Horvát István: Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről (Pest, 1820)
I. A magyarországi nemzetségekről közönségesen
19* A' Nemzetségek a’ Rómaiaknál, Kunoknál, Székelyeknél Agodra (Familiae, Stirpes) osztattak. Nem kételkedhetni e’ szokás uralkodásáról a’Magyaroknál is, kiknél a Famigliai Jus már a’ régi időkbeli keletben volt, egy Székely Nemzetség a’ fen lévő Lajstromok szerént foglalt magában. Hány Agot foglaltak a’ Magyar egyes Nemzetségek magokban? az eddig bizonytalan. Meg kell azonban az Ag (Família) értelmé’ tol híven különböztetni a Szolgákat , kik hasonlóképen Familia vagy Familiares névvel neveztetnek az Oklevelekben és Történet íróktól. Ilyen Szolgák nagy számmal találtattak mindegyik Nemzetség mellett, és majd Örökösek (Haereditarii) vagyVem örökösek (Temporarii), majd Udvari Szolgák (Liberales, Conditionarii, Udvarnici) vagy Rabok (Illiberales, Mancipium, Globae adscripti) voltak. Az ilyen Szolgák közül a' Merészebbeket (Virtuosos) a’ Rabság alól felszabadították Atyáink, és Szabadosokká (Libertini) tevén Katonaságra alkalmaztatták, ’s nekik a’ Zsákmányból (Spolia) részt adtak. DO.) Ezeket kell a’ Bétsi XIV. századi Képes Krónikának ime szavai alatt érteni.* „De una quaque Tribu Duo Millia Armatorum excepto Familiae numero eduxisse perhibentur. “ 31.) Meg kellett ezt említenem , hogy itt a’ Familia szót valaki Ágnak ne vegye. Ezen értelemben hivattak hajdan az Udvari, vagy is Királyi Szolgák Deák nyelven Aulici, Aulae 56.) Keza pag. 141. ál.) Lehwandtner, SS. Rev. Hung. Tom. I. pag.írt.