Orosz Ernő: Heves- és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai (Eger, 1906)
Esterházy—Fáy 77 János, András és István testvérek, illetőleg ez utóbinak fiai 1803. évben bizonyságlevelet nyernek. (1802. év 898. jkl. 1803. év 156. sz. 166. jkl.) Esterházy (galanthai) gróf és herczeg. A Salamon nemzetségből eredő, családtörténeti munkákban (II. I. IV. 80. Pozsonym. monogr. 688. M. Nemz. Zsebk. I. r.) behatóan ismertetett legelőkelőbb főnemes családjaink egyike. 1699. évben Gyöngyösön, Abasáron és Visontán volt birtokos. Egerfarmoson is voltak javai, de ezeket 1696. évben Polgári István, Kovács János, Joó Pál felszabadított jobbágyainak 2000 frtért eladta. Miklós herczeg az 1764. évi főnemesi összeirásban. (1699. év 400. jkl. 1746. év pp. 329. sz.) F. Fábián. Az 1724. évi nemesi investigatio alkalmával F. Béla gyöngyösi lakos bemutatja a III. Ferdinánd által 1652. évi márcz. 16-án F. János, neje Pani Dorottya, gyermekei Tamás és Katalin részére adományozott s Hevesben kihirdettetett czímerlevelet. Fábián, Hontmegyei család. Lipót királytól 1666. évi decz. 22-én nyertek czímeres nemeslevelet F. János, neje Erzsébet és fia János. Kihirdette Hontmegye s másolatát az itteni, eredetijét a hontmegyei levéltár őrzi. Ignácz — 1801. évben verpeléti, majd demjéni kántor — leszármazása a következő : JÁNOS 1666. n. Erzsébet János Herencsény István dorogházi lakos Czímer: Kék pajzsban zöld alapon két egymás felé fordult oroszlán búzakövét tart, a pajzs felső sarkában jobbról félhold, balról csillag; sisakdisz: növekvőn a pajzsalak; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1801. év 1121. sz. 1365. jkl. 1803. év 837. 1. sz. 1806. év 761. sz. 1499. jkl.) Liebmacher czimerkönyve griffet emlit oroszlán helyett. Fábián lásd Kancsó, Fabriczius, Zólyommegyei család. II. Ferdinándtól 1621. évi decz. 22-én nyertek újitott czímerlevelet F. György és Boldizsár. A czímerszerző György fia Márton fia Mátyás fia Mátyás zólyomlipcsei tanácsos fiai Jakab és Ábrahám gyöngyösi lakosok 1719. évben kihirdettetnek. (1718. év 100. sz. 1719. év 1171. jkl.) A czímerét közlő Siebmacher-féle mű a lipcsei előnévvel emliti. Fáy (fái): Okleveles adatokkal igazolható legrégibb magyar családok egyike. A gyászos tatárdúlás idején a sajói ütközet után Rugach fiai, Don és Barnabás, önfeláldozó hősiességről tettek tanúságot, midőn saját lovukat engedték át a királynak és életük koczkáztatásával elősegítették menekülését. Ezért IV. Béla ,Fáy" földére donatiót "adott nekik 1243. évben. Innen származik a családnév. Történetét, leszármazását, czímerét Nagy Iván (IV. 125.) és Csorna József (Abaujm. monogr. 190.) munkáiból ismerjük. Erre tehát nem terjeszkedünk ki s az alábbi genealógiai töredéket is csak azért közöljük, mert az eddig ismert családfákon hiányzik s mert megtudjuk belőle, hogy ezen ág Barcsay Zsófia révén a Pászthay család nőági leszármazottja volt. János Ignácz sz. 1740. szenterzsébeti 1. verpeléti, majd demjéni kántor