ifj. Hellebronth Kálmán: Családtörténeti jegyzetek - 1914
Tárca
Torkos János özvegye, Mészáros Anna, átengedik a Zava (Győr-m.) községi nemesi curiásokat — melyet Börcsy András, először Zavay Demjének adott zálogba s melyet utóbb szombathelyi Litteratus Péter, mint Zavay Demjén által, Börcsy Andrástól megváltott birtokot eladott Torkos Jánosnak — szombathelyi Litteratus Péternek — kinek neje Börcsy Katalin, gyermekei pedig János és Erzsébet — hű szolgálatai fejében, minden pénzbeli megváltás nélküli). 1609. ápr. 15-én testvérével Imrével együtt megidézteti a komáromi Ítélőszék elé Ujfalussy Györgyöt — II. János és Lipóth Anna fiát — továbbá ennek nagybátyját Lipóth Ferenczet, hol a nevezettek meg nem jelenvén, a nemesi biróság által pénzbirsággal sújtattak. Birtokai voltak : Ercsi (Fejér m.) fele része — a másik fele Szapáry Andrásé volt — Ágszentpéter Ujfalu- Később egész Ercsi, birtokába kerül és ezeken kivül, Perkáta (Pest-m.), Zava (Győr-m ) Pta.-Tarcsa ( Veszprém-m.) cs.-Ocsa és Pta.-Ocsa (Komárom-m.) is. Péter 1629-ben halt meg és végrendeletét 1633-ban Torkos István fiai, István és János, perrel támadták meg"). Feleségétől, Kapornaky Krisztinától három fia és három leánya született Fiai közül, csupán Péternek maradtak utódai. Leányai közül : Katalin meghalt, Zsuzsanna Darnay Balázsné, Anna pedig Muslay Barnabásné. A nevezett Torkos Péterné, Kapornaky Krisztina nagybátyja, Kapornaky Ferencz helyőrségi ezredes, megalapítója, a Kapornaky — Torkosféle alapítványnak. Ugyanis Kapornaky Ferencz, mint nőtlen vagyonos ember, az 1581. febr. 1-én kelt végrendeletében, korának eldurvult katonai szellemét megtagadó és a tudományok meleg szeretetére való emléket hagyott az utókorra avval, hogy két tisztességes, magyar ágostai vallású collegiumot látogató lehetőleg családbeli ifjú tanítására, — akkoriban igen tetemes összeget — 2000 rh. forintot hagyott alapítványképen Pozsony városára). Birtokai voltak: Csurgón, Sövényházán, Gorkón (?) és a pozsony vármegyei Grinádon is, mely utóbbi kúriáját unokahugára, Torkos Péternére testálta s melyet jelenleg is bír a Torkos család. Testamentumában még kincseit, fegyvereit is felsorolja, és „egy selyem paplant" (igy magyarul írva a latin nyelvű végrendeletben) hagy régi, hű szolgájának Zerdahelyi Lukácsnak. Vele és Péter öccsével kihalt a Kapornaky család férfi ága. Az alapító emléke, a végrendelet értelmében, címeres kőtáblába vésetett, mely eleinte a Pozsony városi torony falába volt illesztve, honnan utóbb a városi levéltárba került. Ezen alapítvány sok viszontagságon ment keresztül. Ugyanis a hagyomány felett a Torkos és Muslay családok másfél századon keresztül pereskedtek, amig végre Mária Terézia korában megegyezvén, megfelezték a kamatokat. Az 1811. évi általános devalvatió alkalmával, az alapítványi tőke 840 frt.-ra apadt, melyet a két család megosztott. A várós az alapító azon rendelkezését, hogy csak ágostai felekezetű tanuló ifjak részesíthetők az ösztöndíjban, nem tartotta be, minthogy huzamos időn ') Győri kápt.ltára 1691. Fol. 368. -') U. ott 1633. Fol. 294. 3) U. ott 1581. évi iratok.