek ezt a f. hó elején mindenesetre eligazítani. — Kinevezés A vallás- és közokt. m. kir. minisz­ter a válaszúti állami elemi népiskolához Csíki Klára okl. tanítónőt (Apor Berta helyére) kinevezte r. tanítónőnek. — Új állami népiskolák Kolozsmegyében. A val­lás- és közokt. min. elhatározta, hogy a folyó évben (1898. szeptemberére) magyar tannyelvű állami elemi népisko­lát állít fel Aranykúton és Bogácson. Az utóbbi helyen az iskola még két község (Szava és Ombuz) tanköteleseit is magába fogja fogadni. A Bogácson állítandó állami nép­iskolával, megyénkben többé nem lesz község, melynek ne volna iskolája. Hálás elismeréssel kell megemlékeznünk a közokt. miniszternek ez újabb, s megyénk népoktatás­ügyének fejlődésére kiváló fontosságú elhatározásáról. — A gazdasági ismeretek terjesztése. A közokt. miniszter ez évi nov. 30-án 4822—1897­ évn. sz. alatt, a gazdasági ismeretek különféle ágazatainak népünk közt való terjesztése okából figyelmébe ajánlotta, az állami köz­ségi és felekezeti iskolák tanítóinak a Franklin Társulat (Bpest, Egyetem­ u. 4 sz.) kiadásában magyar, német, tót és román nyelven megjelenő gazdasági ismereteket ter­jesztő «Néplap»-ot, melynek előfizetési ára egy évre 1 frt. 50 kr. — Egészségügyi kiállítás Madridban. A IX. nem­zetközi hygienei és demographiai congressussal kapcso­latban Madridban 1898. ápr. 10—17. egészségügyi kiállí­tást is rendeznek. A vall. és közokt. m. kir. miniszter a hazánkból azon résztvenni szándékozó állami tanító-, ta­nítónő és óvónőképző intézeteket (80.437 -1897.) anyagi segélylyel hajlandó támogatni. — Kitüntetés: Király Ő Felsége Wlassics Gyula dr. közoktatásügyi miniszternek, Perczel Dezső belügy­miniszternek és Darányi Ignácz dr. földmivelésügyi mi­niszternek az első osztályú vaskorona rendet adományozta. — Szathmáry alapítvány. A Budapesti tanítók segítő egyesülete 1250 forintos alapítványt létesített a Szathmáry György miniszteri tanácsos nevére. Kisérje áldás ez alapot s legyen ez intézmény jótékony hatásá­nak hosszú évek során át boldog szemlélője az, a­kinek nevét viseli. Kövenden, Szilágyiné Benes Irén állami isk. tanítónő kezdeményezésére, illetve felhívására Nőegylet ala­kult. E Nőegylet azt tűzte ki feladatául, hogy az iskolás gyermekek szívében ápolja, nevelje az iskola és emberek iránti szeretetet s segélje a szegényeket. Hogy e szép eszmét megvalósíthassa, összegyűjtött filléreiből karácsony­fát állított s azonkívül 24 szegény növendéket meleg, téli öltön­nyel látott el. A válaszúti állami iskolában múlt hó 12-én azon alkalomból, hogy Ő Felsége történelmünk kiválóbb alakjait szobor­művekben megörökíteni rendelte, lélek­emelő ünnepély folyt le a következő sorrenddel: 1. Him­­nus. Énekelte a név kara. 2. Mi a haza ? Majthényi Fló­rától, szavalta egy IV. ősz. név. 3. A magyar zászló, Pó­­sától, szavalta egy IV. oszt. növ. 4. Emlékbeszédet mon­dott Nagy József igazgató tanító. 5­ «Magyarország az én hazám» énekelte a növ. kara. 6. Magyarország térképe előtt beszédet mondott egy IV. oszt. növ. 7. Ő császári és királyi Felsége leiratát felolvasta Apor Berta tanítónő 8. «Szózat» énekelte a növ. kara. h­agy József,áll. isk. ig. tanító. — Megjelent. Gracza György : Az 1848—49-iki magyar szabadságharcz története« 95. füzet. A szabad­­ságharcz szereplőinek életrajzát tartalmazza. Még egy füzet van hátra az egész műből. Megrendelhető Lampel Róbertnál (Bpest, Andrássy­ út 21. sz.) — Magyar arczkép-bélyegek­ Budapesten (Eöt­­vös-utcza 46.) Wiesner J. egy kicsin­nyel nagyobb alak­ban mint egy levélbélyeg, kiadja hazánk jeleseinek arcz­­képét, mindegyiknek alájegyezve, hogy hol s mikor szü­letett, s ha már nem él, a halála helyét