Horvát István: Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről (Pest, 1820)

I. A magyarországi nemzetségekről közönségesen

19* A' Nemzetségek a’ Rómaiaknál, Kunok­­nál, Székelyeknél Agodra (Familiae, Stirpes) osztattak. Nem kételkedhetni e’ szokás ural­kodásáról a’Magyaroknál is, kiknél a Famig­liai Jus már a’ régi időkbeli keletben volt, egy Székely Nemzetség a’ fen lévő Laj­stromok szerént foglalt magában. Hány Agot foglaltak a’ Magyar egyes Nem­zetségek magokban? az eddig bizonytalan. Meg kell azonban az Ag (Família) értelmé­’ tol híven különböztetni a Szolgákat , kik hasonlóképen Familia vagy Familiares név­­vel neveztetnek az Oklevelekben és Történet íróktól. Ilyen Szolgák nagy számmal talál­tattak mind­egyik Nemzetség mellett, és majd Örökösek (Haereditarii) vagy­­Vem örökösek (Temporarii), majd Udvari Szolgák (Libera­les, Conditionarii, Udvarnici) vagy Rabok­ (Illiberales, Mancipium, Globae adscripti) voltak. Az ilyen Szolgák közül a' Merészeb­beket (Virtuosos) a’ Rabság alól felszabadí­tották Atyáink, és Szabadosokká (Libertini) tevén Katonaságra alkalmaztatták, ’s nekik a’ Zsákmányból (Spolia) részt adtak. DO.) Eze­ket kell a’ Bétsi XIV. századi Képes Króni­kának ime szavai alatt érteni.* „De una qua­que Tribu Duo Millia Armatorum excepto Familiae numero eduxisse perhibentur. “ 31.) Meg kellett ezt említenem , hogy itt a’ Fami­lia szót valaki Ágnak ne vegye. Ezen érte­lemben hivattak hajdan az Udvari, vagy is Királyi Szolgák Deák nyelven Aulici, Aulae 56.) Keza pag. 141. ál.) Lehwandtner­, SS. Rev. Hung. Tom. I. pag.írt.

Next