és idejét is. E szemléltető képeket a gyermekek egy csinos kis albumba gyüjthetik össze, melyet a kiadó erre a czélra árul fél­­vászonkötésben 60 krajezáron, egész vászonkötésben 90 krajezáron. Mindenik hónapban tiz arczkép jel­nik meg. Egy képnek ára I kr. Eddigelé a következő képek jelentek meg : Árpád, Szent­ István, IV. Béla, Nagy Lajos, Hunyadi János, Mátyás, Kinizsy, II. Rákóczy Fe­­­rencz, Dobó István, Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, Páz­mány Péter, Bocskay István, Werbőczy, Tinódy, Széche­nyi, Kossuth L., Deák, Andrássy, Eötvös, Petőfi, Kölcsey, Vörösmarty, Arany, Kisfaludy Károly, I. Ferencz József, Erzsébet királyné, Liszt Ferencz, Jókai, Munkácsy. Ha a vállalatot az iskolák felkarolják, rövid idő alatt otthono­sak lesznek a családokban nemcsak a képek által, hanem a gyermekek ajkain is a magyar nemzet jelesei, a­mi­nek aztán meglesz a hatása a nemzeti érzés ápolása te­­kintetében is. Ez okból a gyűjtemény megszerzését me­legen ajánljuk. — Népoktatásügyi költségvetés. Népnevelés költségre megszavaztak 1895-ben 3.625.681 forintot, 1896- ban 4 millió 364.467 frtot, 1897-ben 5 millió 9.730 frtot, az 1898. évre előirányoztak 5 millió 372.517 forintot. A népnevelési szükséglet e szerint 3 év alatt 1 millió 746.836 forinttal emelkedett. — Uj tanügyi lapok: »Magyar Pestalozzi«. Meg­jelenik Kolozsvárt a nagyszünidő kivételesével minden szombaton. Szerkeszti Havas Gyula dr. Előfizetési díja : egész évre 8 korona. Az első szám változatos tartalom­mal jelent meg múlt hó 20-án. — »Népiskolai Tanügy«. A róm. kath. népoktatásügyi heti­lap, mely 24 évig fenn­állott, három évi szünetelés után folyó év elsején ismét megindult Egerben. Felelős szerkesztője és kiadója : Breznay Imre. Előfizetési ára: egész évre 8 korona. — »Nemzeti Népnevelés«. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én B.­­Topolyán. Felelős szerkesztője : Szőllősi Jenő. Előfizetési ára: 4 korona. Mindhárom új lap a magyar népoktatás­­ügyet igyekszik előmozdítani s azért megérdemli az ér­dekeltek támogatását. — A kézügyesítő oktatás» E kérdés még min­dig élénken foglalkoztatja a tanügy munkásait. Közelebb­­­ről Leipzigban a tanítóegyesület határozott állást foglalt az ellen, hogy a kézügyesítő oktatást kötelezővé tegyék a népiskolában. — A szeszes ital hatása. Pellmann bonni egye­temi tanár sajátságos példáját mutatta ki a szeszes ital káros hatásának. Egy részeges asszony, a ki 1740- ben született s a jelen század elején halt meg a jelen korig maga után összesen 834 utódot hagyott, kik közöl 700-nak most is nyomára jött Pellmann. Ezen utódok között 106 törvénytelen születésű volt, 142 koldulásból élt, 64 a szegények házában kapott elhelyezést, 181 nő egészen elzüllött, 76-ot bűnügyben elitéltek, még pedig 7-et gyilkolás miatt halálra. E részeges család 75 esz­tendő alatt 5 millió márka kárt okozott az államnak. Ebből látható, mondja Pellmann, hogy mily szükséges az iskolákban tanítani a szeszes italok káros voltáról. Tartalom; Nevelés. Fazakas József. — Reformok esz­tendeje. Hegedűs István. — A kötelesség. Kozma ferencz. — Visszapillantás. Benedek János. — A kérdések kérdése. Sándor Domokos. Tárcza: A nevelés egyik nehéz feladata. (Folyt. köv.) Zajzon Dénes. — Paedagogiai esetek. 260. A vessző az iskolá­ban. 261. A házi gólya. 262. A püspök és növendéke. 263. Egy könnyelmű szó. G. M. — Szemle­. A Revue Pedagogique­ből. Bournár János. — Egyesületi élet: A gyalui tanítói kör gyűlése. (zn) A kolozsmegyei tanítótestületből. S J. — Irodalom: A magyar gyermek játékai. Urschitz Anna Gabriella. (Végé köv.) — Vegyesek. NYOMATOTT GOMBOS FERENCZ LÍCEUM­ NYOMDÁJÁBAN KOLOZSVÁRT.

Next